Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-173

204 173. országos iilés január 29-én, kedden. 1888. faj-nagysággal és dicsőséggel kínáltok, nekünk { azonban kenyér és szabadság kell. (Zajos helyeslés és tetszés a hal- és szélső balon.) Az alkotmányosság és szabadság azon jelszó, melyet, ha eszmét akarunk a csatába vinni az oroszok ellen, bátran az összes magyarság és Austria népei előtt hangoztathatunk. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Nemzeti hadsereg nern lehetséges, s magyar nyelven az nem igazgatható és vezényelhető. Ki mondja ezt? A honvédelmi minister, a kinek vezetése alatt a magyar honvédség áll, a mely honvédség magyarul vanbetanítva s magyarul lesz vezényelve. De az a honvédség dandárokként a közös hadseregbe van beosztva a hadtest körébe, s ez nem okoz semmi aggályt és semmi kételyt, hogy háborúban vitézül fogja magát viselni: hanem már az, hogy az összes hadtestek magyarok legyenek s magyar szóval vezényeltessenek, magyar szellemben kiképeztessenek, s hogy magyar tisztek képeztessenek, mint a honvédségnél, az már a honvédelmi minister ur szemében aggályt képez és azt lehetetlenségnek declarálta. (Igaz! ügy van! a szélső balfelöl.) Szégyelnünk kell azon helyzetet, a melybe Magyarország, mondhatjuk, Jesülyedt, a mely mint legelső törte meg az 1860-as évek elején a germanisatio átkos törekvéseit, s mely meg tudta semmisíteni az absolutismust s alkotmányt vívott ki magának s alkotmánynya) jutalmazta meg az osztrák tartományokat, s hogy most Magyarország azzal vádoltatik a Lajthán túl, hogy csehek, lengyelek, slovének, dalmaták azért nem fejthetik ki nemzeti egyéniségüket, mert a germanisatiónak legerősebb támasza Magyarországon a kormány. (Zajos helyeslés a szélső balon.) íme itt van. A Neue Freue Presse Csáky minister ur rendeletére ezt mondja: (Olvassa.) „Csáky Albin nagy szolgálatot tett a közös hadseregnek ugyanazon időben, mikor az osztrák gymnasiumok Vs-ben a német nyelv még csak köteles tantárgyat sem képez — a német nyelv mégis valamivel több mint Csehország vagy Jstria második nyelve, több annál is, mint Austria államnyelve — Csáky gróf felismerte a német nyelv azon hivatását, hogy Magyarországon ez képezze a közforgalom nyelvét.'' Ez a nyilatkozat teljesen megvilágítja Csáky rendeletét, s ennek felfogása ki van egészítve a honvédelmi minister urnak egyik beszédjében tett nyilatkozatával: „Minthogy pedig a magyar eulturát méltóztattak hangsúlyozni és méltán, azt hiszem, hogy hála Istennek, a cultura málnaiunk is haladt annyira, hogy alig van művelt ember, a ki a német nyelvet, legalább bizonyos mértékig meg nem értené." (Igaz! ügy van! szélső balfelöl.) A t. honvédelmi minister ur előtt tehát a mi culturánk mértéke az, hogy a német nyelvet megértjük-e vagy nem és azzal méri meg, hogy •culturánk magasabb-e vagy törpébb, hogy a német nyelvet mennyire értjük meg, mennyire nem. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) A t. minister ur rendelete és nyilatkozata ezen felfogást tükrözi vissza. Azt kérdem a t. honvédelmi minister úrtól, hogy nem tudja-e, hogy a magyar cultura és magyar civilisatio a német cultura és német civilisatio daczára jött itt létre, hogy a mit mi a németektől tanultunk, azt nem ugy tanultuk, mint barátainktól, hanem mintjellenségünktől. (Ugy van! szélső balfelöl.) Hiszen századok germanisáló törekvésével szemben a nemzetnek minden alkalmat meg kellett ragadnia arra, hogy nyelvét és nemzetiségét fentartsa és hogy a hé esi udvarral és annak ezinkostársaival szemben kellett a magyar nyelvet a törvényhozás és a közigazgatás nyelvévé tenni. (Igaz ! ügy van ! a szélső baloldalon) A t. minister ur a magyar culturáról semmit sem tud és nem ismeri fel annak sajátosságát, hogy a magyar culturában jelentkezik Európa tudományossága és xAcsia virága; (ügy van! a szélső baloldalon) fejében a magyar európai, szivében ázsiai; hogy birjuk itt mi mindazt, a mit a nyugati népek hosszas búvárkodás és fáradság után szereztek meg, s megtoldjuk ezt Ázsiának erélyével r és hozzá tudtuk adni a nyugat komolyságához Ázsiának ragyogó színeit. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem az-e culturánk hivatása és nem az mutatja-e annak egyéniségét, hogy a keleti és nyugati népek között összekötő kapocs vagyunk.(Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Hisz, t. ház, hivatásunk megszűnik, ha germánokká vagy szlávokká leszünk és akkor nem képezhetnénk Kelet és Nyugat között kapcsot, mely a civilisatiónak utat nyit és azt átvezeti. A t. minister ur nem ismeri a magyarnak sem irodalmi, sem nyelvi kincsét, midőn egy oly katonai német nyelv érdekében nyilatkozik ily lealacsonyító módon a magyar culturáról, a mely a florisdorn és a lerchenfeldi dialectus küzdelméből állott elő, (Derültség a szélső balon) a melyben a német szó csak a hosszú levet képezi, különben minden technicus terminus franczia, akár a lájtnant, a frontot, az escadront, akár a bataillont nézzük is. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez minden egyéb, csak nem német. Én a t. minister urnak röviden azt válaszolom, midőn a magyar culturát igy fogja fel, a mit a szellem válaszolt Faustnak: „Ahhoz vagy hasonló, a kit fél tudsz fogni." (Zajos tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) A német nyelv Magyarországon sokkal több hatásra volna képes, ha az nem a zsarnoki hatalomnak és a mi szolgaságunknak képezné emlékét. Valahányszor Magyarország alkotmánya megvolt semmisítve, mindig a német nyelvvel igyekeztek a magyart felcserélni. (Ugy van ! a szélső balon.) Volt a minister ur felfogására példa a nemzetek történetében. Midőn Britannikus enyhe uralkodása alatt a brittek kezdték levetni nemzeti szokásaikat, fel-