Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-135

185. országos ülés november jSléii, szerdán. 18S8. 149 megállhat a nyilt- városokra nézve, a hol nincs vámvonal, de a zárt városokban, a hol minden fogyasztó egyformán megfizeti a maga fogyasztási adóját, akár kisebb vagy nagyobb korcsmákban, e kiegyenlítésnek okszerűsége nem forog fenn; az okszerűség legfeljebb az lehet, hogy az államnak több jövedelemre van szüksége. Igen ám, de akkor nevezzük ezt új adókivetésének és ne nevezzük kiegyenlítésnek. • Mindezek után, t. ház, még van egy nagy érdek, melyet a t. itkz előtt ki kell emelnem és ez általában a polgárság érdeke. (Halljuk! balfelől.) Nagy tévedésben van az egész ház, sőt merem mondani a nemzet, midőn azt hiszi, hogy Budapest gazdag város. Budapest a nagyvárosok közt a legszegényebbek közé tartozik. Van Budapesten emelkedés, az kétséget nem szenved. A város terjed, mert van ipara s kereskedelme; azért özönlik be a szegény nép az ország minden vidékéről oly nagy számbau. Kereset van, de vagyon keveseknek jut. Vannak gazdag emberek. Épen a napokkan tették közzé a virilisták listáját, mely az 1200 leggazdagabb embernek névsorát tartalmazza és az 1200-dik virilista 255 frtnyi évi adót fizet. No, ez már a túlságosan gazdag emberek sorába nem tartozik. De menjünk tovább. Tegyük fel, hogy Budapesten 10,000 családnak van vagyona és menjünk az évi adó tekintetében még lejebb, a tízezredik adófizetőig; ez már nem lesz nagy adófizető. Tizezer esaKd, tehát 50,000 ember vagyonos és gazdag akadhat Budapesten s ezek mellett 400,000 ember vagyontalan és szegény. Hogy ezen szegénységnek a mértékét is megadjam, vannak rá adataink. Egy férfi átlagos napszáma Budapesten 1887. évben 1 frt 8 krra rúgott s az iparos minőségű segédmunkáso knak a budai hajógyárnál tett észleletek szerint, ha családja többi tagja is keres, évi jövedelme 748— 810 frt. Statistikai adatok szerint a 748—810 forintból élelmi szerekre elmegy 360—380 frt, italokra 36—60 frt, a többi pedig lakásra, ruházatra, adóra, biztosításra, fára, szóval mindennemű szükségletekre, melyeket a szegény ember sem nélkülözhet. Már most azt kérdem, vájjon az oly városban, a melynek nagy tömege ily csekély keresettel kénytelen kijönni, a melyben mindent még a vizet is meg kell fizetnie, a fogyasztási adóknak emelése és nevezetesen az italmérési adóknak újabb fokozása, ha lehetségesnek lehetséges is, de vájjon czélszeru és indokolható-e józanul, miután Budapest polgársága eddig is többet fizetett, mint az állam bármely más vidékének lakossága azon az alapon, hogy Budapesten a kereset nagyobb? Lássuk most, mit fizetnek a fogyasztók az egyes italnemek után. (Halljuk!) A. szesz után fizetnek az államnak eddig hectoliterenként 35 frtot, ezután fizetni fognak, ha átlagul 10 frtot veszünk — mert hisz átlagul 15 frtot felvenni nem lehet —- összesen 46 frtot, ezenkívül a városnak — miután ezeket az adókat nem használtuk ki teljesen — 1 frt 60 krt, ugy hogy minden hectoliter szesz 47 frt 60 krral lesz megadóztatva, vagyis minden liter szesz 47 kr. adót fizet. Nézzük a sört. A sör Bécsben 4 frt 17 krnyi adót fizet mindössze, Pesten fizetett eddig már kétféle czímen az államnak 5 frt 50 krt, most újból 2 frttal lesz megadóztatva és igy, miután az államnak 7 frt 50 krt, a városnak pedig 1 frt 90 krt fizet, ezen javaslat szerint minden hectoliter sör meg lesz terhelve 9 frt 40 krral, vagyis minden liter sörre 9—10 krnyi adó lesz kivetve. Ennek a hatása már mutatkozik is a sörnél, mert a kőbányai sörből jelenleg Budapesten marsokkal kevesebbet adnak el, mint a mennyit eladtak azelőtt és a söradóból már az idén is sokkal kevesebb összeg fog befolyni, a mint az a zárszámadásokból majd kitűnik. így áll a dolog, mikor az új adó még behozva nincs, a mikor minden hectoliter sör még csak 7 frt 40 krral van megadóztatva; de mi lesz akkor, ha minden hectoliter 9 frt 50 krral lesz megterhelve ? Ezen czikk tehát az adót már nem birja meg. A bornál az állam eddig szedett a fővárosban 4 frt 46 krt s fog szedni 6 frt 46 krt. A város 54 krt szed e czímen és igya bornak adója hectoliterenként 7 frt lesz, vagyis a fővárosban minden liter bor után a nép fizetend 7 kr. adót. Engedelmet kérek, t. ház, ha én az adózásnak ilyetén felcsigázását összeegyeztethetőnek azon gondviseléssel, a melylyel kormányunk Budapest főváros jövője iránt van, viseltetik, nem tartom. S annyival inkább bátorkodom reményteljesen kérni a t. kormánytól aggodalmaimnak vagy eloszlatását vagy tekintetbe vételét, mert hiszen a törvényjavaslatból tudom, hogy a kormány megadta Fiumének a kivételt és megadta a horvátoknak, vagy meg fogja adni azoknak is. (Helyeslés balfelöl.) Nem szólok — engedelmet kérek — a vidéki városokról, azért, mert ez keretemen túl van; nem mintha nem akarnám a vidéki városoknak is juttatni azon előnyöket, a miket Budapestnek kérek; de nem gondolnám azt, hogy helyes lenne, ha e kormány, vagy bármely más kormány több grátiában részesítené kedveseit, mintsem részesíti törvényes feleségét. Nem hiszem, hogy Budapestet bármely város mögött volna szabad helyezni, Budapestet, melynek nemzeti hivatását (Halljuk! Halljuk!) e kormány elismeri s melyet egynehány szóval még ecsetelni kívánok. Nem a magyar cultura, nem az ipar s nem a kereskedésnek szempontjaiból, melyeket mindnyájan ismerünk és becsülünk, hanem politikai jelentősége szempontjából. Azon politikai jelentőség az, hogy egy nagy erős központnak teremtése, mely folytonos összeköttetésben áll ezen ország