Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-151

151. országos ülés deezember 11-én, kedden. 1888. 129 rányosabb a kivitel a szarvasmarha tekintetében, a melynek minden nemét összevéve. Svájcznak évi szükséglete 2.700,000 forint, melyből Magyar­országra 27,000 forint jutott csak. A dolgoknak ilyetén állása mellett, t. kép­viselőház, be kell ismerni azt, hogy ezen vám­tételek, melyek ezen törvényjavaslatban jelezve vannak, a régiekhez képest mégis magasak, a melyek azonban szerintem abban lelik legfőképen magyarázatukat, mert a svájczi iparczikkek ki­vitelének osztrák területre oly magas vámjai van­nak, hogy ezeknek mintegy retorsiójául kénytelen Svájez, daczára annak, hogy a nyerstermények­és gabnaneműekben való szükségletének alig birja felét termelni, ezen nyersterményeket és 'gabna­nemííeket megvámolni csak azért, hogy kénysze­rítse az osztrák-magyar monarchiát, hogy saját iparczikkeinek vámtételeit mérsékelje. Mindazon­által, a mennyiben elismerem, hogy ezen vám­tételek, különösen azon iparczikkekre, melyek Magyarországnak főkiviteli czikkeit képezik, úgy­mint a gabona, liszt, fa és borra való nézve a szerző­déses tariíFában megállapított vámtételek mégis csekélyebbek, mint a svájczi általános, autonóm tarifában megállapított vámtételek; s midőn a lisztnek, mely az általános tarifában 2 frc. 50 cm. a vámja, az osztrák-magyar monarchiával szemben mégis 2 frankra mérsékeltetik -, és akkor, midőn a gabonának 30 centimben való megvámoltatását megállapítja, a bornak, mely az általános tarifában 6—20 frank között ingadozik, Osztrák-Magyar­országgal szemben 3 frank 50 centimben vau meg­állapítva, mondom, ezen körülmények tekintetbe vételével, továbbá azon körülménynek tekintetbe vételével, hogy a Svájczból monarchiánkba való behozatali czikkekre vonatkozólag, különösen a selyemsemííekre az általános vámtariffa leszállított vámtételeket állapít meg, a mennyiben ez ipar­czikkeket hozzánk való könnyebb beszállítása ég igya verseny kiképződése alapján a magyarországi fogyasztás jutányosb árakra tehet szert; ez okok­nál fogva és azon reményben, hogy bár az eddigiek­nél magasabb vámtételek mellett, a, mostani köz­vetlen vasúti összeköttetés folytán az osztrák­magyar, különösen azonban a magyar árúforgalom a jövőben nem hogy gyengülne, hanem gyarapodni fog és azon reméuyben, hogy e szerződés három év multán való lejártával a t. kormány tapasztalatok­ban gazdagodva igyekezni fog — a mint meg is vagyok győződve, hogy fog — Magyarországra nézve kedvezőbb vámtételeket kieszközölni : én e szerződést a magam és azon párt részéről és meg­bízásából, melyhez tartozni szerencsém van, nagy­ban és egészben az adott viszonyok közt kielégítő­nek találom és ugy általánosságban, mint részle­teiben elfogadom. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Ha e ke­KÉPVH NAPLÓ. 1887—92. VII. KÖTET. reskedelmi szerződés tárgyalását ez alkalommal fel akarnám használni arra, hogy a kormány álta­lános közgazdasági politikáját bíráljam, különösen kutassam, minő összefüggésben van az, a mi e szerződésben nem teljesen kielégítő, az európai általános kereskedelem-politikai áramlatokkal s azzal a vámpolitikával, mely ami monarchiánkban is érvényesül: akkor nekem is számos észrevéte­lem volna s e themáról sok komoly, a t. ház figyel­mére méltó dolgot lehetne elmondani. De azt hi­szem, most, közvetlenül a szünetek előtt a t. ház hangulata sem alkalmas arra, hogy e nagy thema tárgyalásába bele menjünk. En tehát ettől el aka­rok tekinteni és veszem tisztán a kereskedelmi szerződést, mint egy adott helyzet kifolyását és az adott helyzethez akarom hasonlítani annak elő­nyeit és hátrányait. Ha pedig ig-y birálom — gya­korlatilag pedig az erre nézve adandó szavazatom indokolásánál csakugyan igy is kell bírálnom — akkor én is, mint az előttem szólt t. képviselőtár­sam, kijelentem, hogy a szerződést, a szerződés nél­kül beállható állapottal szemben határozottan elő­nyösebbnek tartom és ennélfogva azt ugy általá­nosságban, mint részleteiben elfogadom t. elvbará­taimmal együtt. (Helyeslések.) Némely megjegyzést azonban még is kell tennem, mi talán a jövőre nézve nem lesz érdek­telen. (Halljuk t Halljuk!) Önmagában nem tartom előnyösnek, hogy a szerződés oly rövid időre szól; azonban elismerem, hogy azon akadályokat, melyek miatt a szerződést, hosszabb időre nem lehetett megkötni, alig állha­tott hatalmunkban elhárítani. Annál szükségesebb szemügyre venni, mi nem felel meg kivánalmaink­nak, hogy esetleg a 3 év után újabb kísérlet tétet­hessék e hibák javítására. Kisebb dolgoktól eltekintve, nem találom ki­elégítőnek hazai közgazdaságunk szempontjából azt az eredményt, mely ugy a szarvasmarha, mint a liszt vámja megállapításánál eléretett. Az eddigi állapothoz képest, mely 1888 : május 1-jéig állott íenn, igen nagy súlyosbítást képez az ökör és bika vámjának 5 frankról 15-re való íelemelése. Igaz, hogy a legiíjabb svájczi vámtarifához képest ez is engedmény, a mennyiben az ezen állatok vámját 25 frankban állapítja meg. De az eddigi állapothoz mérten ez mégis igen nagy siílyosbítás, mely ha nem is közvetlenül, de közvetve a magyar köz­gazdaságot is érinti. Ugy vagyok ugyan értesülve, hogy a Svájczba való szarvasmarha-bevitel leg­nagyobb része nem Magyarországból, hanem az osztrák tartományokból eszközöltetik. Igen, de mi reánk nem közönbös az, hogy az osztrák szarvasmarha-kivitel előmozdittatván, ez által az osztrák piacz a mi szarvasmarhánkra nézve meg­könnyebbül. Tehát indirecte e tételnek mi reánk is igen nagy fontossága van. (ügy van! Ugy van t halfdol.) 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom