Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-149

fí|0 146. ergEégftg fiiéi űeezember 7 én, pénteken. 1888. t. képviselőtársam indítványához hozzájárulok. Hozzájárulok Vadnay Károly t. képviselőtársam indítványához is, már csak azért is, mert a hol a bérlők érdekelve vannak, ott a tulajdonosok is érdekelve vannak. A bérlők igen sok helyütt fizetni nem lévén képesek, a tulajdonos is kénytelen elengedni a bérösszegből és ez különösen áll azon helyeken, mint Kubinyi t. képviselőtársam megjegyezte, hol a szesz képezi a regale-jövedelem legnagyobb részét. Azért is én mindezekhez hozzájárulva, új módosítást adok be, mely szerint a tulajdonos is bizonyos kedvezményben részesülne. Módosítványom igy szól: (Olvassa.) „A hol hitelt érdemlő adatokkal bebizonyittatik, hogy a tulajdonos az 1889-ik évre a bérösszegből bizonyos összeget elengedett, ezen elengedett bérösszeg után a tulajdonos az 1889. évre állami adót ne fizessen.

u Ajánlom módosítványom elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa a módosítványi). Gr. Apponyi Albert: Csak pár szóval akarom támogatni Szentkirályi Albert t. képviselőtársam indítványát; mert most a ház előtt egy egészen új és semmiképen elő nem készített kérdés merült fel, (ügy van! bal felől) tudniillik a regale-bérlők kártalanítása, a mit megtoldott egy előttem szólt t. képviselő ur azzal az eszmével, hogy a regale-tulajdonosoknak — ha jól fogtam fel — a szeszadó felemeléséből származott károsodásáért is kárpótlás adassék. Általában nem hiszem, hogy elfogadható volna praecedensül az az elv, hogy az állam általános adóügyi intézkedéseinek következményeiért bárki kárpótlásra igényt tarthasson. (Helyeslés.) Azonban elismerem, hogy rendkívüli viszonyok közt méltányossági és közgazdasági tekintetek szólhatnak a mellett, hogy azok az eszmék, a melyek Néppel t. képviselőtársam felszólalásában foglaltatnak, tekintetbe vétessenek. De nekem legalább — és talán sokan lesznek ugyanebben a helyzetben— teljes lehetetlenség lelkiismeretesen szavaznom ilyen complicált, egy új tárgyat felölelő javaslat felett — akár mellette, akár ellene — a melyet most először hallottunk; megengedem, hogy a túloldal előtt a kérdés ismeretes, mert a párteonferentián talán felhozatott, de a képviselőház, mint olyan és a többséghez nem tartozó tagjai teljesen tájékozatlanok e kérdésben. Azt hiszem tehát, hogy a kérdés és az eljárás komolyságához tartoznék, hogy az consideratio végett a bizottsághoz visszautasittassék. Végre sem vesztünk vele időt, mert a jövő hét első napjaiban minden esetre ülést kell tartani, legfeljebb az akkor tartandó ülés egy fél vagy egy órával tovább fog tartani. Pártolom Szentkirályi t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a bal- és a ssélsó' baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát senki nem kivan szólani, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök mint pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) Halljuk!) Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy épen mert annyiban egyetértek gróf Apponyi Albert igen tisztelt képviselő úrral, hogy kártalanítási követelést nem idézhet elő az, ha az állam valamely adót emel, már csak ezen egy szempontból is Szentkirályi Albert képviselő ur indítványához, még annak a bizottságnak utasításához sem járulhatok ; mert az kártalanításról szól, egyenesen és tisztán, sőt kulcsot is akar megállapittatni, hogy az országban minden bérlő egyenlő kártalanításban részesüljön. Ez oly elvi dolog, a melyhez részemről hozzájárulni soha sem fogok. De megkívánom még azt is jegyezni, hogy ilyet kimondani, hogy kártalanittassék minden regalebérlő, a mikor kétségbevonhatatlan, hogy egyes vidékeken ugyan van, de vannak egész vidékek, a hol nincs károsodása a regalebérlőknek (ügy van! JJgy van!) és most megindítani egy nagy puhatolódzást és kitudni, melyik regale-bérlő veszít 5%-ot, melyik 10%-ot és melyik 30%-ot, engedelmet kérek, ez oly eljárás, a melyhez hozzájárulni csakugyan nem lehet. (Helyeslések.) Fenmaradna még az, hogy Néppel Ferencz képviselő ur indítványa utasittassék-e a bizottsághoz ? Bocsásson meg gr. Apponyi t. képviselő ur, ki az eredeti javaslatot olvasta, az ismeri ezt a kérdést, mert abban benne volt az, a mit Néppel képviselő ur proponált és a 2l-es bizottságban ez meg is vitattatott; azonkívül tudtommal másutt szóba nem jött, mint itt a képviselőházban, a hol ezen eszmék felemlíttetvén és felemlittetve a regale bérlők petitiói, rá lett mutatva ezen ügyre és én is elismertem, hogy épen az, a mire ők a fősúlyt fektették, igazság szerint az eredeti javaslatban benne volt. Mert azon petitiókban többfélét kérnek, de a legelső helyen kifejezett kívánság — s ez az, a mivel a kártalanítási eszme elfogadása nélkül is lehet eleget tenni — épen abban állott, hogy a kis mértékben való eladásra nézve a jövedék, ugy hogy az azután a tulajdonosé, illetőleg a bérlőé legyen, léptessék életbe és másodszor, a mi az ország minden regalebérlőjének hasznára válik, az eddigi igen laza regalevédő intézkedések helyett lépjen életbe az, hogy ha valaki annak károsítására hibát követ el, az mint jövedéki kihágásban vétkes, a jövedéki kihágási eljárás szerint büntettessék. Ez volt az eredeti javaslatban s ez van Néppel Ferencz képviselő ur indítványában. De ezt a bizottság nem fogadta el és megvallom, sok nehézséggel is fog járni ennek érvényesítése. De minthogy ez az eredeti javaslatban csakugyan benne volt és minthogy bizonyos méltányosságot látok abban, hogy — a nélkül, hogy a kártalaní-