Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-182

182, országos ülés február IS án, hétfőn. 1889. 3^7 még e háznak sem lehet kimondani addig, mig az Összes törvényes fogalmak össze nem zavartatnak. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások balfelől.) Én tökéletesen abban a nézetben vagyok, hogy a ház tagjai szabad véleményük nyilvánításában a bántalmazástól, még pedig nem csak testi bántalmazást értek — mert ez mégis csak egy kicsit messze menne — megoltalmaztassanak és hogy bármi legyen véleményük, szabadon jöhessenek és mehessenek, ezen joguk a hatalommal szemben is, de szemben másokkal is megvédessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt a t. képviselő ur is beismerte, hogy már 29-én némely képviselők — mert hisz nemcsak egy-kettő volt — azért, a mit a házban mondtak, vagy a mit szavazatukkal bizonyítottak, némi kellemetlenségeknek voltak kitéve; gondolom, ezt elismerte a képviselő ur is, sőt, azt hiszem, tán méltányosan következtethetem egész beszédjéből, hogy azt nem is tartja helyesnek. Hát, ha igy áll a dolog, t. képviselőház, arról gondoskodni, hogy ez lehetőleg máskor ne ismételtessék, azt hiszem, csakugyan szükséges. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ezen első napi dolog vonta maga után amásodikit. (ügy van jobbfelöl.) És én azt hiszem, hogy a ház elnöke helyesen cselekedett akkor, mikor — miután, bocsásson meg a t. képviselő ur, a házon kivül a rend fentartása nem tartozik az elnök feladatai közé — igenis figyelmeztette azt a hatóságot, a mely tartozik erről gondoskodni, hogy kötelessége intézkedni az iránt, hogy minden képviselő, minden nézetkülönbség nélkül, bátran, szabadon mehessen és jöhessen és nyilvánított véleménye vagy szavazata miatt semmiféle bántalomban ne részesüljön. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Halljuk!) T. képviselőház! Ezek után ezt a themát ma tovább nem folytatom, hanem oda kívánok concludálni, hogy — a mint tudom — az elnöki jelentés felemlíti a január 29-én történteket is, nemcsak a 30-án történteket, tehát mind a kettőt; ha tehát egyszerűen azt méltóztatnak mondani, hogy az elnöki jelentés ugy, a mint van, de minden előzetes utasítás nélkül, melyben már ítélet vagy annak kimondása foglaltatnék, hogy mit csináljon a mentelmi bizottság, mondom, hogy az elnöki jelentés a tárgy megfontolása és véleményadás végett a mentelmi bizottsághoz utasittassék, igy ezt nem tartó*m ellenzendőnek, de ne már előre utasítást adva — pedig Győry képviselő úréban ez van, elismerem, Hódossy nem mondta — tehát mondom, ha igy egyszerű szavakkal oda utasittatik, annyival inkább, mert, ha jól emlékszem, már némi praecedens van erre a ház gyakorlatában, azt nem ellenzem. De ha ragaszkodni méltóztatik ahhoz, hogy a bízottság már előre utasittassék, ez ellen kifogásom van, pedig ez ismétlem, benne van. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs benne!) Ha nincs benne, legyen szíves Gryőry Elek képviselő ur módosítványát, vagy határozati javaslatát egyszerűen ugy fogalmazni, hogy: „Az elnöki jelenté? a dolog megfontolása és véleményes jelentéstétel végett a mentelmi bizottsághoz utasittatik" s ekkor, azt hiszem, ezt kár volna ellenezni. És én, személyem szerint legalább, nem ellenzem. De mihelyt ez azon utasítás mellett, mely, engedjen meg, benne foglaltatik . . . Györy Elek: Kincs benne! Tisza Kálmán ministerelnök: Hát tessék elhagyni és csak ennyit tenni bele, akkor, mondom, nem ellenzem; de minden más modorban kénytelen volnék, legalább egyénileg, ellene szavazni. (Élénk, helyeslés a jobboldalon.) És most, mielőtt befejezném beszédemet, csak egyet. (Halljuk! Halljuk!) E&y t. képviselő urazt mondotta, hogy ugy látszik, itt az embereket arra akarják kényszeríteni, hogy csak a ministerelnöknek kiáltsanak éljent. Nem tudom, hol vette a képviselő ur azt, hogy a rninisterelnökre nem szabad mást kiáltani, mint éljent? Azt talán tegnap is és máskor is tapasztalhatta, hogy nem igy van (Derültség és tetszés jobbfelöl) és ezért mégis senkit sem bántottak, (Közbeszólások a szélső balról: Csakis tegnap nem!) Ma is, 29-én is, volt .szerencsém ezen megtisztelő szót hallani. (Derültség jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Lesz még! Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Én, t. képviselőház, a magam részéről kénytelen vagyok az annyiszor részint nyilt, részint lappangó szóval kifejezett kívánságukra egy megjegyzést tenni. (Halfuk! jobbfelöl. Zaj a szélső baloldalon.) Én azt tartom, hogy a ki Magyarország alkotmányosságának és a parbimentarismusnak higgadt megfontolással igazi barátja . . . Gróf Károlyi Gábor (közbeszól): Az nem Tisza Kálmán! (Nagy zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon ) Tisza Kálmán ministerelnök: Egész eddigi életem és ha még élek, a jövő is fogja bizonyítani, hogy mindig az voltam, az vagyok és az leszek. (Éljenzés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) És épen azért .... (Nagy zaj és egy hang a szélső baloldalon: Tessék lemondani, akkor elhiszszük! Halljuk I B,endre! a jobboldalon. Elnök csenget.) . . . és épen azért óva intek mindenkit, ne méltóztassék oda törekedni, hogy Magyarországon más, mint törvény szerint jogosult factorok határozatától (Felkiáltások a szélső balon: Kaposvári mandátum! Jobbfelöl: Székesfehérvári mandátum!) függjön ugy ezen, mint bármely más kormány sorsa; mert a mely perezben az e feletti döntést a törvényes factorok kezéből kivenni egy kormány, mely ott áll, elég gondatlan lenne, — nem akarok más szót mondani — s más mint a törvény döntésének engedve, csinálna helyet egy másik cabinetnek : az Magyarország parlamentarismusának oly kárt