Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-179

179. országos ülés fébrnár 14-én, csütörtökön 1889. 255 vita alkalmával Apponyi igen t. képviselő ur igen helyesen utalt arra, hogy ne űzzünk visszaélést ezen kérdéssel. Hiszen Magyarországon mindenki hajlandó respectálni a felségjogokat, hol azok megvannak, de semmi körülmények közt nem adható ennek az a magyarázat, hogy egyáltalában a parlament, a mit itt szükségesnek tart elintézni, azt nyiltan el ne intézhesse. Méltóztassék elolvasni azon világos szövegét az 1867: XII. t.-cz. ll-ik §-ának, mely egyszerűen azt mondja, hogy ő Felségének felségjogai közé tartozik az egész hadsereg és mint ennek alkatrésze, a magyar hadsereg belszervezete, vezénylete és vezérlete. Méltóztassék arra a dologra figyelemmel lenni, hogy a törvény világos szavai szerint az van mondva, hogy „a magyar hadseregnek, mint az egész hadsereg kiegészítő részének". Mi sehol sem látjuk, hogy a magyar hadsereg igy lett volna szervezve és e kifejezés, mint ilyenre vonatkozhatnék. Ezzel szemben az van mondva, hogy viszont az ország magának tartja fenn az egész védrendszernek meghatározását. Már most ezen háromból lehet-e azt combinálni, hogy az egész védrendszer meghatározásáról van szó, vagy pedig arról, hogy a belszervezetnél ezek nem tartoznak a felségjogok közé fentartott kérdésekhez ? Hát annyira alárendelt, mellékes dolog-e az, milyen legyen a katonaság esküje,jelvénye? Ha nem oly nagyfontosságú, miért méltóztatnak oly nagyon ragaszkodni ahhoz, hogy semmi változás ne történjék ? De egyszersmind senki sem fogja tagadni, hogy fontos és lényeges egy hadseregnek, hogy milyen legyen jelvénye és katonai esküje, mert utóvégre egészen más szervezetű egy oly hadsereg, mely tisztán a hadúré, mint a condottieri és más az, a mely a nép hadserege és az ország törvényeiért harczol, hazájának zászlaja alatt. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Ez szervezeti kérdés, jogunk van ehhez hozzászólani, ezt meghatározni és miután mi ezzel nem akarunk semmi egyebet, mint azt, hogy a magyar ember ott is magyar embernek érezze magát, hogy ebben is kifejezzük az uralkodó és a törvény közti összhangot, miután azt akarjuk, hogy ezzel mindinkább erősödjék a hadseregben az a szellem, mely szükséges, hogy viszontagságos időben erélyét kellően kifejezhesse: ajánlom Thaly Kálmán t. barátom indítványát elfogadásra. (Zajos helyeslés szélső balfelől.) B.Fejérváry Géza, honvédelmi minis ter: T. ház [(Halljuk ! Halljuk!) Én a magam részéről nagyon kérném a t. házat, hogy Thaly képviselő úr indítványát ne méltóztassék elfogadni. (Derültség a szélső baloldalon.) A t. képviselő úr felhozta először a territoriális rendszer szerinti szervezését a hadtesteknek, a magyar nyelv behozatalát stb. Ez oda irányul, a mit a t. ház ama pártja vezéreszméjeül szem előtt tart, t. i. a külön magyar hadsereg szervezését, mely a mostani alaptörvénynyel nem egyezik, tehát a törvény szerint czélra nem vezet. Azt kívánja a t. képviselő úr, hogy vétessék fel az alkotmányra való eskü és azonkívül kívánja, hogy a seregben a jelvények, a zászlók megváltoztassanak. Méltóztassanak megengedni, hogy előre bocsássam azt, hogy az 1867 :XII. t.-cz. 11. §-a, a melyet felemlíteni méltóztatott, így szól: „0 Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényletére és belszervezésére vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el." Már most, t. képviselőház, méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy a hadsereg ő Felségének a királynak esküszik hűséget és engedelmességet, annak a királynak, a ki megkoronáztatása alkalmával a magyar alkotmányra és törvényekre leteszi az esküt. Azt tudom, hogy a honvédségi törvény szintén benn van az alkotmányban és úgy hiszem, hogy a honvédségi eskü ellen nincs is kifogásuk a t. képviselő uraknak; (Helyeslés a szélső baloldalon. Félkiáltások! A közös hadseregről van szó!) de kifogásuk van a közös hadsereg esküje ellen, már pedig ez is csak a királynak esküszik engedelmet és hűséget. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem, a királynak, hanem a császárnak!) A császárnak, a ki egyúttal koronázott magyar király is, s mint ilyen, a magyar alkotmány és törvények ellen természetesen cselekedni nem fog. De méltóztatik tudni, hogy e monarchia határán belől nem csak magyar, hanem más törvények is vannak. Már most hogyan emelhetjük a közös hadsereg egyöntetűségét azzal, ha a magyarok a magyar alkotmányra és törvényekre, a csehek és lengyelek ismét más alkotmányra teszik le az esküt (Nagy zaj és ellenmondás szélső balfelől.) Ez, t. ház, egyenesen az egyöntetűség megbontására vezetne. Azt is méltóztatott állítani, hogy a feketesárga zászlók alatt megszűnik a magyar, magyar ember és magyar érzelmű lenni. Engedelmet kérek, méltóztassék csak visszapillantani és fogja látni épen Thaly Kálmán t. képviselő úr, a ki a történelemmel annyit foglalkozik, hogy a magyar ember elvesztette-e hazafias érzelmét még akkor is, midőn élethossziglan, vagy 14 esztendeig szolgált. Thaly Kálmán : Akadt olyan is elég, a ki elvesztette! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi nister: Én azt hiszem, t képviselőház, hogy a t. képviselő úrnak ;izon indítványa, uogy az eskü és a jelvények megváltoztassanak alaptörvényeinkkel meg nem egyezik, azért azt a magam részéről nem fogadhatom el és igen kérem a t. képviselőházat, hogy azt elejteni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!)