Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

!M.0M2ágr» Illés niii.jns 25-én, pénteken. 1888. gg dás állott elő, mint 1881-ben. De ezek a duzzadási viszonyok ott, a hol mellékfolyók vannak-, minden esetre mindig elő fognak állani, mert nemcsak a nagy viz lefolyása kisérendő figyelemmel, hanem ugyanegy időben nagy behatással vannak rá a beömlő mellékfolyók is. A jelen évi árviz, t. ház, engem arról győzött meg, hogy ha vannak is hiányok, nagyban és egészben a Tiszaszabályozás olyan, a melynek nem megváltoztatásán, hanem az esetleg felmerülő hiányok pótlásán gondolkozik az, a ki ezen ügy gyei komolyan foglalkozik. Ezért nem áj, mesterséges rendszerek kitalálására, hanem arra kell törekedni, hogy ezen, már bizonyos tekintetben jónak és helyesnek bizonyult rendszer esetleges hiányai pótoltassanak. Másképen áll a dolog, ha azon okokat kutatjuk, a melyek a katasztrófákat a különböző pontokon előidézték, mert ekkor bizonyosan rájövünk, hogy az administratióban és a védelmi rendszerben kell a hibának lenni és hogy ennek reorganisatiójára, egy kézbe vételére, vagy legalább ezen egy kéz hatalmának az egész fölötti kifejtésére van szükség, hogy a jövőben hasonló catastróphák elkerültessenek. Minthogy pedig én azt hiszem, hogy ez igy van, csak örömmel fogadhattam a minister urnak azon nyilatkozatát, hogy ugy az administratio, mint a műszaki vezetés tekintetében hatályos intézkedéseket akar tenni és hogy ezeket reorganisálni akarja, mert ezen reorganisatió, ha ez az életnek és tapasztalatnak megfelel, fogja pótolni azon hiányt, melynek léte a eatastróphákat a Tisza és mellékfolyóinak mentén előidézte. Én megengedem t. ház és természetesnek is találom, hogy ily szabályozási kérdéseknél a szakértők és a nem szakértők nézetei egyes részeikben eltérnek. Nem hiszem, hogy a minister ur, midőn nézeteit előadta, kijelölte azonczélokat, amelyeknek elérésére törekszik, bárkinek is jogosult vélekedését kizárni akarta volna; mert a határozott és eonerét nézetek nyilvánítása ad alkalmat arra, hogy mások is nyilvánítsák eonerét nézeteiket, hogy megbírálható legyen, hogy mi az, a mi megvalósítandó s mi az, a minek megváltoztása az idő kérdése. A végleges ítélet e tekintetben azonban a kormányt illeti meg. Ha a szőnyegen forgó kérdésben a képviselőházban történnek is nyilatkozatok, ebből egyéb ma nem következhetik, mint az, hogy részint a kormány, részint pedig az ország tájékozást szerezzen azon nézetekről, a melyek ezen kérdéseknél ugy a köimiányt mint a törvényhozástvezetik. Ha arról volna szó, hogy egyes eonerét javaslatok vitessenek keresztül, akkor a feladat nehéz volna: minthogy azonban törvényjavaslat, vagy általában valami megfogható rész nem fekszik előttünk, a tett nyilatkozatoknak csak academicus értékük van. Ennélfogva én azt hiszem. hogy a kérdés felett legelőször is azon irányban KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. V. KÖTET. kell nyilatkozni, hogy mi a mostani catastrophának legközelebb fekvő oka és hogy ezen mikép lehet segíteni. Ezután következik megjelölése a távolabbi oknak és azon eszközöknek, a melyek a baj orvoslására vezetnek. Ezen okokat fel kell keresni. Nézetem szerint ez a legfontosabb, mert hasonló árviz bekövetkezhetik a jövő esztendőben is; nincs megírva sehol, hogy hasonló árvizek ne állhassanak be. Ennélfogva legelső teendő, mint ezt a ministerelnök urnak előadásából is ugy értettem, hogy első sorba helyezi az administratio és védelmi kérdéseknek reorganisálását és arra vonatkozólag az ő nyilatkozatából azt vettem ki, hogy a kormánynak részint intézkedési, részint felügyeleti s részint végrehajtási jogokat vindical, ép az összérdekeltség érdekében. Azt hiszem, hogy ily javaslatai, a mennyiben a törvényhozás elé fognak kerülni, leggyorsabban letárgyaltatván, a közérdeknek megfelelőleg fognak megoldatni. A kérdésnek második része a műszaki rész, t. i. sanálása azon esetleg felmerült hibáknak, melyek mutatkoztak s melyekre a tapasztalat ráutalt és az egész Tisza folyónak és a mellékfolyóknak, mint egy összegésznek tekintése, hogy ennek egyes részei részint az érdekeltség, részint pedig az állam erejéhez mérten a helyes megvalósulás elé vezettessenek. Nagyon természetes, hogy az egész kérdést átölelőleg meg kell jelölni azokat a czélokat és pontokat, a melyeknek megvalósítására törekszünk és azt hiszem, hogy a Tisza folyóra és a Tisza-szabályozásra vonatkozólag a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak egy annyira terjedelmes és minden részié tekre kiterjeszkedő nyilatkozata a ház előtt még nem történt. A minister ur megmondotta minden egyes részletre vonatkozólag, hogy melyek azok az irányok és melyek azok a czélok, melyeket ő követni akar; sőt elment odáig, hogy egyes részletekre is rátérvén, pláne az egyes eszközöket is megjelölte. Azt hiszem, hogy a felett most itt e házban vitatkozni, hogy vájjon valaki a feltétlen társulati autonómiának fentartása mellett hiszi-e a Tisza-szabályozást keresztülvihetőnek, vagy pedig az általánosítás mellett, vagy e kettőből egy compromissum alapján alkotott módszer szerint hiszi-e a kérdést megoldhatónak, bizonyos fokig időelőtti, sőt elismerem, hogy én a teljes autonómiának — nyíltan és őszintén kimondom — nem vagyok barátja, azonban meg vagyok róla győződve, hogy a teljes társulati autonómiának fentartása mellett is a Tisza völgyének biztosítása, sikerülend és e mellett is meg lehet keresni azon garantiákaf, a melyek a sikert biztosítják; lehet azonban az államosítás mellett is s lehet a kettő közt is találni. De, t. ház, midőn e kérdés mellett és ellen kell állást foglalni, azt hiszem, nem az lehet a döntő, hogy valaki az autonómiának, vagy 9