Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

gg 104. országos illés májns 25-én, pénteken. ÍSSS, pedig az államosításnak barátja-e, hanem az, hogy a tiszaszabályozási kérdés hogy oldathatik meg a legczélszernbben, leghatályosabban és legsikeresebben és hogy vezettetik czélhoz. Azt hiszem, valamint én, ki az ügy érdekében teljes készséggel mondok le az elvekről akkor, ha valóságban a siker más mód szerint hamarább érhető el: ép ugy a ház minden tagja ez által fogja magát vezéreltetni és nem fogja előtérbe tolni az egyes elveket, hogy ő autonomista, vagy az államosítás barátja, hanem ugy fog ítélni, hogy az állam és az érdekeltség erejéhez mérten legsikeresebben mily mód szerint lehet a kérdést megoldani. Azt hiszem, ez ítéletben a t. minister ur egyáltalában nem korlátolta a vélemény kimondásának szabadságát, sőt épenséggel felhívta a ház minden tagját ez irányban nyilatkozattételre. (Ugy van a jobboldalon.) Természetesen nem elég, hogy nagyjában meg van a terv, de a terveknek meg is kell felelniök az életnek. A terv legyen olyan, hogy számot vessen ugy az érdekeltség, mint az állam erejével. Azt hiszem, a tiszavölgyi érdekeltségnek legnagyobb ellensége az, ki az ottani lakosságot az állammal szemben túlkó vetélésekre biztat ja.Tudom, hogy a Tisza-völgy a magyar faj bölcsője; meg tudom becsülni azt a roppant anyagi és erkölcsi erőt, mely ott van. De ugyanakkor harmóniában kívánom tartani azt a nagy erőt, melyre az államnak szüksége van, az állam többi factoraival. A mennyire támaszt nyújt az egyik a másiknak, annyira nyújtson a másik is az egyiknek. is'em helyes utat választunk, ha az országot felosztjuk folyamvölgyekre és hegyekre és így kívánunk bizonyos tekintetben áldozatot az államtó]. A hegyek és völgyek érdekeit össze kell foglalni ; ez érdekközösségben lesz az ország igazi érdeke. Ezért a, végleges Tisza-szabályozási terveknek arányban kell lenniök az állam és az ottani érdekeltség anyagi erejével. Ott, a hol a terv rögtöni keresztülvitelére nem volna elég ereje az országnak, vagy az érdekeltségnek: meg lehet találni azt az egymásutánt, mely mellett az országos az érdekeltség ereje felhasználható ugy, hogy a feladat mégis megoldassák. Minthogy azonban a tervek csak a papiroson fognak maradni addig, míg számot nem vetünk a Tisza-völgye financiális erejével: rá kell térnem ama kérdésre, melyet gróf Károlyi képviselő ur méltóztatott felemlíteni. En igen természetesnek tartom egyfelől azt, hogy mindenesetre megkeresendők és megszerzendők azok a garantiák, melyek mellett a Tisza völgyének járadékai az állam által behajtassanak és habár én a magam részéről nem megyek is egészen odáig, hogy a parallel behajtás ugy történjék, hogy a hogy viszonylik az árvízi kivetés az államadóhoz, a befizetett adó és vizi járulék ugy osztassék meg, hogy annyi percent vétessék az adóba által, mint a mennyi a vizi járulék, habár mondom, idáig nem megyek — és bátor vagyok rámutatni miért — én nem tartanám teljesen indokolhatónak azt, miután az államadó egyáltalában az összes lakosság, az ország minden vidéke által egyformán kell hogy fizettessék, nem tartanám azt jogosultnak, hogy az államadóhoz jogosult igény tartassék fenn egy vidéknek, vagy egyes társulatoknak, hanem megoldhatónak tartom ugy is, hogy az államadó befizetésének biztosításával egyszersmind az állam a leszámolások által kellő garantiákat nyújtson, a melyek időről időre volnának megejtendők arra vonatkozólag, hogy azok a járulékok befolyjanak és hogyha ezen leszámolások után, melyeket 2—3 évre lehet kiterjeszteni, a behajtás nem eszközöltetnék egész mértékben, abban az esetben a különbözetet az állam a társulatoknak, vagy azon járulékok birtokosainak a saját magáéból pótolni lenne köteles, az államnak pedig meg volna természetesen egyesekkel szemben & regressusa A másik kérdést illetőleg, t. ház, meg vagyok határozottan győződve, hogy abban gróf > Károlyi Sándor ő méltóságának teljes igaza van, hogy mindaddig az ideig, míg a külön társulatok [ egyenkint azon állapot szerint, a melyben vannak, egyik talán jobb, másik rosszabb állapotban, a harmadik talán az előtt áll, hogy licitáljanak — mig mondom, különböző mértékű hitelképességgel akarják a hitelt igénybe venni, addig azon kölcsönök drágák lesznek, még pedig a jó társulatokra nézve is, mert a rosszabb társulatok hitelJ képtelensége bizonyos befolyást gyakorol az üzI letvilágban a jobb társulat hitelképességére. Tehát | a financiális kérdés maga okvetlenül együttesen j kell hogy megoldassák a Tisza-völgyére és mel| lékfolyóira vonatkozólag. És miután én a magam részéről egyáltalában bizonyos mértéken túl az állam erejét a Tisza szabályozás kérdésénél igénybe venni nem óhajtom, nem pedig a Tiszavölgyének jól felfogott saját érdekében sem, ennélfogva igen természetesnek is tartom, hogy a pénzügyi kérdésnél, a kölcsön kérdésénél, az államnak a behajtás iránti garantiája és bizonyos jótállási garantiája bőven elegendő volna arra, hogy e mellett saját maga rendezhetné financiális ügyeit a Tisza-völgye s biztosan a financiális résznek megoldását megközelíthetné! T. ház! Ezt a kérdést is érintve, még kegyes elnézését kérem arra nézve, hogy a védelemre vonatkozólag is bizonyos nyilatkozatokat tehessek. (Halljuk!) Itt minden oldalról hangoztattatott az, hogy körgátakkal volnának biztosi tandók a községek s a körgátak építése a lakosság érdekeinek, vagyon- és életbiztonságának megvédését involválná. Én ugyan nem tagadom, hogy a körgátak bizonyos mértékig erre is szolgálnak; de lehetetlen, hogy ki ne fejezzem itt, hogy én