Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

104, országos ülés májns 25-én, pénteken. 1888. g7 a körgátrendszerhez egyáltalában nem kötök nagy reményeket. Az a város, az a község, a mely a Tisza védtöltésével meg nem tudja magát védeni, tiz eset közül kilenczszer fog elúszni körtöltéssel — azzal a különbséggel, hogy ha meg lesz a körtöltés, az illetők a tiszai védgátaknál nem fognak kifejteni a védekezésnél oly erőt, mint a milyet körtöltés nélkül kifejtenének. A ki a körgátak védelmét figyelemmel kisérte, napról-napra, pillanatról-pillanatra láthatta azokat a kétségbeesett kapkodásokat, melyek természetszertíek voltak, mert hiszen az illető községeknek vagyona, élete volt veszélyeztetve; láthatta, hogy azok a körgátak, komoly biztosítékot nem nyújtottak s láthatta, hogy egy szél fordulata a legerősebb körtöltésnél — az alvó gátakat az egerek és a férgek átrágták — egy kis viz átszivárgása minden reményt tönkre tett. Túlságos mértékben való létesítése a körgátaknak az én alázatos vélekedésem szerint nem vezet egyébre, mint arra, hogy a községek, lakosok érdekei, melyek jelenleg az árterülettel oly nagy mértékben össze vannak kötve, veszélyeztetnének és nagy fentartó erő fogna elvonatni az ártéri területektől a legnagyobb veszély idején, az eredmény pedig nem fogna megfelelni a várakozásoknak, mert azok, a kik a körgátak történeteit akár hazánkban, akár másutt ismerik, tudják, hogy apodietice ki lehet mondani, hogy a körgátakhoz kötött remények nem teljesülnek. S én egyáltalában azt hiszem, hogy a körgátrendszer behozatala teljességgel nem volna rögtönözendő, Ha rögtönöznénk, azaz, ha a községek erkölcsi, vagy más utón a körgátaknak rövid idő alatti elkészítésére kényszeríttetnének, ezen eset ben azok egyrészről igen sokba kerülnének és másrészről mégis kellő biztosítékot nem nyújtanának. Bizonyos latitude volna tehát adandó, hogy az egyes községek saját érdekeik mérlegelésével bizonyos idő alatt készíthessék saját körgátjaikat s hogy ha már ilyenek készíttetnek, a czélnak megfelelőleg készíttessenek. Ezek után, t. ház, még csupán azon egy kérdésre térek át, a mit Irányi t. képviselő ur indítványának megtétele alkalmával érinteni méltóztatott és egyszersmind azon főindokra, melylye! a t. képviselő ur indítványát indokolta. (Halljuk!) Azt mondotta a t. képviselő ur, hogy hallgattassanak meg a független szakférfiak és hallgattassanak meg az érdekeltek. T. képviselőház! Én nem hiszem, hogy volna valamely országban egy kérdés, a melyre vonatkozólag annyit, mint épen a Tisza-szabályozás kérdésére vonatkozólag, független és függő, ahhoz értő és nem értő emberek hozzászólottak volna, melyről ugy a sajtóban, mint a törvényhozásban, az egyes társulatoknál, ugy mindenütt, valaha | annyit tárgyaltak volna a nyilvánosság előtt, mint épen a Tisza-szabályozás kérdéséről. Nincs a Tiszának egy kis része sem, melyre vonatkozólag általános tájékozással nemcsak szakértők, hanem a kérdéssel csak távolról foglalkozójegyének is ne bírnának. A mi a függésen szakértőket illeti, t. képviselőház, kétségbevonni, nem lehet, hogy azok a már egyszer meghallgatott külföldi szakértők függetlenek voltak; már pedig ezeknek összes véleménye — a nélkül, hogy ezen szakértők nagyképességét távolról is kétségbe vonnám — a mi egybe van foglalva, nem egyéb, mint nagyeszű és nagytekintélyű embereknek igen tartózkodó nyikozatai, melyek olyan általánosságokra terjednek ki, melyeket ma már minden teehnicát végzett hallgató kész bármikor bármilyen kérdésre vonatkozólag elmondani. És én azt, hogy ők ezen túl nem terjeszkedtek, helyesnek is tartom, mert többet, mint a mennyit egy ily általános áttekintés után e tárgyban mondtak, egy lelkiismeretes ember sem mondhat. A mit pedig mondottak, az egy oly nyilvánvaló, természetes és közönséges igazság, melyet Magyarországon folyók mentében lakó minden ember tudott, soha nem is tagadott s annak alkalmazását is kérte. Már most keressük a független szakértőket a külföldön? Ha a minister ur addig vár, raig egy külföldi szakértő, ki talán független, elmondja véleményét, mig az a külföldi szakértő alaposan áttanulmányozza a folyókat az életben és megteszi számítását, akkor elvárhat 2—3 évig. így tehát a kérdés elodáztatnék. A mi most a független szakértőket illeti benn az országban, én azt hiszem, hogy azért, hogy egy szakértő az állam szolgálatában áll, lehet véleményében független, épen ugy, mintha nem állana az állam szolgálatában. Az ő érdekei nem követelik, hogy magát esetleg bizonyos személyekhez köttesse, hanem aző nézetei, az ő nyilatkozatai is csak olyanak lesznek, a melyek az életnek, a valóságnak megfelelnek. Ha valakit meg lehet czáfolni, akkor a szakértő az, mert azt mindig saját művei czáfolják meg. És ebben a tekintetben én azt hiszem, hogy azon szakértők, kik ezen országban vannak, kik a mindennapi életből merítik tapasztalataikat, ezeknek véleménye tudva van s a mennyiben szükséges volt, meg is hallgattuk azt. Hogy a mmister ur is meghallgassa, az minden kérdésen kívül áll. Az ügy érdeke meg is kívánja. A másik a tiszai érdekeltség meghallgatása. Itt bátor vagyok, t. ház, rámutatni arra, hogy a tiszai érdekeltségnek a jelenlegi központi bizottságban van egy testülete, mely — habár bizonyos mértékben vannak, a kik nem méltányolják talán eléggé, a működést, melyet kifejtett, de az egész tiszai érdekeltségnek úgyszólván egyhangú bizalmával lett felállítva, a mely mióta fennáll, a kor9*