Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-138

222 188 országos ülés noTember 24«é», szombaton, 1888. szerint beszedni nem lehet, akkor történik aztán az, a mit önök perhorrescálnak, hogy minden fogyasztó és minden második ember mellé egy finánczot kell állítani. (Igás! ügy van/ a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) De, ha a t. képviselő urak a korcsmárosok függetlenségéről méltóztattak annyit beszélni, akkor szabad legyen nekem a magyar állam önállóságáról is valamit mondani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Tetszés a jobboldalon ) Egyének és nemzetek önállóságának egyik legerősebb biztosítékát a mai korban, a modern gazdasági helyzetben, vagyoni rendezettségük képezi. Kisebb nemzetek, geographai helyzetüknél vagy viszonyaiknál fogva szűkebb korlátok közé szorított nemzetek anyagi jólét, pénzügyi rendezettség mel'ett önállóságukat fejleszthetik, tekintélyüket gyarapíthatják; ellenben nagy és hatalmas nemzetek is financialiter meggyengülvén, önállóságukban és tekintélyükben is összeroskadnak, (ügy van! ügy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: ugyanazt mondjak mi is ! Halljuk ! Halljuk!) Mit ezéloznak ezen törvényjavaslatok? Azt czélozzák, t. ház, hogy a magyar állam a maga pénzügyi helyzetét necsak momentán, hanem állandóan is rendezhesse, hogy közvetett adózását teljes mértékben kihasználhassa, (ügy van!Helyeslés a jobboldalon.) Mikor tehát mi ezen javaslatokat támogatjuk: a magyar állam megszilárdításán, önállóságának fejlesztésén és tekintélye gyarapításán dolgozunk. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) És ha önök, t. uraim, nekünk szemünkre vetik, hogy ily javaslatokból áll a mi liberalismusunk; akkor mi erre azt feleljük, hogy mi azon liberalismusból, mely minden irányban nagylelkű, mindenütt bőven ad és bőven ígér és csak akkor lesz szűkmarkú, akkor dugja zsebre a kezét, midőn a magyar államról van szó: ebbó'l a liberalismusból mi nem kérünk, ezt a népszerűséget mi önöknek engedjük át, (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zajos eUenmondások a szélső baloldalon.) De t. ház, Holló Lajos képviselő ur egyik mondásával akarom beszédemet befejezni. (Halljuk! Halljuk!) Holló Lajos képviselő ur azzal kezdette, a mivel én végzem, tudniillik, hogy ő a kérdés megbirálásánál tárgyi és személyi garantiákat keres. A képviselő ur e garantiákat csak keresse, mi ezeket a garantiákat is megtaláltak. A tárgyi garantiákat megtaláltuk a törvényjavaslatokban, a személyi garantiákat pedig megtaláltuk a kormányban és a kormány iránti bizodalomban s ezért a bizottság nevében ismételve ajánlom, hogy a törvényjavaslatokat a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnöki T. ház! Szederkényi Nándor képviselő ur félreértett szavainak értelmét kívánja helyreigazítani. (Ealljtik! Halljuk!) Szederkényi Nándor: T. ház! Személyes kérdésben és szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) T. előadó ur múltkor tartott beszédemnek azon részét, a melyben a törvényjavaslat ama pontjára tettem észrevételt, hogy midőn a törvényjavaslat provideál arról, hogy ha valaki kevesebb adót fizetett, annak joga nagyobb kártalanítást kívánni, ha más módon kimutatja azt, hogy a ténylegesnél kisebb jövedelem vétetett fel adóalapul; bár intézkedik a törvény egyúttal arról is, hogy az ilyen a be nem vallott és nem fizetett jövedelmi adónak 8-szoros megfizetésével büntettessék; ekkor megjegyeztem, hogy a törvényjavaslatnak van egy másik szakasza, mely szerint, ha több jövedelmi adó fizettetett, mint a mennyi tényleg fizetendő lett volna, akkor az adóalap a kártalanítási összeg kiszámításánál elejtetvén, az ottani körülményekhez képest számíttatik ki a regale-jog összes értéke. Itt jegyeztem meg azt, hogy ha a kevesebb fizető most nagyobb kártalanítási összeget óhajtván, a be nem vallott és be nem fizetett adóért megbüntettetik ugyan, de utólag bevallott adója a kártalanítási összeg kiszámításánál figyelembe vétetik, akkor nem méltányos, hogy a kincstár, ha a többetfizetőnek adóját nem fogadja el, az adótöbbletet az illetőnek vissza nem adja. Mert a mint az egyiknél egészen jóhiszeműleg történhetett kisebb jövedelemnek a bevallása, ép oly jóhiszeműleg történhetett az annál is, a ki többet fizetett; a mint ezt az élet sok esete bizonyítja. (Helyeslés balfelöl.) A t. előadó ur ezért nemes hevének egész kitörésével támadt ellenem, azt hivén, hogy én talán a csalókat protegálom s azt mondta, hogy ez az állam, a melynek törvényjavaslatát most a t. előadó ur representálja, ilyen csaló állam nem lesz soha, hogy ő azoknak jutalmat adjon, a kik hamisan fizettek, vagy hamis bevallásokat tettek. Én, t. előadó ur, magam sem beszéltem csalókról s engem alaposan félreértett. Ha a t. előadó ur elismeri, hogy vannak jóhiszeműek, a kik igy 'fizettek kevesebbet, el kell ismernie, hogy a többet fizetőknél még inkább előfordulhatnak a jóhiszemű fizetések. Mert az, hogy valaki azért fizetett volna többet, hogy majd az ő értéke nagyobbra számíttassák, lehet a t. előadó urnak képzelgése, de a ki Magyarország viszonyait ismeri, nem hiheti el, hogy találkozott volna valaki Magyarországon, a ki ezért több adót fizetett volna. Ennélfogva tehát, ha a t. előadó ur Ázsiára utal bennünket, én nem utalom Ázsiára, hanem utalom a törvényjavaslatra, melyet védelmez, melyet ha mint jogász meggondol, magában el fogja ismerni, hogy ez aztán igazán