Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-138

238 188* országos ülés november 24-éu, szombaton. 1888. első sorban és mindenek fölött felelős. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) így fogom én fel a dolgot. Ha támad és tá­madt bennem kétely, az nem onnan eredt, mintha ezt nem tartanám ezen viszonyok között egyedül helyes eljárásnak, hanem támad épen onnan, mert néha bennem is torzsalkodik a személyes kényelem és nyugalom szeretete a közügy iránti kötelesség­érzettel. Tudom, nem vonom kétségbe, a mit a képviselő úr őszintén meg is mondott, hogy itt a pénzügyminister és a pénzügyministerium gyanú­sítások, megtámadások, ráfogásoknak lesz kitéve; tudom, hogy ez be fog következni; de ennek da­czára, mert meg vagyok győződve, hogy csak ez a helyes, én ezen résznek módosításába bele­egyezni nem fogok. Tudom, hogy ha az adóalap maradt volna, mindezen kellemetlenség legnagyobb része el­esik vala, de miután most a bizonyítási eljárás egyeseknek, városoknak meg van engedve, mintha olvasnám vagy hallanám, hogy oly esetben, midőn egy magánosnak, a ki történetesen a szabadelvű parthoz tartozik vagy egy városnak, mely szabad elvű képviselőt választ, bebizonyított adatok alap­ján jogos igénye kielégíttetik, mindjárt itt lesznek a részrehajlás, korteskedés vádjával. Viszont; ha nem egy szabadelvű képviselőt választó város vagy magános, a ki nem a kormánypárthoz tarto­zik, előlép igazolatlan követelésekkel és eluta­sittatik, hallani fogjuk: ime itt van az ellenzék bűnhődése. (Tetszés a jobboldalon.) De ezzel szemben nem tudok más correcti­vumot és más eszközt, melylyel a kérdést gyors és ugy a magános, mint az államkincstár érdekei­nek megfelelőieg lebonyolítani lehetne, mint azt: szigorúan gondoskodni ahhoz, hogy a bizonyítási eljárás után a kiutalás vagy elutasítás mindig ugy igazolható legyen, hogy necsak lelkiismeretem előtt, de a képviselőház és bármely fórum előtt eljárásom jogosságát kétségtelenné tehessem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Nem fogok ezen az úton barátokat szerezni, de ez csak fokozhatja bennem azon szigort, melylyel különben is eljárnék akkor, midőn az állam érdekeit kell követelések ellen védenem. Nem fogja tehát növelni barátaim szá­mát, de én részemről annak magamat kitenni ez alkalommal is — tettem máskor is — kötelessé­gemnek tartom. (Tetszés jobbfelöl.) Higyjék el a képviselő urak, hogy ezen megoldási módozatoknál — és ezt még befejezésül Helfy képviselő urnak mondom — semmiféle félre­vezetési, a jövedelmeket önként apasztani czélzó szándék nem vezet. Helfy képviselő ur oly szives volt azt mondani, hogy már az exposéban és a költségvetésben a szeszadót azért irányoztam oly alacsonyan elő, hogy azt argumentumul hozhas­sam fel a regalemegváltási törvényjavaslatnál s azt mondta, talán nem merem bevallani, mert fé­lek, hogy ajándékokat fognak kívánni. T. képviselőház, én igyekeztem az exposéban is. most is,óvatosan összeállítani a kimutatásokat; nemhogy azt hinném, hogy túlszigorú voltam, de kivált a regálét illetőleg kezdtem félni tőle, hogy igen rózsás színben tüntettem föl a kimutatást,; mert akkor, amidőn ezen számításokat tettem, ere­detileg még ideám sem volt arról, hogy mennyi az, a mi a jövedelmekből adó alól kivonatva el­tagadtatott. Ma sem tudom s nagyon kell óva­kodnom, hogy most, midőn a bizonyító eljárás megengedtetett — itt nem szólhatok oly esetek­ről, a hol hatóságilag, kormányzatilag felülvizs­gált zárszámadások vannak, de minden más ese­tekben, a hol ilyen zárszámadások nincsenek, na­gyon kell óvakodnom és félek, hogy minden óva­kodásom nem lesz elégséges annak megakadá­lyozására, hogy ugyanazok, a kik az államot az adóval megrövidítették, ne igyekezzenek minden úton beszerzett nem helyes adatok alapján, azt még most a kártalanításnál is megrövidíteni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ily viszonyok között, ily szomorú tapasztala­tok után, melyeket ezen törvényjavaslat beter­jesztése óta tennem kellett — szeretném, hogy érezzék e szomorúságomat e helyen mindannyian, mert akkor reménylem, orvosolva lenne ez a baj nemsokára — ily viszonyok közt biztos számítást tenni nem lehet. Épen ez az indoka annak, hogy a városokat illetőleg azon engedményen túl, hogy a positiv jövedelemben részesittessenek, nem helyezhetek kilátásba további részesedést még abban az eset­ben is, midőn az államkincstár szüksége nem volna fedezve. (Helyeslés a jobboldalon!) T. képviselőház! Azon nyugodt érzéssel bocsátom a ház bölcsessége elé a törvényjavasla­tot, hogy régi idő óta nem volt e ház előtt oly ja­vaslat, mely államilag épen ugy, mint társadal­milag oly fontos (Általános helyeslés) és minden támadások daczára, ha elfogadtatik, annyira üd­vös lenne, mint ez. (Élénk tetszés és helyeslések a jobboldalon. Felkiáltások: Szavazzunk!) Polónyi Géza: (Hosszas zaj. Felkiáltások : Eláll! Szavazni! Halljuk!Halljuk! Nagy zaj!) T. ház! Félremagyarázott szavaimat akarom helyreigazítani. (Halljuk! Halljuk!) Ha a t. több­ség türelmesen tudja meghallgatni azt, hogy egy ellenzéki képviselőt azzal vádolnak, hogy ő azt mondta, miszerint az államot kirabolják, hát mél­tóztassék megengedni, hogy a képviselő rectificál­hassa magát. (Helyeslés a szélső baloldalon) T. képviselőház! Úgyis mindössze néhány szóból állót akarok mondani. Én megengedem azt, hogy a szónoklatnak heve, különösen, ha a meg­győződés ereje is fokozza azt, könnyen elragad­hat valakit és használhat ilyen kifejezést, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom