Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-149

149. országos ülés deczeniber 7-én, pénteken. 1888- \ g j[ táshoz való jogos igény elismertetnék — a méltányossági szempontok, szemben a regálebérlőkkel is figyelembe vétessenek, részemről természetesen most sem ellenezhetem e módosítványt s ha a t. ház bölcsessége azt határozza, részemről hozzájárulok. (Helyeslések.) De már az ezen túlmenő indítványhoz, bár két ilyen indítítvány tétetett, nem járulhatok. Mert hogy mi most kiterjesszük ezt a regale-bérlők harmadosztályú kereseti adójára, mely a törvény szerint a múlt három évi alapon vettetett ki és a mely harmadosztályú kereseti adó ismét majd annak idején az elmúlt három év szerint fog kivettetni, midőn tehát az idei netaláni veszteség vagy kisebb jövedelem akkor fog kifejezést találni, azt részemről nem tartanám helyesnek; hogy pedig még a földbirtokosoknál is azért, mert esetleg 10 — 20—25o/

0-ot néhol engedniök kell a regalejövedelemből, egyenként való adólevonásokba és ezrekre menő kiszámításokba menjünk bele, (Helyelések.) részemről nem tartanám sem helyesnek, sem méltányosnak. (Helyeslések) Oda coneludálok tehát, hogy miután az eszme nem új, mert nemcsak az eredeti javaslatban volt benne, de a házban az általános vita alkalmával megbeszéltetett, méltóztassanak, ha agy tetszik, nem visszautasítani, hanem elfogadni ti Néppel képviselő ur módosítványát, azon különbséggel, hogy mivel a törvény létesülésének ideje mégis meglehetősen előrehaladt, ne január 1-je, hanem február 1-je tétessék azokra nézve életbeléptetési időül, mert bizonyos előkészítő intézkedések okvetlenül szükségesek lesznek. (Helyeslés.) A többi módosítványokat kérem, ne méltóztassanak elfogadni. (Hlyeslés jóbbfelől.) Szentkirályi Albert: T. ház! Félreértett szavaim helyreigazítása ezéljából legyen szabad egy pár szót szólanom. (Halljuk!) Oly alaposan félre méltóztatott érteni szavaimat a t. ministerelnök ur, hogy lehetetlen ezt szó nélkül hagynom. Magam is azzal kezdtem előadásomat, hogy a kártalanításra itt joga senkinek sem lehet, hogy más országokban is igy történt és hogy soha azért, hogy az adót emelték, valakinek kárpótlást nem adtak. Ezzel kezdtem s azután folytattam azzal, hogy ha az állam abban a helyzetben van, hogy megteheti, én nem akarom ellenezni, de ha nincs abban a helyzetben, akkor ugy is elesik ez a kérdés. Az tehát teljes lehetetlenség, hogy én azt ajánlottam volna, hogy kártalanítás adassék. (Igás! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) hanem azt mondtam, hogy ha már kárpótlás adatik, adassék egyformán mindenkinek. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert hogy kárpótlás adatik, az bizonyos, miután a Néppel képviselőtársam által beadott módosítás azt mondja, hogy azon kisebb fogyasztási adótételek és a szigorított felügyeletből eredő büntetéspénzek adassanak át a regaleKÉPVH. NAPLŐ. 1887 — 92. VII. KÖTET. bérlőknek egy évre. Már pedig, t. ház, azt tudjuk, hogy az ország igen sok részében ilyen kisebb adótételek nem fizettetnek, a,hol tehát nem fizettetnek, ott nem fognak kapni kárpótlást a regale bérlők; a hol pedig fizettetnek, ott fognak kapni kárpótlást. Itt tehát valóságos kárpótlásról van szó. Én azt mondtam, sőt még beszédem végén súlyt is fektettem arra, hogy ha egyforma kárpótlás nem adatik a regale-bérlőknek, ne adassék inkább semmi, mert arra, hogy egyesek kártalanításra különös igényt formáljauok, semmiféle jogalap sincsen. Ha adatik, egyáltalán, adassék egyforma, valósággal egyforma kulcs szerint. Ez az, a mit mondani szerencsém volt. (Igás! Ugy van ! a baloldalon). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igazolni tartozom magamat. Igaz, hogy a képviselő ur beszédében elmondta volt. hogy a, kártalanításnál nem lehet szó arról; de határozati javaslatában mégis azt irta — és ez itt van előttem, írásban —- „utasíttassák _ vissza a 2l-es bizottsághoz annak megállapítása végett, miként lehetne a regalebérlőknek kártalanítását oly módon eszközölni stb. Ha tehát t. képviselő ur egyáltalában nem akarja a kártalanítást, akkor nem kell e szakaszt a bizottsághoz utasítani azért, hogy a kártalanításra javaslatot tegyen. (Helyeslés jóbbfelől. Ellenmondás balfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután Hámos László képviselő ur visszavonta módosítványát, tulajdonképen csak egy indítvány van beadva a szakaszhoz. Az indítvány pedig úgy szól, hogy: a szakasz utasíttassák vissza a 2l-es bizottsághoz annak megállapítása végett, hogy miként lehetne a regale-bérlőknek kártalanítást oly módon nyújtani, hogy abban minden regalebérlő aránylagosan és egyenlő kulcs szerint részesüljön. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Szentkirályi Albert képviselő urnak a bizottsághoz leendő visszautasítást czélzó indítványát elfogadni, igen vagy nem ? {Igm! Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. Ennek folytán, miután a Néppel Ferencz képviselő ur által beadott módosítás a 70. szakasz helyett más szöveget hoz javaslatba, a mennyiben annak csupán első két sorát hagyja meg változatlanul, a többit pedig módosítja, azt hiszem, hogy úgy lesz legczélszerübb feltennem a kérdést, hogy fentartja e a ház a 70. szakaszt a bizottság szövegezése szerint, szemben Néppel Ferencz ur módosítványával, igen vagy nem? Ha az nem fog fentartatni, akkor fogom kérdezni, hogy elfogadja-e a t, ház Néppel Ferencz képviselő urnak a 70. szakaszhoz beadott módosítványát. Igen-e vagy nem? Meg kell jegyeznem, hogy Néppel Ferencz képviselő ur január hó elseje helyett a terminust illetőleg február l-jét tette be 16