Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-154

154 országos ülés decsember 55-én, szombaton. 1888. i 89 még meg sem kezdette a működését s máris oly mérvű végrehajtásoknak volt és van kitéve, hogy a foglalási összeg tizszer-huszszor felülhaladja azt, a mit az a gyár házastul együtt megért; ha másodszor köztudomásúvá és bebizonyította válik az, hogy azon ezég azért halmozta ott össze azon a közegészségre veszélyes rongyokat, hogy a fővárost azzal vagy tévedésbe ejtse, vagy kényszerítse, hogy drágán megváltsa: akkor legalább is indokolt, hogy a törvény rigorosus, strickt szavai alkalmaztassanak. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Ha azt mondja a t. államtitkár ur, hogy valami rettenetesen fontos dolog az, hogy valaki a Rottenbiller-utcza 33. szám alatt birjon papírgyárat, erre azt válaszolom, hogy ha a t. államtitkár ur egyetlenegy momentumot felhoz arra, hogy a Eottenbiller-utcza valami kiválólag alkalmas arra, hogy ott rongy- és papírgyár működjék: akkor elismerem állításának helyességét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha azt hallanám, hogy közel van a vizi közlekedéshez, tehát olcsóbb a szállítás, ha azt hallanám, hogy ott a napszám olcsóbb, vagy a gyári munkások élelmezése előnyösebb, mint a főváros más vidékén: akkor indokolt volna az ahhoz a helyhez való ragaszkodás. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) De, hogy oly kiváltságot, oly kizárólagos jogot szerezzen valaki arra, hogy ott, azon a vidéken, a mely üdülési helyül van kiszemelve és közel van a főváros belső utczáihoz, papírgyárat és papirkereskedést alapítson, az teljességgel nincs indokolva. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) De a felhozott jogi argumentum is helytelen. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék csak egy példát felvenni. Először is a ház nem az övé; tehát a papírgyártás folytatása nem tőle, hanem a háztulajdonosától függ; időhöz van kötve, tehát nem tart örökké. De még a ház tulajdonjoga sem örökös; mert a fővárosnak nem csak közegészségügyi, hanem estheticai és közlekedési szempontokból is joga van azt mint házat kisajátítani. Ugy e bár t. államtitkár ur? Nos hát miben rejlik akkor az a jog, ha valaki véletlenül épen a Rottenbiller-utczában kapott engedélyt? Ha ezen a réven a kisajátítást méltóztatik engedélyezni, akkor tessék arra a 33 rongygyüjtő te lépesre nézve, a kiket a főváros sürgős kérelmére és érdekében máshova helyeztek át, a belügyminister úrtól megkérdezni, hogy azokat mért nem utasította a kisajátítás terére. Mindezek alapján, t. ház, figyelemmel kell lenni arra, hogy a ministerium itt oly kérdésbe avatkozott, melyet törvény által alkotott forumok jogerősen elintéztek és figyelemmel kell lenni — a legenyhébb kifejezéssel élve — hogy az ipartörvény 33. §-ának rendelkezése semmiféle jogos Összeköttetésben nem áll a kisajátítási törvény 9. §-ával, mert igaz, hogy az ipartörvény 36. §-a üzleti kisajátításról is beszél, de miután egy másik törvény világosan utal erre, ezen törvény világosan kizárja azt, hogy más, mint ingatlan kisajátítás tárgyát képezhesse. Körösi Sándor: És? (Derültség balfelől.) Polónyi Géza: Semmi és, (Derültség balfelöl) a 9. §. világosan azt mondja, hogy csak ingatlan sajátítható ki. Már most, t. képviselőház, mikor a főváros álláspontja az, hogy a kártalanítástól nemcsak nem vonakodik, hanem azt teljes mértékben meg is akarja adni, midőn a főváros ezt elismeri, de másfelől — s itt ismét a legenyhébben fejezem ki magamat — kétségben van az iránt, hogy ezen üzlet joga kisajátítás tárgyát képezi-e vagy nem, azt tartom, hogy a praecedens elkerülése okából is helyes lesz ezen két egymással egybe nem hangzó törvénynek értelmére nézve pro futuro megkérdezni a jogügyi bizottságot véleménye felől, hogy a főváros a kisajátításra nézve, saját érdekében is tudhassa, hogy a jövőben minő álláspontra helyezkedjék. (Helyeslés balfelől.) Ez okból pártolóin Kaas ívor b. képviselőtársam indítványát. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Matlekovits Sándor államtitkár: T.ház! Félremagyarázott szavaimat kívánom helyreigazítani s csak néhány rövid szót fogok szólani. (Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő ur, az én szavaimat használva, beszélt a Rottenbiller-utczában levő gyárnak nagy előnyeiről, vagy hátrányairól. Én felkérem a t. ház bármely tagját, hogy hallotta e az én beszédemben a Rottenbiller-utczát még csak említeni is. Én azt mondottam, hogy vannak üzletek, melyek helyhez vannak kötve. (Felkiáltások balról: Hisz ez ugyanaz! Mozgás jobbfélő'l. Halljuk ! Halljuk!) En csak egyszerűen azt bizonyítottam, hogy bizonyos helyen lehetnek valamely üzletnek előnyei, melyek vagyonjogi természetűek. Csak ennyit kívántam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelől, fe kiáltások: Halljuk Körösit !) Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincsen felj egyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Gajári Ödön előadó: T. ház! Csak röviden néhány megjegyzésre szorítkozom. (Halljuk! Zaj! Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselő ur hosszú fejtegetést fűzött ahhoz, hogy igazolja, hogy az üzlet kisajátításával nincsen szorosan egybekapcsolva az, hogy valamely üzlet ezen vagy más helyen alkalmasabban gyakorolható. Én azt hiszem, hogy ezen kérdés egyáltalán nem függ ugyan össze ezen tárgygyal, de mivel a t. képviselő ur felhozni méltóztatott, bátor leszek figyelmeztetni őt arra, hogy mégis kell a dologban valaminek lenni, hogy egyik üzlet bizonyos helyen értékesebb, mint más helyen. (Halljuk!) Például, ha a „Törökcsászár" kávéház, vagy az „Erzsébet" szállodára kimondatnék, hogy