Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-170

128 170. országos ülés január íh én, pénteken. 1S89. a német nyelvet alapjában nem birta, a vizsgára vagy nem jelentkezett, vagy ha vizsgára ment, rendszerint el is bukott és ekkor nem történt más veszély, mint az, hogy elment tanulmáiryait folytatni, vagy ha azokkal már végezett, akkor egyéb polgári hivatását zavartalanul folytathatta, de nem kellett neki a család vagyonának rovására és saját hivatásának veszélyére egy második évet is az önkéntelen önkéntességre elfecsérelni ifjúságából, (ügy van! a szélső halon.) Es mi veszteség érte ez esetben ahadsereget? Csak az, hogy egy tartalékos tiszt helyett egy jó altisztet nyert, pedig sok esetben többet ér egy jó altiszt egy gyenge tisztnél. Ez időig előfordult az is, habár ritka esetben, hogy ha valamely kérdésre a magyar ifjú a választ német nyelven megadni nem tudta, megengedte az elnök, hogy magyarul felelhessen, de ha ezen javaslatból törvény lesz, akkor már az ily jólelkű elnöknek sem leend módjában törvénysértés nélkül a magyar ifjún segíthetni. A német nyelv felületes ismerete elégséges ugyan arra, hogy a gyakorlati vizsgán megkívántató vezényleti és az egyszerű „melde gehorsamst"féle jelentések megtétethessenek, de arra nézve, hogy a tiszti elméleti vizsgát valaki németül letehesse, már a német nyelv irodalmi tudása és a német nyelvnek begyakorolt beszélési birása is kívántatik, mert e nélkül ama 12 usque 15 német könyvből álló mindenféle reglamákat tartalmazó könyvekben foglaltakat megérteni sem, annál kevésbé megtanulni s abból jó sikerrel felelni nem lehet. (Igaz! a szélső balon.) Hiszen Jókai Mór képviselő ur, a kormánypártnak előkelő tagja is kijelentette minapi beszédében, hogy ő ezen vizsgához megkívántató német nyelvnek gyakorlati és elméleti tudását oly nehéznek tartja, hogy ha német nyelven kellene neki vizsgát tenni, minden tudománya mellett megbuknék; igaz, hogy ennek ellenében már előbb más magyar éltes ur elég bátor volt kijelenteni, hogy a német tiszti vizsgához megkívántató összes tudományoknak 3—4 hó alatti megszerzésére s a vizsga sikeres letételére merne vállalkozni. (Derültség a szélső baloldalon.) De ez szerintem olyan vállalkozási báTörság, a melynek végeredményét ugy nevezik, hogy megretirálás vagy bukás. (Igaz! a szélső haloldalon,.) A javaslat szükségszerű elfogadását avval is indokolták, hogy a hadseregnek képzett tisztekre van szüksége ; ez igaz, de ugy hiszem, ezt ellehet érni a jelenlegi törvények alapján is, mert mint Jókai képviselő ur is igen találókig mondotta, a hadseregnek nem nyelvmesterekre, hanem jó katonákra van szüksége. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De természetszerű dolog is, hogy a jó katona előfeltétele nem valamely nyelv speciális tudásában, hanem az általános műveltség fokában és a katonai hivatás iránti ösztönben keresendő. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) En, a ki katonai dolgokkal nem foglalkozom, de mégis alkalomszerűleg egy katonakönyv jutván kezembe, azt végig lapozgattam és abban a következő bejegyzést olvastam. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Berufsmässige und besondere Ausbildung und Verwendung: N. N. Titular-Wachtmeister, als Zugskommandant sehr gut ausgebildet, — sehr guter Reiter, — sehr guter Remonten-Reiter, — Schützer, — Schwimmer und Turner, — sehr guter Fechter, — im Terrain sehr gut bewandert, — ein sehr guter Pattruilíführer, — Reserve-OffiziersPrüfung mit sehr gutem Erfolge bestanden. És ezen minden katonai gyakorlatilag és elméletileg kitűnően képzettnek elismert magyar ifjú, a ki a német nyelvet is teljesen bírja és a tiszti vizsgát német nyelven oly szép sikerrel múlt évben le is tette, még sem lett a deczemberi kinevezések alkalmával tartalékos tisztté kinevezve. Ha tehát az ily önkéntes, a ki a családnak az előtanulmányok megszerzése és az önkéntesi év szolgálata alkalmából egy nagy rész vagyonát emészti fel, a ki az államnak egy krajezárjába sem kerül, a saját lovát és az állami lovat önköltségén eltartja, önönmaga élelmezéséről, ruházatáról és lakásáról önköltségén gondoskodik, a hadseregjavára értelmetlen ujonezok betanításával és remonda-lovok idomításával egész éven át vesződik, a megkívántató gyakorlati és elméleti vizsgát fényes sikerrel letesz és a hadparancsnokság által megkivánt mindennemű anyagi garantiákat is nyújtja és tartalékos tisztté mégsem neveztetett ki, akkor kell, hogy meginogj ék azon bit az emberben, hogy a tartalékos tiszt képes egyéniségekben oly nagy hiány volna, mint a, hogy az állíttatott. Nem tagadható az, hogy a középosztály az állam leghathatósabb tényezője s ezen osztályt sújtja legjobban a tárgyalás alatt levő javaslat. Azon középosztálybeli családok, a kik nem laknak oly városban, a hol közép- és főiskolák vannak, nemcsak jövedelmüket, de örökölt vagyonuknak nagyobb részét is fiaik taníttatására kénytelenittetnek odaáldozni, csak azért, hogy a hazának mívelt és munkás polgárokat nevelhessenek. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezen középosztályra halálos csapást mér a jelen javaslat akkor, a mikor az egyévi önkéntességet esetleg két évre emeli fel. Pedig ha. tönkretettük anyagilag a középosztályt, akkori megzsibbasztottuk az állam erejét is, mert ha nálunk a középosztály erejét tönkre tesszük, akkor állami továbbfejlődésünknek gátjait önmagunk építjük meg. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Mielőtt befejezném beszédemet, engedje meg