Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-142

142. orgsságös ülés november 29-éii, csütörtökön. 1888. 327 diseussiónak, ha a kik a tárgyhoz szólnak, előbb megismerkednének azzal, a miről szó van. (Derültség.) A mi különben magát a dolgot illeti, én egyre hivatkozom, a mi ugyan érintetett már, de hivatkozom azért, hogy a t. ház, annál nyugodtabb lélekkel dönthessen a szöveg mellett. Fordultak hozzám olyan községek, melyek az államtól vették a regálét, jöttek kérvénynyel, j'öttek küldöttségek. De mit kértek e kérvényekben és mit kértek e küldöttségek'? Ok is, nem olvasván a 4. §-t, azt kérték, hogy az istenért, ne legyek olyan igazságtalan, ne követeljem, hogy ők a vételárral megelégedjenek, mikor ők a rendes, mindenkira fennálló szabály szerint sokkal többet kell, hogy kapjanak. Ez az általános eset azon községeknél, melyek az államtól vették a regálét. Van-e'kivétel, — meglehet — én a magam részéről még eddig nem hallottam. Ez az egyik, a mit felhozni kívántam. Elmondatott itt továbbá, hogy az állani szinte rájuk erőszakolta a községekre a regalejog megvételét. Engedelmet kérek, soha, egyre sem. Hanem — és ez talán nem volt a községek iránt ellenséges indulat — ha valahol a regálét, mely az eladandó birtokok közé felvéve volt, magánosok meg akarták venni, mindig megkináltatott előbb a község: nem akarja-e ő megvenni? S ha akarta, kedvezőbb feltételek alatt, 20, sőt 40 évi törlesztésre is vehették meg a regálét, a nélkül tehát, hogy őket valamely hitelműveletnek terhe nyomta volna. így tehát az ilyen községek irányában az állam-kormány s a pénzügyministerium mindig a lehető legnagyobb méltányossággal járt el. Itt tehát méltányossággal — s Isten tudja miféle kötelezettségek szempontjából — többet követelni az én erős meggyőződésem szerint nem lehet. Én különben, igen kérem a t. képviselőtársamat, gróf Apponyit, hogyha ő azon község iratát, melyre nézve — mint mondotta — azt a bizonyos gyanút ő maga sem osztja, felolvasni s a t. ház figyelmébe ajánlani szives volt: világosítsa fel azt a községet, hogy miért nem terjesztettem be előbb ezen javaslatot, ha oly régen foglalkozom vele. Megtehetném.hogyne is szóljak most róla, mert hisz az általános vitában már elmondottam azokat. Meglehet, hogy az olyan község igen hamar tisztába jönne egy ily megváltási törvénynyel és igen hirtelen megtudná azt az egész országnak csinálni, de a pénzügyministerium és azok, kiknek komolyan meg kell minden pontját fontolni, ilyen expressmunkával, ily tárgyakban nem dolgozhatik. A község bölcseségétől kitelhetik, a miénktől nem telik. (Derültség.) Ez az egyik. A másik az, hogy a mint már előbb megmondtam, az előmunkálatok a községek általi megváltás alapján történtek; meggyőződtünk azonban róla, hogy ez nem lehető, de a most ajánlott utón a megváltást akkor az ország általános pénzügyi helyzete miatt nem lehetett tervezni. Megmondtam ezt az általános vitánál, ismétlem most; kérem, legyen szives azon községet erről felvilágosítani. Különben, t. képviselőház, én igen sajnálom, hogy ma is kénytelen vagyok a mödosítványokat mind, kivéve a stylaris módosítványt, el nem fogadni, azok mellőzését kérni. De ne vegyék nekem rossz néven, mert én az ellenkezőt nem veszem rossz néven, sőt természetesnek találom, hogyha minden érdeknek megvan a maga ékes szava, lelkes szószólója: legyek én kötelességszerííen — kellemetlen viszonyok közt ugyan — az állam érdekeinek szószólója. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A vitát befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyeikre menni. (Helyeslés.) T. ház! A 9. §-hoz hat rendbeli módosítás adatott be; ezek közül kettő általánosságban a szakaszhoz [szól, mig a többiek;í egyes részletekre vonatkoznak. E két módosítás Bokros képviselő uré, ki csak stilariter akarja máskép szerkesztem a szakaszt, de annak tartalmával egyetért és Simonfay képviselő uré, ki új szövegébe felvette, Szendrey, gróf Apponyi és Szeniczey képviselő urak módosítványait, melyek amúgy is egyenként is szavazás alá fognának kerülni. E módosítvány elfogadása esetén tehát felesleges volna az említett három módosítványra külön is szavazni, minthogy mindhárom benne foglaltatik. Ellenben szavazni kell majd Irányi képviselő urmódosítványára mely nem foglaltatik benne. Ha tehát az eredeti szöveg fogadtatik el, Bokros és Simonfay képviselő urak módosítványai elesnek. Ha nem fogadtatik el, felteszem előbb Bokros képviselő ur szövegét, mint a mely az eredetihez közelebb áll. Ha ez elfogadtatik, Simonfay képviselő uré elesik._ Bármely szöveg fogadtatik el, utána Szeniczey Ödön képviselő ur módosítását fogom feltenni, mint a mely nemcsak az állami, hanem a közalapítványi birtokokból vásárolt jogokra is ki akarja terjesztetni ez intézkedést. Ezután fel fogom tenni először gróf Apponyi Albert képviselő ur módosítványát, mint a mely egyezik ugyan Szendrey Grerzson képviselő ur módosítványával, azonban többet kivan, tudniillik kivánja azt is, hogy nem csupán készpénzben, hanem esetleg még papir-egyenértékben fizetethessék ki a kártalanítási összeg. Ha ez nem fogadtatik el, akkor még mindig fel kell tennem a < Szendrey G-erzson képviselő úrét, mint ki csak