Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-169

102 1C9. országos Blésjannár 2é-én, esütiirtökiln. 1SS9. kedésügyi niinister: T. ház! Van szerencsém a Tisza-völgyének árvédelméről szóló törvényjavaslatot indokolásával együtt beterjeszteni, kérve, hogy annak kinyomatása és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz leendő utasítása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A törvényjavaslat indokolásával együtt ki fog nyomatni, a t. ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Több jelentés nem lévén, következik a napirend: a gazdasági bizottság 263. számú jelentése a képviselőháznak 1889. évi január havi költségvetéséről. Josipovicll Géza jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, az előirányzott 263,749 frt folyóvá tételével a ház elnöke bizatik meg. Fel fog olvastatni a képviselőház pénztárának 1888. évi deezember havi kiadásairól szóló kimutatás. Josipovicll Géza jegyző (olvassa a kimutatási). Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Madarász József jegyző: Detrich Péter! Detrich Péter: T. képviselőház! (Halljuk!) A szőnyegen lévő véderő-javaslat már hetek ótanemcsak a ház, hanem az ország népeinek figyelmét is igénybe veszi. Magába öleli ez a legféltettebb két tényezőt: a hadsereget és a magyar nyelvet. Részemről azok közé tartozom, a kik óhajtják az erős hadsereget akképen, hogy az lelkesült legyen, mert csakis a lelkesedés képes a hadsereget erőssé tenni. Nézetem szerint akármit hoznak fel mellette, az nem elégséges arra, hogy a lelkesedést előidézze; nézetem szerint a magyar nyelvnek háttérbe szorítása nem képes a mi fiainkban a lelkesedést előmozdítani, (Ugy van! szélső balfelöl.) Mert hogy ha azt vesszük, hogy a közös hadseregben mindenek előtt az szükséges, hogy a magyar ifjak németül is beszéljenek és a hadsereg csak igy alkalmas a haza és trón védelmére, akkor nézetem szerint ennek igen rossz folyománya, lehet, tudniillik, hogy ma-holnap arra ébredhetünk fel, hogy javaslatot terjesztenek be, mely szerint azért, hogy a közös ügyek terén megfelelhessünk hivatásunknak, a parlament is használja a német nyelvet. Én ezt szükségesnek nem tartom. Nézetem szerint a haza és a trón védelmére fő a lelkesedett hadsereg; (Ugyvan!szélső balfélől) a lelkesedést pedig ifjainkban e törvényjavaslat nemcsak hogy előmozdítani nem fogja, de inkább megrontja. (Ugy van! szélső balfelöl.) T. ház! Annyira megvitattatott már a kérdés, hogy e törvényjavaslat mellett alig lehet valamit felhozni, mig ellene, ha még oly hosszú ideig vitatkozunk is, mint eddig, mindig elégséges indokok fognak felhozathatni, mert az aggályokra kell a fősúlyt fektetni, melyek az egész országot eltöltik. Ha megvizsgáljuk a dolgok menetét, kérdem, hol vagyunk ma a felirattól, az 1867-iki kiegyezéstől és az 1877-iki fusiótól? Ha igy folytatjuk, attól lehet tartani, hogy arra ébredünk, hogy a nagy hazafi ama mondatának, mely szerint: „Magyarország nem volt, hanem lesz", épen az ellenkezője fog beteljesedni, tudniillik hogy: Magyarország volt, de nem lesz. Midőn rövidre szabom beszédemet, kénytelen vagyok reflectálni Grómon Dezső t. képviselő és államtitkár ur beszédére. 0 azt kérdi: hiszszük-e, hogy lehetséges most az önálló magyar hadsereget felállítani ? Én igenis hiszem, hogy semmi könnyebb nincsen, mint Magyarországon az önálló hadsereget megteremteni, erre költség nem kell, itt épen csak annak az elrendelése szükségeltetik, a koronának és a törvényhozásnak beleegyezése, egyébre szükség nincs. Én részese voltam gyermekkoromban a váczi esetek után a komáromi csatáig — a mikor új zászlóaljak állíttattak fel — szabadságküzdelmünknek. Ott volt lelkesedés, de pénz nagyon kevés volt s a kik ott jelen voltak, meg tudják tenni a különbséget azon lelkesedés közt, mely a váczi csatánál volt és azon deprimáló állapot közt, mely a világosi fegyverletétel után Komáromban volt. Épen erre vonatkoztatható a mostani törvényjavaslat, mely nem fogja a lelkesedést előidézni. Az én nézetem az, hogy a haza és a trónnak megvédésére okvetlenül szükségeltetik az önálló hadsereg, mely arra is hivatva van, hogy versenyr idézzen elő a Lajthán túl és Lajthán innen a haza és a trón védelmében. Ha szemügyre vesszük a dolgok menetét, ugy meg fogunk győződni arról, hogy megvalósulóban van már a történelmi igazság, hogy a mely nemzet szokásait, hagyományait, nemzeti jellegét megunta, vagy pedig közönynyel veszi, annak léte szünőfélben van. Én attól tartok, hogy mi ezen a lejtőn vagyunk már. Midőn kijelentem, hogy én a törvényjavaslatot még általánosságban sem. fogadom el, (Helyeslés a szélső baloldalon) igazat kell adnom,a nagy hazafi sejtelmének, mely szerint a Deák-korszak sirt ásott az ország alkotmányának, a mai korszak pedig talán el fogja azt temetni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Hevessy Benedek! Hevessy Benedek: T. ház ! .Méltánytalanságot követnék el, ha a tárgyalás tizenharmadik napján hosszabban venném igénybe a t. ház becses figyelmét, de kötelességet mulasztanék, ha at. ház