Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-171

158 171. országos ülés jfannsír 26-án, szómliaton. 1889. mondta volna: hogy „Magyarország csak ezután lesz". (Élénk tetszés a szélső halfelöl.) Midőn a Fertő lecsapolásáról volt szó, sok kicsinyes indokot hoztak fel, hogy nem lehet azt lecsap ölni ezért, meg azért, a nagy Széehéryi, türelmét vesztve, végre felkiáltott: „Uraim, ha mi le akarjuk csapolni a Fertőt, mit törődünk mi azzal, hogy mi lesz a békákkal'? (Élénk derültség a bal- és szélső j balon.) Furcsa az, t. ház, hogy nekünk azt vetik szemünkre, hogy rendszert változtatni a hadseregben nem lehet, mert akkor nagy bomlás lesz. Kérdem a t. háztól, hát ez a törvényjavaslat nem gyökeres rendszer-változtatás-e, (Helyeslés. Tlgyvan! a szélső baloldalon) mi marad közös akkor? Hát, t. képviselő ur — Andrássy Gyula képviselő urnak szólok — marad közös a trón, melyért itt és amott, e házban és az egész hadseregben lelkesülni, melyet együtt megvédeni megmarad közös dolognak (Élénk helyeslés. Ugy van! a bed- és szélső baloldalon) és lehet közös sok érdek, midőn megtámadta- | tünk; de semmi esetre sem vállalunk akkor azután [ közösséget többet ebben a hazában azokkal a képviselő urakkal, a kik a magyar parlamentben az osztrák militarismus szellemét és a német culturát föléje helyezik a magyar culturának s a kiknek, ha Bergereknek vagy Mayereknek hívnák őket, meg tudnánk bocsátani. De midőn Andrássyaknak, Széchényieknek hívják, elitéljük. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy most áttérjek a szabadelvű dynastiára. (Élénk derültség. Halljuk! Halljuk! a hal- és szélsőbalon) és a trónörökös Tisza István megjegyzéseire egy pár észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A genialitás, a szólás ügyessége, a nyelvnek kitűnő pörgése jellemzi a t. minister elnök urat és ez a genialitás ugy látszik, örökbe ment át fiára; ezt nem tagadom. Tisza István képviselő ur sok csapást adott nekünk, nagyot akart ütni reánk és ez egy perczig fájt is nekünk. Azt monda, hogy ne tartsuk a hazafiságot a mi monopóliumunknak, mintha az kizárólag a miénk volna. A bacchanáliákról szólok majd később. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Midőn mi e törvényjavaslatnál védjük a magyar nyelvet; midőn mi a mellett küzdünk, hogy a nemzet joga megadassák a nyelvben, midőn mi a mellett küzdünk, hogy ifjúságunk ne 2 évig szolgáljon, mely a czélnak meg nem felel és csak életpályát tehet tönkre, hanem szolgáljon egy évig s önök mind ez ellen vannak; midőn mi mind sarkalatos jog mellett, az ujoncz-megszavazás mellett küzdünk s önök ez ellen vannak : akkor igenis ennél a törvényjavaslatnál a hazafiság monopóliuma kizárólag a miénk (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon; és ha irigylik azt tőlünk és részt követelnek a monopóliumból, ám tartsanak velünk. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Ha pedig nem tartanak velünk, mi nem fogjuk irigyelni sem a rendjeleket, sem a kitüntetéseket, a melyek e javaslat megszavazása után röpködni fognak e házban, a mint nem irigyeltük azon bachanaliákat sem, melyeket a tízéves jogfeladás után jónak láttak önmaguknak rendeztetni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Megvallom, nehéz utolsó szónoknak lenni, midőn a tárgy már egészen ki van merítve ; de egvet még is fel kell említenem és fel is említek. (Halljuk! Halljuk!) A gesztenyéről volt szó, melyet a túloldalról vágott oda két szónok a mérsékelt ellenzéknek, de tudtomra onnan nem válaszoltak rá — a gesztenyéről, melyet nekünk kaparnak ki, vagy mi kaparunk ki a mérsékelt ellenzéknek. Hát én nem tudom, t. ház, hol van a gesztenye, a melyet ki lehet kaparni; de nem hiszem, hogy lenne, mert ha volna, a mit ki lehet még kaparni, azt önök bizonyára nem engednék át nekünk. (Derültség, élénk helyeslés és taps a bal- és szélső haloldalon. Mozgás jobbfelöl.) T. ház! Itt két ellenzék küzd más-más programmal; mindenik iparkodik valósítani saját programmját; küzdöttünk egymás ellen a választások alkalmával is, megtettük és megteszszük ezentúl is ; de arról legyenek meggyőződve, hogy ha Magyarország alkotmányos jogaiból fognak valamit elvenni, akarni, vállvetve egymás mellé fogunk állani, hogy ellensúlyozzuk az önök törekvéseit. (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az ifjúságra vonatkozólag mondott valaki megjegyzést. Tudom, hogy a salónokban szeretik terjeszteni a túloldalról azt, hogy itt ülnek azok, kik a forradalmat csinálják. (Halljuk! Holtjuk!) T. ház! Ha önök ilyen hadsereg mellett meg akarnak maradni, gróf Zichy Jenő — a 67-es Zichy Jenő — mondta ki, hogy rossz úton mennek önök. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem itt csinálják a forradalmat és nem mi izgatunk, hanem azok csinálják a forradalmat, kik ilyen javaslattal mernek a ház és a trón elé állani. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És t. ház, nem mozdul meg az ifjúság, ha meghagyják őt tanulmányuk mellett, de ne ítéljük el azt az ifjúságot, melynek létkérdését támadják meg s mellette alkotmányos érzetét, ha az az ifjúság kimondja, a mit gondol és a, mit érez. (ügy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Es én örülök rajta, mert a mint Petőfi mondja: Lesz gyümölcse a fának, melynek van virága. (Zajos tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Ezt a javaslatot önök megszavazzák. Mi nem fogjuk megszavazni, jöjjön bár argumentumokkal, lándzsákkal a jeunesse dorée, vagy jöjjenek olyan gladiátori positiókkal, mint a Tisza Lajos grófé. (Élénk derültség és tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Egyiket sem fogjuk