Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-169

| \ ffl lt&. országos ülés január I"-én esiitortökön. 188'J. nemzeti hadseregre van szüksége, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon) Ez nem áll ellentétben sem a pragmatíca sanctio által vállalt kötelezettséggel, sem az 1867-iki kiegyezéssel, melyben mindazon jogok, melyek a hadsereg részére katonai szempontból követeltetnek mindazon biztossékok megadattak. De egyről nem mondhatunk le, bárminő hadszervezet hozassék be az idők folyamában, sem ezen, sem a múlt, sem bármely hadügyi politikával szemben: arról, hogy a magyarországi seregekben a nemzeti szellem és nemzeti nyelv érvényesüljön. (ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) E kettő egymástól elválaszthattam (ügy van! a bal- és t-zélsö baloldalon.) Ez uraim nem pártkérdés, ez a nemzeti lét kérdése, (ügy van! Ügy van! bal- és a szélső baloldalon.) Pártolom gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Hosszantartó zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Madarász József jegyző : Gróf Zichy Jenő! (Élénk mozgás! Halljuk! Halljuk!) Gróf Zichy Jenő: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Nem érdemlem meg önök érdeklődését, mert igen röviden fogok szólni és ha felszólalok, ezt csak azért teszem, hogy szavazatomat indokoljam, mert különösnek fog tetszeni, hogy mint a kormánypárt egyik tagja, ezen törvényjavaslatot elfogadni nem vagyok képes. (Zajos helyeslés balfelöl.) Hogy ily későn szólalok fel, azt is annak tulajdoníthatja a t. ház, hogy folyvást reménykedtem, hogy lesz alkalom és mód, hogy szavazatommal mégis hozzájárulhassak ezen törvényjavaslathoz. A törvényjavaslatnak 14. §-a az, mely mindenekelőtt felhívja figyelmünket. Ha aztbonczolás alá vesszük, össze kell hasonlítanunk azon törvénynyel, mely ma a pragmatica sanctiót helyettesíti: az 1867 : XII. tör vény ezikkel. (Halljuk! Halljuk !) Ha e kettőt összehasonlítjuk, szembetűnő a különbség, mely még jobban kitűnik az által,hogy azon pontot, melynek felvételét óhajtottuk, a t. kormány nem fogadta el. Ha visszaemlékezem azon időkre, midőn a kiegyezés létrejött (Halljuk! Halljuk!) nem zárkózhatom el Deák Fereneznek még most is fülemben esengő szavai elől, a ki azt mondta, midőn azon törvényjavaslatot megtámadták, hogy: „Jól tudom, nem tökéletes valami ezen törvényjavaslat, nem is lehet az, mert emberi ész csinálmánya; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) de alapnak elégséges, a jövőnek hivatása azt fejleszteni (Élénk helyeslés balfelöl) és ha mi azt nem fejleszthetjük, akkor önök, kik ma azt megtámadják annak idejében, ha helyünkre jönnek, fejleszszék tovább." (Zajos helyeslés tetszés a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halijuk!) Ez az egyik. A másik, a miről meg kell emlékeznem, az. a mit ugyancsak Deák egyszer épen nekem mondott. (Halljuk!) Midőn a kiegyezés előtti időben mindenféle tervek merültek fel, azt monda nekem, és e házban is elmondta később a javaslat tárgyalásakor azon helyről, hol most gróf Tisza Lajos ül (Élénk mozgás a szélső balon. Zaj a jobboldalon) hogy: „Azon jogot, melyeta nemzettől elvesznek a nemzet mindig visszavívhatja, de a mit ő maga felad, azt örökre elvesztette." (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azért voltam bátor ezen két mondatot idézni, nehogy talán álhazaftsággal, vagy más ilyfélével vádoljanak. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Az talán 13 próbás hazafi volt, ki ezt mondotta. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Akkor, midőn ama törvény létrejött, sok szép illusióink voltak, de foszlányokként tűnnek el azok lassan, lassan. (Helyeslés. Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem jó utón haladunk, t. ház, ha igy haladunk. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Önök, uraim, (a jobboldalra mutatva) nevethetnek, de én megvallom — inkább sírhatnám e felett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A paritás elve volt az, a mely a kiegyezésnek alapját és lényegét képezte. Egyik állam a másik felett ne álljon és előnyökben ne részesüljön. Hol van most itt a paritás ? (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Keresem, de higyjék el, hogy csak a formákban találom s a lóláb minduntalan kilátszik, Ros z szolgálat az, melyet a nemzetnek és trónnak teszünk, midőn oly áramlatnak akarunk hódolni, a mely ellenkező útra tereli az irányadó köröket s ezzel a nemzet s a trón között az egyetértést is megzavarhatjuk; ez pedig kell, hogy legbecsesebb kincse legyen a nemzetnek. Az ellenkező irány volna a helyes, hogy megértenék mindenütt, hogy e mozaikszerű monarchiában élő minden fajnak megvan a rokonfaja e kereten kívül — csak n magyarnak nincs, (ügy van! Elénk helyeslés balfelöl.) Ez a faj az, a melyre támaszkodni kell a trónnak s melyben kell, hogy legnagyobb bizalmát helyezze. Ezt értessék meg a koronával! (Tisza Lajos gr. a teremből kifelé indul.) Ha nem akarja hallgatni, jobb lesz, ha kimegy. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Gróf Tisza Lajos: Én azt teszem, a mi nekem tetszik. (Nagy zaj és mozgás balfelöl. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Rendre. Ki vele! Halljuk az elnököt! Elnök csenget. Hosszan'artó nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak ingerült hangulatot előidézni. Méltóztassanak az ország érdekében a higgadtságot megtartani és nem minduntalan közbe szólásokkal zavarni a tanácskozást. (Élénk helyeslés