Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-149

14». országos ülés deezember 7-én, pénteken. 1898. j 19 van, hogy ez által szenvedett, mert megdrágulván a szesz, a szeszfogyasztás csökkent és igy a forgalom kevesebb lett. Megengedem hogy ennek folytán sok regalebérlő tönkre fog menni és sújtva lennének egyszersmind a regaletulajdonosok is, a kiknek egy évig ezen jövedelmük befolyni nem fog. A méltányosság tehát nem zárja ki azt, hogy ezen regalebérlők ezen veszteségük miatt kárpótoltassanak. Most már csak az a kérdés, t. ház, hogy van-e az állam azon helyzetben, hogy ezen kárpótlást a regalebérlőknek megadhatja, vagy nincs. Ha az állam nincs azon helyzetben, hogy kárpótlást adjon ezen veszteségekért, a kérdés természetesen magától elesik; de ha az állam azon helyzetben van, hogy ezen veszteségekért kárpótlást adhat, azt kívánom, hogy az ne a Néppel képviselőtársam által javasolt, hanem oly alakban történjék, hogy abban minden regalebérlő egyformán részesüljön. A módosítás szerint — a mint értelmét én kivettem — abban csak ott fognak a regalebérlők részesülni, a hol a kisebb fogyasztási adótételek is érvényre jutnak, tudniillik bortermő vidéken, nagyobb városokban, a hol ezen kisebb tételek tényleg be is fizettetnek. De a kisebb községekben, a hol bortermelés nincs, a regalebérlők kárpótoltatni nem fognak. Mi fog ebből következni ? Az, hogy azon regalebérlők, kik nagyobb városokban és községekben vannak és többnyire tetemes regalebérletet, 15—20—30,000 irtot is fizetnek, meg fogják kapni a kártalanítást azon veszteségért, a melyet a szeszadó-törvény folytán szenvednek ; de azon kisebb községekben, a hol mindeme kisebb adótételek nem jutnak érvényre, a regalebérlők nem kapnak absolute semmit. Nagyobb bérlet lehet Magyarországon 1,000—1,500, mig a kisebb korcsmárosok száma talán 10,000-re is tehető. így tehát az egyenlőség semmiképen nincsen elérve, mert a nagyobb, a gazdagabb bérlők, kik ha esetleg bérletüktől el is esnek, nem szenvednek oly nagy veszteséget — mert valószínű, hogy tőkéjük is van annyi, hogy ezen bérlet nélkül megélhessenek — mint azon kisebb bérlők, kiknek összes keresetüket, vagyonukat képezi a regalebérlet. Ha tehát méltányossági szempontból elhatározzuk, hogy a regalebérlőknek valami kárpótlást adunk, azt ugy kell nyújtanunk, hogy a kisebb regalebérlők is részesüljenek abban. Megjegyzem még, hogy közvetve érdekelve vannak a regaletulajdonosok is, a menynyiben a bérlők kártalanítása azt eredményezné, hogy regáléjukat egy évig el ne veszítsek és abban ne károsodjanak. Ismétlem tehát, hogy ha a kártalanítást nem ugy eszközöljük, hogy abban szegény is, gazdag is egyforma kulcs szerint részesüljön, akkor én egyáltalában semmiféle kárpótláshoz nem járulhatok. Mindezeknél fogva bátor vagyok a következő módosítványt benyújtani: „A 70. §. visszautasittatik a 2l-es bizottsághoz, annak megállapítása végett, miként lehetne a regale-bérlőknek kárpótlást oly módon nyújtani, hogy abban minden egyes regale-bérlő aránylagosau, egyenlő kulcs szerint részesüljön." Bátor vagyok módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a szélsőbalon). Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Nagy István jegyző: Vadnay Károly! Vadnay Károly: T. ház! (Halljuk!) Csak pár szóval kívánok Néppel Ferencz t. képiselőtársam módosítványához szólni. A mit ő elmondott, azt én is igen méltányosnak és czélszerünek találom, nemcsak a bérlők, hanem a bérbeadó jogtulajdonosok érdekében is, mert minél inkább javul a bérlők helyzete, természetesen annál kevésbbé vannak fenyegetve a bérbeadók, bajok és perek által. De még az állam érdekében is fontosnak tartom ezt, mert majdan a szentesítendő törvény életbeléptekor az országra nem lehet közönyös, hogy vállalkozásra meglehetősen, sőt teljesen képes osztálylyal áll-e szemben. Ennélfogva csatlakozom Néppel Ferencz t. képviselőtársam módosítványához. (Helyeslések.) Nagy István jegyző: Kubinyí Árpád! Kubinyi Árpád: T. ház! jNeppel Ferencz t. képviselőtársam módosítványát részemről pártolom és elfogadom, habár elismerem — mint azt a t. pénzügyminister ur a regalejog kártalanításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával megjegyezni méltóztatott — hogy a regalebérlők általános károsodása a felemelt szeszadó miatt nem áll, mert vannak az országban vidékek, a hol a szesz a regalejövedelemben igen csekély factort, de viszont tagadhatlanul vannak oly helyek és vidékek is, a hol a szesz a regale-jövedelemben igen nagy factort képvisel. A felemelt szeszadó miatt a szeszfogyasztás csökkenvén, a regalebérlők tetemes károsodásokat szenvedtek s azért méltányosnak és igazságosnak találnám, hogy oly vidékeken, a hol a Néppel Ferencz t. képviselő ur által indítványozott kedvezmények és intézkedések életbeléptetése súlylyal és nyomatékkal nem bir, a regalebérlőknek jövedelmi adója 1889 re leirassék. Megokolom azt azzal, hogy a haszonbéri szerződések oly vidékeken a jövedelmi-adó kivetésénél 1889-re helyes és igazságos alapul nem szolgálhatnak. A beterjesztett módosítványt elfogadva, ajánlom az általam felhozottakat a t. pénzügyminister urnak kegyes figyelmébe. Nagy István jegyző: Hámos László! Hámos László: T. ház! En is egészen röviden akarom indokolni, hogy Néppel Ferencz