Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-158

Í58. országos ülés január ll-én, pénteken. 188t>. 231 oly intézményeket is kell alkotni, melyek ezen pályának elnyerését könnyebbé és kellemesebbé teszik. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Minél kevesebb a hajlandóság egy különben szük­séges pályára, annál inkább kell az annak elnye­résére szolgáló eszközöket szaporítani, nem pedig a hajlandóság ama hiányára hivatkozva, semmit sem tenni az intézmények terén. Ezen ponttal találkozni fogunk előadásom egy későbbi részében és itt igenis kezet fogok mind­azokkal, a kik a tiszti pályának életpályául való választására a lehető legnagyobb könnyebbséget akarják nyújtani, a mi igen alkalmas eszköz volna arra, hogy az intelleetualis proletarismus csökken­tessék. De az egyéves önkénteseket érintő intéz­kedés ezt nem érintheti; mert ez csak az intelli­gentia helyzetének súlyosbítását vonná maga után. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, menjünk tovább. Miután consta­táltam azt a pénzügyi homályt, a melyben ezen javaslat intézkedései iránt vagyunk, miután consta­táltam egyik legfőbb intézkedésének igen káros és veszedelmes társadalmi befolyását, amely arány­ban nem áll azon felette csekély katonai előnynyel, mely azzal a legjobb esetben talán elérhető, nézem a törvényjavaslatnak rendelkezéseit alkotmány­jogi szempontból. Itt először is — hogy azzal kezdjem, a mi legkevésbé szembeötlő — csak recapitulálom azt, a mire már Tóth Ernő t. képviselőtársam is utalt, vagyis, hogy a magyar országgyűlésnek egy fél­tékenyen őrzött joga, az ujoncz-megszavazási jog, ezen törvényjavaslat intézkedései által egy újabb csorbát szenved. Ez az ujoncz-megszavazási jog nem csupán az ujonczozásra való felhatalmazás, hanem egyszersmind az ujonczok mennyiségének meghatározása is. Már mostan megszavaztatik évenkint bizonyos számú ujoncz, a mi a törvény­ben 10 évre van megállapítva a közös hadseregre nézve, megszavaztatik bizonyos számú ujoncz a honvédségre nézve és azután a többi hadköteles mind póttartalékos — mennyi, senki sem tudja meg­mondani. Az általam előbb idézett 1888: XVIII. törvényczikk pedig felhatalmázza a kormányzatot arra, hogy a három első évfolyam póttartalékosait mindenkor saját belátása szerint tényleges szol­gálatra behívhassa. (Ügy van! balfelől.) Hát mal­most nem áll az, a mit az igen t. honvédelmi minis­ter ur Tóth Ernő t. képviselőtársamnak közbe­szólva felelt, hogy ez a bizonytalanság az ujonez­jutalék megállapításában csak apóttartalékosokra vonatkozik. Erre is; de miután a póttartalékosok egy fennálló és nem abrogált törvény által tény leges szolgálatra behívhatok, tehát tényleges szol­gálatra behívható egy ismeretlen mennyisége a katonáknak (ügy van! balfelöl) a hadi kormányzat belátása szerint, a törvényhozásnak tudta és híre nélkül: hát, t. képviselőház, ha ez nem átlyukasz­tása az ujoncz-megszavazási jognak, hát akkor nem tudom, hol kezdődik az a pont, hol a kormány­nak közjogi érzéke érintetik. (Helyeslés balfelől.) De ennél sokkal erősebb az ismert és minden oldalról már kifejtést nyert — habár ebben a ház­ban eddig fel nem említett — 14. §. Csak röviden megmondom, hogy erre érvelésemet alapíthassam, mi a különbség a régi rendelkezés és a 14. §. ren­delkezése között. A régi, ugy az 1868., mint az 1879. törvényben foglalt rendelkezés az volt, hogy a hadi létszám megállapítása 10 évre érvényes; ez az első. A második az, hogy a 9-ik évnek lefolyása előtt a kormány tartozik annak akár változatlan fentartása, akár módosítására nézve javaslatot be­nyújtani. Ez a fennálló rendelkezés. A mostani szakasz a hadi létszám helyébe a hadi létszámnak megfelelően kiszámított állandó ujoncz-contingenst tesz. Vannak, a kik erre is súlyt fektetnek. Én, megvallom, ezen módosításnak közjogi súlyát nem vagyok képes felfedezni; ámbár, ha vannak mások, a kik engem erről meggyőznek, mindenesetre meg fogok hajolni érvelésük előtt. De egyelőre én azt azonosnak veszem az előbbeni létszám megállapí­tásával. De miután igy az ujoncz-jutalék száma meg van határozva, az előbb általam idézett két pontból az első az, a melyik világosan, határozottan megmondja, hogy a megállapítás csxk tiz évre érvényes, kimaradt és csak a második jött be, hogy alkalmas időben a kormány tartozik tiz éven belül ennek akár változatlan megtartása, akár módosítására nézve javaslatot előterjeszteni. Hát, t. ház, ezen változtatás által az a hata­lom, mely a népképviselet birtokában volt, hogy az ő akaratának ellenére a létszám fenn nem tar­tathatott, legalább is kétségessé válik. Mert a kor­mány tartozik ugyan egy javaslatot benyújtani, de ha ezen javaslat nem találkozik a képviselőház helyeslésével és a képviselőház azon módosításokat eszközöl, a mely módosításokat esetleg a törvény­hozás más factorai, esetleg az osztrák törvény­hozás, a melylyel itt számolnunk kell, el nem fogadná, ha e szerint megegyezés nem jön létre az illető factorok között, akkor ilyen eshetőségre egy szóval sincs kimondva, hogy a régi törvény hatályon kívül tétetik, sőt a törvény szakaszának világos szavai szerint a régi törvény érvényben marad mindaddig, mig új törvény nem hozatik. Már most, t. ház, épen az a körülmény, hogy a mennyiben új törvény nem hozatik, minden in­tézkedés megszűnik, ez a körülmény adta a nép­képviseletnek kezébe a hatalmat, ez tette szüksé­gessé, hogy a mérvadó factorok minden áron ke­ressék a megegyezést; holott a mostani helyzet szerint nem nagyon fogják bánni, hogy ha a meg­egyezés nem jön létre, mert akkor a régi törvény marad érvényben. (Helyeslés balfelöl.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom