Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

104. országos fllés május 25-én, pénteken. 1888, 77 van, szintén feje volt a kormány szakközegeinek — a mint egyik képviselőtársamtól hallottam, 1858-ban Szeged városát biztosította az iránt, hogy az akkor észlelt legmagasabb víznél két lábnál magasabb viz semmi körülmények között sem várható a mai rendszer keresztülvitele után. így nyilatkoztak a többi állami szakértők is. Az összes szakértőknek ezen biztosítása azonban nem valósult meg, mert a Tisza vizének 1881 diki és 1888-dikiniveauja messze túlhaladta azon niveaut, melynél magasabbat a rendszer megvalósítása után helyeztek kilátásba. Vissza kell ezek után térnem, t. ház, elő­adásom tulajdonképeni tárgyára. Az ármentesítés kezdetét eredetik g Torontál vármegyében vette, mert még a múlt században Torontál vármegyének legnagyobb része mocsár volt, melynek talán csak magasabb partjait művelték. Ezennagyterjedelmíí birtokokat az 1780-iki években donatiokép ado­mányozták az ottan letelepedett birtokosoknak, azonban oly kötelezettséggel, hogy tartoznak a Tisza mellett töltéséket építeni az elöntések kor­látozása végett. Ez magában még nem volt Tisza ­szabályozás, hanem annak egy része, tudnillik mentesítése az ottani területnek. A törökbecsei töltések voltak az elsők, melyek az egész Tisza mentén építve lettek. Ennek következtében a jelen század elej"én Torontál vármegye már első adófizetője volt az országnak. Később, a negyvenes években gróf Széchényi kezdeményezésére Tisza-Dobnál folytat­tatott. Ugyanekkor vette kezdetét az állam által a mederszabályozás. Két terv volt: Vásárhelyié és Paleocapáé. Egyik huszonegy átmetszést javasolt, a másik százon felül. Mi volt a ezélja az átvágásoknak ? A Tisza hosszának megrövidítése és ez által az esés nagyobbítása által a viz sebjének elő­mozdítása. A Tisza 600 kilométer völgyben 1,200 méter hosszú mederrel bírt. Szolnokig 33 méter s Szolnoktól Titelig 9 méter eséssel. Miután a viz természeti törvények követ­keztében a különböző esési viszonyt kiegyenlíteni törekszik, a felső nagyobb esést az által parali­sálta, a felső homokos talaj erre medert nyújtván, hogy számtalan kanyart képezett magának, mely a viz gyors folyását, a megtörések által gátolván, e nagy esési különbözetet maga a természet egyenlítette ki. Azonban e mederszabályozás rendszere csak akkor lett volna jó, ha az Paleocapa tervei szerint hajtatott volna végre; de mert az az egyesek ér­dekében a közérdekkel és józan észszel is ellenkezőleg hajtatott végre, ellenkező ezél éretett is el, a természettől nagyobb eséssel biró felső szakasz még nagyobb esést nyert a Szolnok felett épült 83 átvágással. Ennélfogva^ miután azok többé be nem tömhetők, ha mindjárt ezentúl az első szakasz, mely ma csak 9 méter eséssel bir Szolnoktól Titelig, újabb átvágások által rövidíttetik is. És tegyük fel, hogy az első tiszai szakasz 2—3 méterrel nagyobb esést is fogna nyerni, a mint ezt a minister ur tervezi, még akkor sem fog azon egyensúly helyre állni, a mely a mederszabályozás kezdete előtt volt s még kevésbé fog azon eredmény és arányos esési össz­hang létesülni, a mely a Paleocapa által az alsó szakaszon létesítendőnek javasolt 21 átvágás által lett volna elérendő. Mi azonban a természet törvényei ellen mű­ködtünk a szabályozásnak felülről való megkezdé­sével, a helyett, hogy törekedtünk volna az alsó szakaszt, a melynek esése ugy sem állott arány­ban a felső szakaszéval, rövidíteni. S ezért volt helyes e tekintetben Paleocapa felfogása. Az állam megengedte, hogy az átvágások ott hajtassanak végre, a hol már ugy is nagy volt az esés. Mi az 1200 kilométer hosszú Tiszából csi­náltunk egy 728 kilométer hosszú Tiszát, mert 478 kilométert az átvágásokkal eltüntettünk, csakhogy ezen átvágásokból 83 létesíttetett Szolnokon felül és 24 Szolnokon alul, azaz összesen 107. A viznek esési aránya pedig ez által már 1880-ban a következő lett: Tisza­Ujlaktól Vásáros-Naményig 1:5000; Vásáros­Naménytól Tokajig 1 : 18000, Tokajtól Szol­nokig 1 : 28000, Szolnoktól Csongrádig 1: 43000, Csongrádtól Szegedig 1: 46000, Szegedtől Ti­telig 1 : 60000. Ezek szerint a víz esése a felső szakasznál a szabályozásnak ilyképen való keresz­tülvitele következtében, tizenkétszer nagyobb, mint Szegedtől Titelig. Kérdem már most: mi volt oka annak, hogy a szabályozás Vásárhelyi tervei szerint és józan észszel ellentétesen vitetett keresztül? Az önér­dek befolyásának érvényesítése. Ugyanez mond­ható az ármentesítés keresztülviteléről is, de már nemcsak a felső szakaszra nézve, hanem min­denütt, mert hisz természetes, hogy minden érde­kelt a saját földjéből minél többet igyekezett men­tesíteni, a mit nekik talán nem is lehet szemrehá­nyäsképen felróni; de a mi a közérdek szempont­jából azonban mindenesetre káros volt. Ez ered­ményezte azt, hogy ilyen kevés helyütt van kellő ártéri meder és hogy nagyon sok szorulat akadá­lyozza a természetes lefolyást. Már most, t. ház, ha egy bizonyos vizmeny­nyiséget, mint a mely a Tisza medrében lefoly, számítási alapul kellett vennie, ugy Paleocapának mint Vásárhelyinek, feltéve azt, hogy ugyanazon vízmennyiség folyna le ma is a tokaji mérezénél, mi következnék be a szabályozásnak ilyeténképen keresztülvitele folytán? Az, hogy a felső szaka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom