Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-143
143. országos ülés november 30-án, pénteken, 1888, 353 melynek praemissáit meg nem állapítottak; mert kérlelhetetlen szigort alkalmaznánk az egyesekkel szemben visszahatólag egy oly időre, midőn az állam közegei sem voltak elég szigorúak önmaguk iránt. (Igaz! TJgyvan! a baloldalon.) Azonban mindamellett, hogy a 10. §-t általánosságban elfogadom, először kijelentem, hogy nincs kifogásom az ellen, hogy Holló Lajos t. képviselőtársam kívánságához képest a szakasz consideratio végett a bizottsághoz visszantasittassék, de előre kijelentem azt is, hogy ezen halasztási indítvány el nem fogadása esetén én általánosság ban mégis szavazni fogok a 10. §-ra. Bátor vagyok azonban a szakaszhoz egy módosítványt beadni és ezt azon esetre is fentartom, ha gr. Andrássy Gyula t. barátom ellenindítványa elfogadtatnék, mert abba is beletartoznék. (Halljuk! Halljuk!) Én tudni illik nem tartom helyesnek, következetesnek és a jogegyenlőség elveivel összeegyeztethetőnek azt, hogy azon esetekben is alkalmaztassák az enyhébb birság, midőn valakinek saját alkalmazottja tette a hamis bevallást, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert a jogi elvek szerint mindenki alkalmazottjának tetteért felelős, akár jóváhagyásával történt az, midőn őt dolus terheli, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) akár az ő elnézése mellett történt az, midőn őt a dolus jogi következményeire nézve méltán egy rangba sorozott lata culpa, nagymérvű vétkesség terheli. Erre nézve bátor vagyok egy indítványt beadni, a mely a ház eldöntésének mindkét esetére vonatkozik és írjból kijelentem, hogy az ellenindítványnyal szemben általánosságban a 10. §-t fogadom el. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A niódosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa): Az 5-ik bekezdés ezen szavai után „maga a jogosult* tétessenek ezen szavak „vagy alkalmazottja", továbbá ugyanazon bekezdésben ezen szavak után „a vallomást nem maga" tétessék „vagy alkalmazott) a". Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk!) Habár kétségtelen az, a mit gr. Apponyi Albert igen t. képviselőtársam elmondott s a mihez szívvel lélekkel hozzájárulok s ez teljesen felment engem attól, hogy azokat, a miket elmondott, ismételjem, (Halljuk! Halljuk !) de semmi körülmények között nem ment fel attól, hogy azt, a mit elmondott, ezen padokról, ezen párt részéről is constatáljam. Kétségtelen, t. képviselőház, az, hogy az erkölcspolitikai szempont jogosultsága egy törvény megalkotásánál soha figyelmen kívül nem hagyható; de kétségtelen az is, hogy a mint Helfy Ignácz t.barátom és képviselőtársam azt elmondotta, annak, KÉPYH. NAPLÓ. 1887 — 92. VI KÖTET hogy az erkölcspolitikai álláspont e törvényjavaslatnál joggal érvényesülhessen, akár a Rousseauféle elméletet, akár a jogállam védelmezői bármelyikének elméletét vesszük is alapul, kétségtelen előfeltétele az, hogy az állam, amely polgáraitól megkívánja, hogy kötelességüket hiven teljesítsék, a jogvédelemben a maga részéről is menjen odáig, a mit tőle ugy az egyesek, mint az állam összesége megvárnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mielőtt, t. ház, magára a dolog érdemére rátérnék, méltóztassék nekem megengedni, hogy elvi álláspontomat e kérdés szempontjából röviden jelezzem. (Halljuk! Halljuk!) Én, t. ház, osztozom azon indokolásban, melyet gr. Andrássy Gyula képviselő ur előadott s helyesnek tartom azt is, a mit Ugron Gábor t. képviselőtársam elmondott; de én a eonclusiók tekintetében egyiknek álláspontját sem tehetem magamévá, sőt e tekintetben legmélyebb sajnálatomra kell kijelentenem, hogy még gr. Apponyi Albert t. képviselő ur álláspontját sem vallhatom magaménak. Én, t. ház, e törvényjavaslat cardinalis hibájának azt tekintem, hogy a2. §-ban a kártalanítás alapjául egy helytelen elv, egy önmagában alaptalan motívum, t. i. az adó vétetett fel. Ebben rejlik oka annak, hogy magánosok és városok érdeke szemben találkozik egymással; hogy itt most az adóeltitkolásnak egész rendszere lesz ország-világ előtt feltárva s ebből származott az egész eontroversia, a mely e szakasz megalkotásánál köztünk felmerült. (Halljuk! Halljuk!) Azok, t. képviselőház, a kik helyeselték a 2. §. azon intézkedését, hogy az adó szolgáljon a kártalanítás alapjául, a 10. §-t el nem fogadhatják, mert a 10. §. törvénybe iktatása egyszerűen hatályon kivül helyezése a 2. §-nak. (HaUjuk! Halljuk!) Ha ugyanis való az, hogy szabad mindenféle bizonyítási eszközzel, tanúval, okmánynyal ellenkezőjét bizonyítani annak, a mit az adóalap mutat: akkor a generális regula generális kivétel alá esett s annak absolute semmiféle értelme nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha t. képviselőház, ennek a 10. §-nak ez a decompositiv és destructiv értelmezése volna csupán és ha ez a 10. §. teljes erejével alkalmas lenne arra, hogy a 2. §-ba beiktatott én szerintem helytelen és hibás alapelvet lerontsa, én azt elfogadnám ide, nézetem szerint azzal az egyedüli feltétellel és correctivummal, hogy az a bizonyítási mód, mely a 10. § ban meg van alkotva és el van fogadva — a mint Beőthy Ákos t. képviselő ur monda — független, pártatlan bíróságra ruháztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha t. képviselőház, én ennek daczára nem fogadom el a 10. §-t, teszem ezt különösen azért, mert az általános vitánál általunk elfoglalt állásponttal az homlok • egyenest ellenkezik, hogy itt a 10. §-ban azok, 45
