Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-139

1$». országos ölés november 26-án, hétfőn. 1898. ggl ha az államnak illetékekben és italmérési adókban tisztán 1.500,000 frtot hajt évenként, hogy abban neki valósággal része legyen; annyi a mennyi, de fix járandóság, hogy annak a kenyérnek, melyet önök a várostól elvesznek, legalább a karaját a városnak visszaadják. (Helyeslés és tetszés a haloldalon.) Ezt kérem erre nézve. (Helyeslés balfelöl.) Kérem továbbá — vagyis inkább kérjék, uraim, önök — hogy az a maximum ebben a törvényben ne vagylagosan, ne eonjunctivasban, hanem positive állapíttassák meg, szabatosan, mint a hogy törvényhozásnak törvényeket hozni kell Kérjék továbbá, t. uraim, indítványozzák, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartassanak. És engedelmet kérek, ha itt egy perczig megállok. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az élelmezési iparnál Budapesten, jelen fejlettségében okszerűen nem tehető különbség mészáros, fűszeres, korcsmáros és a többi élelmezési iparágak között; ez egy iparág, mely testületileg szervezve van, Ha azzal jönnének a r. háznak, hogy adassék a t. kormánynak teljhatalom, hogy a mészárosoktól elvegye a mikor neki tetszik mészáros!minőségüket és jogosítványukat, mit szólna ehhez a t. ház? azt mondaná, hogy ez nem járja. így kérem azon iparnál, mely itt a korcsmárosokban szervezve van, a szerzett jogot — nem mondom, hogy büntetésképen, el nem veszthetik — hanem hogy azok, kik iparenge délyeikkel állandó jogot szereztek, azok ezen állandó jogaikat vétségeket kivéve, megtarthassák. Hozzá teszem, hogy nem azt kérem, hogy az illetékek fizetésétől mentessenek föl,de ejogot legalább uraim, ne vegyék el azoktól, kik e jogot megszerezték, (ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Továbbá még egyet vagyok bátor ajánlania kormánypártit, képviselőtársaimnak, hogy a t. háznak módosítások alakjában elé terje&zszék(Hálljuk! Halljuk! balfelöl) és ez az engedélyek megadására vonatkozik. Ne méltóztassék törvénybe iktatni azt, hogy az engedélyeket jövőre a pénzügyi igazgatóság és a rendőrség együtt adományozza. Sem a pénzügy igazgatóság, még kevésbé a rendőrség, eltekintve azok megbízhatóságának fokától, nem ismerik a város polgárait és a város igényeit és viszonyait annyira, mint a hogy ismerik a polgárok által választott hatóságok, a mint ismerik különösen az elöljáróságok. Ha tehát arról van szó, hogy kiknek adassék engedély, hogy kik az arra érdemesek, azt hiszem, sokkal jobban fog elintéztetni a dolog maga, (ügy van! balfelöl) ha azt nem a rendőrség és pénzügyigazgatóság állapítják meg, hanem a pénzügyigazgatóság a városi hatósággal, illetve elöljárósággal. Ezek oly concret kérdések, a melyek nem tarthatnak igényt nagy figyelemre, de melyek a törvényjavaslatot, mely alapjában kedvezőtlen a fővárosra nézve, legalább kijavítják és annak háttrányait, hiányait enyhítik. Minthogy ezt részünkre Visi és Darányi igen t. képviselőtársaink ígérték s kijelentették, hogy bizonyos módosítások és javítások fognak eszközöltetni : én reménylem az ő nagy befolyásuktól a kormánypártra és a kormányra, hogy ezen és hasonló javításokat — én csak felvetettem ezeket — belátásuk szerint indítványozni és kivinni fogják. Ezen reményben megerősít engem a t. ministerelnök úrnak nemcsak nyilatkozata, hanem az is, hogy ki 14 esztendei kormányzata alatt soha a városház kapuját át nem lépte, legközelebb reménylem, meg fog ott jelenni hívei közt, kiknek száma legio s belépését nem ezen javítatlan regale törvényekkel, hanem legalább javított és helyreigazított regale-törvényekkel fogja megkezdeni. Ezen reménynyel kérem a t. házat, méltóztassék módosításomat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Madarász József jegyző (olvassa a módosüványt): Az 1. §-ban ezen szavak után: „az államkincstárból fedezendő", új bekezdéssel tétessék : „Budapest fővárost illetőleg külön törvény intézkedik". (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor államtitkár: T. ház!Előttem szóltb. Kaaslvorképviselőtársamtulajdonképen két indítványnyal lépett fel; az egyik az, mely most olvastatott fel, mely szerint a fővárosról külön törvény intézkedjék; másik indítványa az, melyet fővárosi képviselőtársaihoz intézett, hogy mit igyekezzenek ők a kormánynál és a törvényhozásnál kieszközölni. Valóban nem tudom, hogy ezen indítványoknak melyike tartozik a t. ház elé; az-e, melyet a t. képviselő urakhoz intézett, vagy az-e, melyet csak szorosan véve a házhoz intézett. (Derültség jobbfelöl.) De minthogy indítványa lénye,gileg összefügg azon indítványnyal, melyet Unger Alajos t. képviselő urnak méltóztatott tenni, tudniillik, hogy a városok ezen szabályozás körén kivül hagyassanak s attól csakis annyiban tér el, hogy a fővárosra nézve külön törvény által kívánja ezt a külön állást szabályoztatni: az Unger képviselő ur indítványára adandó válaszszal együttesen leszek bátor az ő indítványáról is röviden megemlékezni. Csak röviden kívánom ismét jelezni azokat, a mik az általános vita folyamán felhozattak a tekintetben, hogy a városi törvényhatóságoknak a szabályozás keretén kivül hagyása ellen először a pénzügyi szempont és másodszor a teendő törvényes intézkedések egyöntetűsége, azoknak egyforma végrehajthatósága szól. A pénzügyi szempont ellene szó!, mert hisz t. képviselőtársam maga is elismerte azt, hogy a városok lesznek hivatva — legalább az első időben — azt a jövedelmet szolgáltatni, mely lehetővé teszi azt, hogy az állam megkárosítása nélkül az 32*