Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-149
149. országos ülés deezembar 7-én, péntekén. 188$. l\J Tessék elhinni, akár mit tartson felőlem a t. képviselő ur, annyira bornirt és kába nem vagyok, hogy ilyennel valaha valahol előállhattam volna. (Derültség és tetszés jobbfelől.) Még egy módosítvány adatott be (Halljuk!) és pedig Szende Béla t. képviselő ur által. Erre nézve is, gondolom, már az általános vitában, vagy valamelyik részletnél nyilatkoztam és pedig ugy, hogy a módosítványhoz hozzájárulok. Mert igenis ugy áll a dolog a határőrvidéki községekre nézve, hogy nekik a polgárosításkor legfelsőbb rendelet folytán, a mely aztán a beczikkelyező törvény által teljesen törvényerőre emelkedett, a regale-jövedelemnek fele biztosíttatik. Azt tartom, csak a teljes igazságnak felelünk meg akkor, midőn egyfelől a tulajdonjogot a kincstár tartja meg, mert eddig is az övé volt, de másfelől a községeket biztosítjuk arról, hogy a mi nekik igérve volt, tudniillik a létező regalejövedelem fele, vagyis az állam által nyerendő váltság-tőke kamatainak fele, részükre azután is kiszolgáltattassék. (Helyeslés jobbfelöl) B. Kaas Ivor: A horvátoknak megadja! (Zaj jobbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: Tartozom a képviselő urnak azzal, hogy figyelmeztessem tévedésére. Itt nem horvátokról van szó. Kérdezze csak meg G-recsák képviselőtársát, (Derültség) a ki felszólalt a határőrvidéki községek érdekében. Itt a Magyarországhoz, a szűkebb értelemben vett Magyarországhoz tartozó volt határőrvidéki községekről van szó. Hát lássa a t. képviselő ur, mégis csak jó lenne megfontolni, hogy miről van szó, mielőtt az ember valakit támadni akar. (Derültség és helyeslés a jobboldalon.) Különösen egyre vigyázzon a képviselő ur és ez az, hogy a sajtó utján — nem tudom, hogy is fejezzem ki magamat — igen türelmes vagyok, ha rám fognak is olyat, a mit nem tettem, mert minden nap helyreigazítással nem élhetek, pedig körülbelül minden nap kellene tennem, ha a rámfogásokat vissza akarnám utasítani, de azt higyje el, ha szemtől-szembe alaptalanul rám fognak valamit, azt nem fogom oly könnyen elhallgatni. (Helyeslés éi tetszés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a szavazás. A 69. §-hoz Visi Imre, Kaas Ivor és Szende Béla képviselő urak adtak be módosításokat. Meg kell jegyeznem, hogy Kaas Ivor t. képviselő ur módosítványa épen ugy vezethető az eredeti szö végbe, mint Visi t. képviselő uré, a mennyiben Visi t. képviselő ur módosítványának bevezetése épen ugy van szerkesztve, mint az eredeti szöveg. Első kérdés tehát, (Halljuk!) fentartja-e a ház, szemben Visi képviselő ur módosítványäval, az eredeti szöveget, igen vagy nem ? Ha az fenn nem tartatik, akkor fogom kérdezni, elfogadja-e a ház Visi képviselő ur módosítását? Ha azt el méltóztatik fogadni, akkor még mindig fel fogom tenni a kérdést az iránt —• minthogy csak egy részét kívánja módosítani Kaas képviselő ur — hogy azon másik részét is fentartja-e, melyet Kaas képviselő ur módosítani kivan és végre fel fogom tenni a Szende Béla képviselő úrét. Kérdem tehát, méltóztatik-e változatlanul fentartani a 69. §-t a bizottság szövegezése szerint, szemben Visi képviselő ur más szerkezetű szövegével: igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tartatik fenn. Kérdem már most, méltóztatik-e elfogadni általánosságban a Visi képviselő ur által javaslatba hozott szöveget: igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Kérdem most, méltóztatik-e fentartani Visi képviselő ur szövegének bevezetését, szemben Kaas Ivor képviselő ur módosításával, ki az első négy sort ezen szóig: „jövedelemből" kihagyatni kívánja: igen vagy nemi (Elfogadjuk!) Tehát ez is fentartatik s igy azt hiszem, kijelenthetem, hogy Kaas képviselő ur módosítása elesik. Kérdem, méltóztatik-e a ház Szende Béla t. képviselő urnak a szakasz végére külön bekezdésként javaslatba hozott szövegét elfogadni: igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a 70. §. STagy István jegyző (olvassa a 70. szakaszt). Madarász József jegyző: Néppel Ferencz! keppel Ferencz: T. ház ! Már az általános vitában voltam bátor utalni azon hátrányokra, melyek a regale-bérlők és tulajdonosokra háromolnak az által, hogy a 2l-es bizottság e szakaszt megváltoztatta és nem hagyta meg a kormány eredeti javaslatának azon dispositióit, hogy a büntető határozatok és a kis mértékben való eladás utáni díjak már 1889. január 1-én léptek volna életbe és ezen díjak a jogosultakat illették volna azért, hogy a szeszadó által okozott veszteségekért kárpótlásul szolgáljanak. Nem vagyok azon helyzetben, hogy az ország összes viszonyairól hiteles adatokkal bírjak; lehetnek olyan helyek, a hol a szeszadó nem volt jelentékeny befolyással a fogyasztásra, de biztos tudomásom van arról, hogy legtöbb helyen 40—50%-kai csökkent a fogyasztás, sőt van eset, hogy 68%-kal szállott alá. Miután az italmérési jövedelem túlnyomó részében a szesz, a pálinka és csak igen kis részében a bor darusításából ered: természetes, hogy a szeszfogyasztás csökkenése arányában szállott alá a jövedelem. Figyelembe veendő az a körülmény is, hogy ma jóval nagyobb befektetési tőkére van szükség, mint azelőtt. Ez előre nem látott körülmény számbavétele nélkül kedvező viszonyok