Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-173
202 173. országos ülés január 29-én, kedden. 18-SO. Magyarország érdekeit alárendelik és itt a túloldal szónokainak, de különösen a honvédelmi minister urnak beszédében állandóan keresztül vonul az, hogy a mi magyar érdek, csak addig érvényesülhet, míg a birodalom érdekeibe nem ütközik, azontúl alá kell azt rendelni a birodalmi érdekeknek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az a szó, hogy monarchia, birodalom, s hogy Magyarország benne van a birodalomban, a honvédelmi minister űr ajkairól hangzott élés dönthetetlen igazságként kérdezte tőlünk, hogy vájjon Magyarország nincs-e benne a birodalomban? (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. h áz! Itt van két tró n, két külön korona, két külön törvényhozás, (Élénk helyeslés a szélső halon) itt van két külön állam, két külön jogfejlődés, itt van a magyarnak birodalma és ittvan az osztrák császárnak örökös tartományaiból álló birodalom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Egy birodalom nem létezik, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) a birodalmat ma nem képviseli más, mint egy udvar és egy hadsereg. Az udvar ezen birodalomnak kormánya, a hadsereg ezen birodalomnak népe. Az 1867-iki kiegyezés alkalmával azt hitték, hogy eleget tesznek, ha a nemzet számára megszerzik a jogokat és az alkotmányos élet keretét, de ott hagyják a birodalomnak, az udvarnak és a hadseregnek a hatalmat. Nem gondolták meg azt, hogy alkotmányos élet berendezése mellett nem lehet absolut institutiókat fentartani, mert absolut hatalmat a múltból a jelenbe át helyező institutiók az absolut hatalmat a múltból a jelenbe is át fogják ültetni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az az udvar, mely a birodalomnak kormányát képezi, előbb ügynököket küldött Magyarországra, azután szolgákat szerzett, most már híveket toborzott; (Helyeslés a, szélső baloldalon) előbb egyeseknek agyát, azután csoportoknak gondolkozását, most a közvéleménynek gondolatmenetét hiszik félrevezethetni és megmérgezhetni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen látszik, hogy az, a mi benne van a törvényben, a mihez a nemzetnek joga van és a mit 20 évvel ezelőtt senki kétségbe nem vont, arról ma már nem úgy beszélnek, mint jogról, hanem mint egy lehetetlenségről. Az emberek gondolkozásából kiveszett a nemzet közjogi állásának erőssége és az erősség további megszilárdítása (Helyeslés a szélső baloldalon) és gondolatukban a birodalom érdekei foglaltak helyet. Nem látják be, hogy Magyarország, mint kis nemzet, saját érdekeiből nem áldozhat fel semmit, midőn a nagy fajok minden nemzeti erejüket, tevékenységüket, sőt a nemzeti chauvinismust is a hareztérre, küzdelemre vezetik (Élénk helyeslés a szélső balon.) Hiszen régi kép Magyarország életében, hogy törvénykönyveinkben le vannak téve a jogok, a nemzet jogai codificálva vannak és a nemzet még sem azért folytathatja küzdelmeit, hogy e jogokat tovább kifejleszsze, széles alapokra fektesse, hanem küzdenie kell azért, hogy a meglevő törvények, jogok életet nyerjenek, hogy ne hiányozzék az alkotmányos éltebői és kifejezést nyerjen a nemzeti intézményekben, a mi benne van a törvénykönyvben. így vagyunk a hadsereg kérdésével is. Az 1867: XII. törvényezikk azt mondja : a magyar hadsereg, mely az egész hadsereg kiegészítő részét képezi, azt mondja, hogy Magyarország kölcsönös és együttes védelemmel tartozik, azt mondja nyíltan és világosan — és ez mutatja, hogy külön magyar hadsereget értettek, ha nem is teljesen függetlent, azok, a kik az 1867-iki XII. törvényezikket meghozták, — hogy a hadseregnek elhelyezését és élelmezését a nemzet saját jogának tartja fenn. A mit a nemzet saját jogának tart fenn, azt csak saját közege, saját felelős kormánya által kezeltetheti. (Élénk helyeslés. TJgy van! szélső baloldalon.) Hogyan képzelhetik önök, hogy ha a közös hadseregnek kiegészítő részét képező magyar hadsereg nem képez külön szervezetet és nem képez külön administrativ alkotást, hogyan képzelhetik önök, hogy a nemzet mikép gyakorolhassa azon jogát, hogy azt elhelyezze és élelmezze? Hiszen miben áll a hadügyministerium teendője ? Abban, hogy a hadsereg elhelyezése felett, élelmezése és felszerelése tekintetében rendelkezik. Hol van kimondva az 1867 : XII. törvényezikkben, hogy a. nemzet a vezérlet, a vezénylet és belszervezeten kivül még valamit a koronára ruházott volna? És ha a koronára ruházta is, csak annyi hatalma van, a mennyit a nemzet reája ruházott. Az ősjog forrása a nemzet maga és joga van azon jogokat, a melyeket egyszer a koronára bizott, ha szükség van reá, újra visszavenni. (Elénk helyeslés, ügy van! a szélső baloldalon.) A t. honvédelmi minister ur idézte itt az angol ministerelnok ama mondását, hogy a népek küzdelmének nagy csatája előtt állunk, a hol nemzetek lesznek majd elsöpörve. A lét küzdelmének törvényeit már a természettudósok megfejtették. Azt mondják: a miiétezik, annak joga van a létre és továbbfejlődésre. A magyar nemzet is létezik és létének, mivel már volt a múltban és van a jelenben, jogosultsága van a jövőben is. Tehát joga van a magyar nemzetnek mindazon eszközökre, a melyekkel léte fentartását és továbbfejlődését biztosítja, joga van megszerezni magának azon positiót, mely őt a többi nemzetek folyton előretörő munkájában azokkal egy sorba helyezi. Es vájjon midőn minden nemzet felfegyverzi fiait és a nemzeti érzületnek, a nemzeti culturának minden fegyverével, majd midőn a népek harcza, mely nemzeteket fog elsöpörni, be fog következni, egyedül a magyar nemzet legyen az, mely fegyvertelenül, védtelenül, idegen hatalom jóakaratának legyen kiszolgáltatva