Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-146

30 146. országos ülés deezember 4-én, kedden, 1888. 146. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1888. évi deezember hó 4-én, kedden. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés a beérkezett kérvényekről. A regale-törvényjaraslatok részletes tárgyalásának folytatása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Bedekovich Kálmán, Fabiny Teofil, b. Fejérváry Géza és gr. Széchényi Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 érakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szathmáry György jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Nagy István, az azok ellen jelentkezőket Madarász József jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Szathmáry György jegyző (olvassa a deezember hó 3-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Rakits Aladár görög-keleti katholikus lelkész-plébánosnak Győry Elek képviselő által beadott kérvényét, melyben 680 frt telekpótlék-váltság hátraléknak folyóvá tétele iránt esedezik. A budapesti általános munkás betegsegélyzőés rokkantpénztár központi választmányának Országh Sándor képviselő által beadott kérvényét, melyben rendkívüli segély-alapja javára állandó állami segélyt kér. Kiadatik a ház kérvónyi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Rimay Lehel sátoralja-ujhelyi lakos s érdektársainak Molnár Viktor képviselő által beadott kérvényét, melyben a regale megváltása tárgyában alkotandó törvény tárgyában kérelmeznek. Megtekinthetés végett a ház irodájába helyeztetik. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Más előterjesztés rem lévén, következik a napirend, vagyis: az állami italmérési jövedékről szóló törvényezikk folytán adandó kárlalanításról szóló törvényjavaslat részletes tárgyatásának folytatása, és pedig a 11. §. folytatólagos tárgyalása. Madarász József jegyző: Beőthy Ákos! Beöthy Ákos: T. ház! Midőn a múlt alkalommal az előző 10.§-nál felszólaltam, azt a megjegyzést voltam bátor koczkáztatni, hogy azon czélra, hogy ezen megváltásnak consequentiáit szabatosan levonhassuk, okvetlenül szükség van arra, hogy ezen egész transactiónak és eljárásnak jogi természetével tisztába jöjjünk; mert ha ez iránt nem vagyunk tisztában, a tévedések és félreértések útvesztőjébe esünk bele, a honnan kibontakozás nincsen, a mi különösen akkor nagyon sérelmes, a mikor a jogi consequentiák vagyonjogi kérdésekkel vannak összeházasodva. S hogy ez irányban mennyire igazam volt, ezt bizonyítja épen ezen 11. §., melyben annak következtében,