Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-104
104. országos ülés mdjuEn tehát, i képviselőház, felkérem a t. közlekedésügyi minister urat s engedje meg, hogy megvárjam tőle, hogy ezen passus kifejezésére súlyt fektetni ne méltóztassék s ä százezer frtot hagyja költségvetésében a Szamosra és méltóztassék azon irányt követni, e mely felöleli az egész kertet, nem egyes helyeket dédelget s végre folytassa a munkát azon irányban s vidék lakóinak érdekében, a melyek a Tisza, Szamos és más mellékfolyók által érdekelve vannak. (Helyeslés jobbfelől.) Törs Kálmán; T. ház! Ha már eleve nem lettem volna azon meggyőződésben, hogy a már annyira égetővé vált tiszai kérdés megbeszélésére egy olyan természetű enquéte összehívása, a milyent Irányi Dániel t. képviselő ur proponál, ez a kérdés helyes és jó megoldásának egyáltalában nem praejudicálhat, annak megoldására egyáltalában ártalmas nem lehet: ezen vita folyamán meg kellett volna győződnöm, hogy egy ilyen enquéte ezen kérdésnek helyes megoldása végett okvetlenül szükséges. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen a lefolyt vita alatt méltóztattak meggyőződni, hogy itt két olyan szónok nem szólott a kérdéshez, a kiknek beszédére azt lehet mondani, hogy egymással tökéletesen megegyeznek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen minden egyes kérdés, a mely itt felhozatott, daczára azon cauteláknak, melyekkel az ellenvetések elburkoltattak, mégis meg lett támadva és mindegyik szónok részben a másikéval ellenkező véleményben adott kifejezést. Pedig ezen vélemények igen fontosak voltak egyes esetekben, mindenesetre megérdemelnék, hogy egyeztessenek s egy eompromissmn létesítése végett, ha egyébért nem, egy ilyen értekezlet összehivassák. Hiszen nem olyan testület összehívásáról van itt szó, a melynek esetleges megállapodásai a felelősséget viselő kormányra kötelezők volnának; nem, hanem tájékozást nyújtani, talán felvilágosítást deríteni olyan kérdésekre, melyek talán nem egészen világosak. Elhiszem én azt Horváth Gyula t. képviselőtársamnak és igazat adok neki, hogy a minister igyekezni fog a maga informatióit, a melyek szerint eljárni kivan, a legjobb hiteles forrásokból szerezni. Adja Isten, sikerüljön neki enquéte nélkül is. Azonban a kérdés igen sokunkat érdekel, az ország nagy részét izgatottságban tartja, talán az emberek megnyugvást nyernének addig is, a mig legalább relatív biztonságba hozhatók lesznek s e czélból sem lett volna felesleges egy ilyen enquéte összehívása. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugy vettem észre, hogy ellenzésre talált némely részről azon állításom, hogy alig voltak a felszólalók között olyanok, a kik minden részletre nézve congruens véleményt nyilvánítottak volna; hát ezen állításomat kötelezve érzem magamat bebizonyítani. Es talán jobban nem bizonyíthatom, mintha előveszem gr. Szapáry Gyula t. képviselő KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. V, KÖTET. 2'i*»n, péntek" 1 !!. 1888. *^3 ur beszédét, a ki azzal kezdte, hogy megnyugvással, sőt örömmel veszi a miniszter ur nyilatkozatát és azt nagyban, egészben aláírja; de azután sorba vette annak egyes tételeit, legalább a beszéd azon részének tételeit, melyekben az úgynevezett vízszabályozási programm foglaltatik s azután megtette azokat az észrevételeket, a melyek bizony nagyon reducálják azon nyilatkoz ttának értékét, hogy azt örömmel fogadja és azzal tökéletesen egyetért. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem akarok hosszasan kiterjeszkedni a részletekre, csak néhány pontra kívánok reá mutatni. Felemlítette a t. közlekedési minister ur, hogy különösen az alsó Tiszánál szükségesnek tartja a kotrások általi mederszabályozást, illetőleg a viz lefolyásának gyorsítását nagyobb mértékben eszközölni. A t. képviselő ur szintén hozzájárult e nézethez, de a mellett sajnálatának adott kifejezést, hogy ezen művekre egy időben már 700,000 frt volt felvéve a budgetben s ez majd 500,000 frtra, most pedig már 400.000 frtra szállíttatott le. Baross Gábor, közmunka- ós közlekedésügyi minister: 0 szállította le! TÖrs Kálmán: Az még érdekesebb, hogy ő, mint pénzügyminister az állampénztár érdekében talán szükségesnek tartotta a leszállítást, (Derültsé)) most azonban, mert csakugyan az a Tiszaszabályozás megoldásának sarkpontja, hogy az alsó Tiszánál a lefolyás gyorsittassék; szükségesnek tartaná annak a 700,000 frtnak a vissza^ állítását és nem volna kifogása ellene, hogy ha ily propositio történnék. Azt azután már nem tudom, hogy a jelenlegi pénzügyminister mit szólna ily propositióhoz, de ez végre is kettőjük dolga. Ott van, t. ház, a mellékfolyók szabályozása. A t. képviselő ur nagyon helyesnek találta, hogy ne csak maga a Tisza, hanem a belefolyó mellékvizek is szabályoztassanak. A Szamosra nézve azonban kivételt akar tenni. Erre 100,000 frt van föl véve a budgetben a jelen évre s ő kéri a ministert, hogy ez összeget ne költse el. 0 egész plaasibilissá tudja tenni e kívánságát s tény az, hogy a vizeknek gyors lefolyása nagy tényező a Tiszánál abban, hogy az néha kiont és árvizeket okoz, a mit különösen a felső vizek gyorsasága, tehát a mellékvizek gyors lefolyása okoz. 0 tehát attól tart. ha a többi közt a Szamos szabályoztatni fog, vize gyorsabban fog a Tiszába ömleni, még növeli az árvízveszélyt. Ez bizonyára nem kívánatos. Ha meg tudnók azt a problémát oldani —- természetesen ez a műszaki férfiaknak volna feladata — hogy a Tisza felső részéből a viz az alsó részbe lassúbb tempóban folyjon le, meg volna oldva az árviz kérdése s temperálni tudnók azt mindenesetre annyira, hpfiv a mostani rendszer mellett is meg tudnánk élni a leömlő víztömeggel szemben. Azt, hogy vájjon a Szamos io
