Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-154
190 154. országos ülés fleczember 15-én, szombaton. 1888. egy pár hónapra bezárassák, már ez az eljárás magában véve alig felbecsülhető kárt okozna az illető üzleteknek, sőt lehet az is, hogy ez által ezen iparüzletek jövője teljesen lehetetlenné volna téve, nem lehetne oly könnyen venni már ezt sem, hát még oly esetben, ha ez üzletek más helyen való fölállításáról volna szó, pedig azon holmik könnyen átszállíthatok. Ha ily esetben azt mondanák az üzletembereknek, hogy hiszen ez ugy sem nagy dolog, ha kártik van, hát keressék. Vájjon megköszönnék-e ezt az eljárást az illetők, kik most abban a biztos tudatban vannak, hogy iparjegyük alapján iparukat azon helyen háborítatlanul gyakorolhatják ? (Helyeslés jóbbfelöl.) A mi Kaas Ivor igen t. képviselő ur indítványát, illetőleg javaslatát illeti, hogy ez a kérvény kiadassák az igazságügyi bizottságnak véleményezés végett, ahhoz részemről hozzá nem járulhatok és kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Mert ha az itt fejtegetett felfogások alapján méltóztatnék a t ház minden kérdést elbírálni, hogy tudniillik valamely kérvénynyel mily szempontok alapján bírálandó meg: akkor nincs kérvény, mely bizonyos speciális bizottsághoz nem volna utasítható, akkor az egyiket a közoktatásügyi, másikat a közlekedésügyi bizottsághoz, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Helyes! Oda való!) a harmadikat megint más bizottsághoz kellene utasítani és így tovább. Meggyőződésem szerint első felszólalásomban kimutattam, hogy itt azon sérelem, melynek orvoslására a ház kéretik, fenn nem forog, kérem tehát a t. képviselőházat, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök: T. ház! (Halljuk !) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A kérvényi bizottság határozati javaslata az, hogy a kérvény kiadassák a földmivelés -, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek. Ezzel szemben Kaas Ivor képviselő ur azon indítványt adta be, hogy a kérvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a jogügyi bizottsághoz utasíttassák vissza. (Helyeslés abal szélső baloldalon.) Az előzetes kérdés tehát az lesz, kívánja-e a ház visszautasítani a kárvényt, tárgyalás és jelentés végett a jogügyi bizottsághoz. Ha ez el nem fogadtatik, akkor fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e Kaas Ivor képviselő ur határozati javaslatát, mely szerint a kérvény az igazságügyi bizottsághoz utasíttassák vissza tárgyalás és jelentéstétel végett, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső baloldalon: Többség!) Kérem azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el Kaas Ivor képviselő ur határozati javaslatát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Kérdem már most a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Következik a győrvidéki tanitó-egylet kérvénye a néptanítók anyagi helyzetének javítására szolgáló rendelkezések megtétele iránt. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Gajári Ödön előadó .* A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek. Ziskay Antal: T.ház! Midőn a győrvidéki tanító-egyletnek két kérvényét, egyrészt a néptanítók fizetésének emelése, másrészt a nyugdíjazási eljárás egyszerűsítése iránt átvettem és bátor voltam a t. képviselőháznak benyújtani, szemem előtt lebegett hazánk nagy fiának, az örök emlékű báró Eötvös Józsefnek 1868. évi november hó 21-én tartott képviselőházi ülésben tett azon kijelentése, miszerint kétséget nem szenved, hogy ezen hazának összes tisztviselői között nincs olyan, a kire fontosabb ügy volna bízva és a hazának ily nagy érdekét kezelvén, oly csekély jutalomban részesülne, mint a néptanító ; továbbá, hogy ha a népoktatásról készített törvényben van czikkely, a melynek szerkesztésénél erőt kellett vennie magán és a mely ugy szivének nehezére esett; ez épen azon szakasz, illetőleg szakaszok, melyek a néptanítók fizetéséről rendelkeznek, végre, hogy meg van győződve, mikép ez nem fog igy maradni s hogy a haza idővel meg fogja hálálhatni népoktatóinak azt, a mivel neki tartozik, mert meg van győződve, hogy a hazának emelkedése anyagi tekintetben is sokkal inkább függ a népneveléstől, mint bármi mástól. Ezzel kapcsolatban figyelmem irányult báró Eötvösnek 1868-iki június hó 28-án tartott képviselőházi ülésben mondott beszédjére, a melyben kijelentette, hogy ha fontos, mikép tökélyesbített közlekedési eszközök által a haza anyagi érdekeiről gondoskodjunk, nem kevésbé fontos, hogy gondoskodjunk azon közlekedési eszközökről is, melyeken az eszmék közlekednek, továbbá, hogy minden áldozat, melyet az anyagi czélok előmozdítására teszünk, a közlekedési eszközök megjavítása, pénzügyi viszonyainkat szabályozó törvények mind nem fognak czélhoz vezetni, még az anyagi érdekek terén sem, ha nem gondoskodunk mindenekelőtt a népnek értelmi neveléséről. Ettől függ — igy szól báró Eötvös —hogy nemzetünk, mely ezen földet vitézsége állal fegyverrel foglalta el, azt ért-lmisége által megtartsa, végre, hogy az 1848-iki törvények valóban biztosítva,
