Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

1$Í. országos ülés május 25-én, pénteken. 1SSS. Wl osztatni és előzetes, mielőbbi tárgyalás végett a pénzügyi igazgatósághoz utasíttatni. Beöthy Algernon jegyző: Tolnay Lajos a közlekedésügyi bizottság előadója! Tolnay Lajos, a közlekedésügyi bizottság előadója: Van szerencsém a közlekedésügyi bizottság nevében a szombathely-pinkafői, rumavrdniki és perjámos varjasi helyi érdekíí vasutak ról szóló jelentéseket tisztelettel bemutatni s kérni a t. házat, hogy azok kinyomatását, szétosztását és az osztályok mellőzésével napirendre való tűzését elrendelni méltóztassék. Elnök: A közlekedésügyi bizottság jelentései a közmunka- és közlekedésügyi ministernek a szombathely-pinkafői, ruma-vrdniki ésperjámosvarjasi helyi érdekű vasutak engedélyezéséről szóló jelentései tárgyában ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és aunak idején napirendre fognak tűzetni. Több jelentés nemiévén, következik a napirend; az Irányi Dániel képviselő ur által az árvizek tárgyában beadott indítvány fölötti tanácskozás folytatása. Beöthy Algernon jegyző: Gróf Károlyi Sándor! Gróf Károlyi Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgy, mely előttünk fekszik, oly sok ágú, annyi mindenféle szempontból ítélhető meg, hogy a ki a részletekbe nagyon is beleereszkedik, azon helyzetbe jut, hogy vagy nagyon hosszadalmassá lesz, vagy nem tudja a tárgyat helyes oldaláról megvilágosítani. Iparkodni fogok tehát, a mennyire lehet, a tárgy hoz röviden hozzászólani. Én Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványát nem fogadom el. Nem íogadom el pedig azért, mert nem látom be a mai helyzetben szükségét annak, hogy szakértői enquéte állittassék össze, mely a Tisza völgyének kérdésével különösen, különben pedig egyéb más vizi kérdésekkel is foglalkozzék. A bajoknak súlypontja a Tisza völgyében van, maradjunk tehát ennél a kérdésnél. Kétségtelen, hogy a Tisza kérdése olyan, hogy valahányszor ott újabb bajok fordulnak elő, az érdekeltek közül s az érdekelteken kivül állnak elő emberek, kik azt mondják, hogy a Tisza-szabályozás rossz és helytelen volt, hogy rosszul vitetett keresztül. Sőt akadnak olyan emberek is, a kiket akként qualificálkatnánk, mint az irók közt a regényírókat, a kik tervekkel állanak elő, melyek abban concludálnak, hogy a töltéseket csak valami 200 m -térrel tegyük hátrább. De ez a hátratétel annyit tesz, mint kiadni új 100 milliót, vagy talán többet is. Vagy azt mondják, hogy a Vaskaput, meg a Dunát kell szabályozni és a medrét sülyeszteni; de ez ismét 100 millió vagy talán annál több költséget okozna. KÉPVH NAPLÓ. 1887 — 92. V. KÖTET. Vannak ismét mások, kik parallel folyókat akarnak; a Szamost a Kőrösbe, a Kőröst a Marosba, a Marost a Bégába, a Bégát meg a ; Dunába akarják vezetni. Kétségtelen, ezek is nagyszerű eszmék és meglehet, hogy ha a vizszabályozás terén teljes tabularasa állna előttünk, ha még nem léteznének itt emberek által lakott városok s községek, akkor czélszertí volna ily parallel folyók létesítése. De ennek a költségei is oly nagyok lennének, hogy akkor mi, a kik kerek számban mintegy 3.800,000 hold föld tulajdonosai vagyunk, majdnem összes földeinket kénytelenek lennénk reá szánni az efféle tervekre. Én tehát az efféle tervekkel tovább foglalkozni nem óhajtok ; mert a Tisza völgye kérdésének, de általában minden vizi kérdésnek megoldásánál oda kell törekednünk, hogy a pénzügyi és technicai kérdések együttesen oldassanak meg kedvezően. Kedvező és czélszertí technicai javaslat, helyes pénzügyi terv nélkül képtelenség és vieeversa. Ennélfogva én ezen kérdéseket; melyek technikailag jók lehetnek, bírálat alá venni nem akarom épen azért, mivel pénzügyileg lehetetlenek. Ily körülmények között tehát az adott viszonyokkalkellszámolnunk.Aczél nemlehet akülönféle megoldási módozatok mérlegelése, nem a nagy szabású tervek szerint való szabályozás, hanem a létező helyzet javítása s annak, a mi már megvan, ha kell áldozatok árán is fentartása. Ez tehát a kiindulási pont, melyet ugy technikai, mit pénzügyi szempontból figyelembe kell vennünk. így állván a dolog, én abban a hitben vagyok, hogy helyesebb nem szólani ily nagy conceptiókrólés mihelyt ilyen nagyobb conceptiókról nincs szó s mihelyt arra térünk át, hogy csak a létezőnek egyes részleteit bíráljuk meg, nagy enquéte tartása többé nem vezet czélra, hanem inkább czélra vezet az hogy a már elfogadott tervezet vétessék bírálat alá, keletkezzék a felett eszmecsere és azon műszaki közegek, a kik hivatva vannak ítéletet mondani, a közvélemény nyilatkozataiból meg fogják tudni, hogy mi az, a mi javítandó. Én e részben azt a megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy nem látom a mai kormányzat alatt odafejlesztve ezen ügyet, a hol lenni kellene; nem látom azt, hogy minden terv, minden egyes eszme kellőleg átadatnék a nyilvánosságnak, kellőleg bemutattatnék akár a mérnöki körökben, akár a nyilvánosság előtt, hanem azok bizonyos bureaucraticus módon kezeltetnek, azoknak ínegbirálására kellő idő nem adatik, nincs a felett a kellő tájékoztatás. Hogy e tekintetben példánk adós ne maradjak, felhozom a Szamos-szabályozási tervet. De ez csak egyszerű megjegyzés volt, a melylyel tovább nem foglalkozom. A védelemről beszélt a minister nr tegnap és megvallom, hogy azok, a miket erre vonatkozólag mondott, nézetemmel teljesen megegyeznek. Helye8