Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-103
lOä. országos Ülés májos 24-én, csütörtökön. 1SS8. 39 lasztották. Pedig az árviz elleni védekezés hatásos része a veszélyt megelőző intézkedésekben rejlik. T. ház! A töltésezési eszme azért minden bizonynyal nem volt rossz, mert szabályozás a töltések teljes kizárásával alig képzelhető.; de már az átvágási rendszer kérdése, tekintve a Tiszavölgy természetrajzi viszonyait, egészen más elbírálás alá esik. Azonban csupán két dologra kívánok reflectálni, mi által a laicus előtt talán igen plausibilisnek látszó eszme helytelenségéről győzhetem meg a t. házat. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az egyik ugyanis az, miszerint sokan azt vélik, hogy a Kazán-szoros sziklagátjai által okozott 2*/s méteres duzzadás elhárítása által és megengedem, talán legokszerubben eszközölt átvágások által, a Tisza lefolyását annyira gyorsíthatják, hogy az lényeges befolyással lesz az árvizszín és veszély csökkentésére. No hát t. ház, ez mivel egy természeti lehetetlenségen alapszik, merő absurdum. Először azért, mert az a végpont, a meddig az említett duzzadás észlelhető, 15 km.-re fekszik a Tisza torkolatától, másodszor, mert a Dunának a Feketetenger feletti magassága olyannyira csekély, hogy physicai lehetetlenség vizszínének oly mérvű leszállítása, miszerint a Tisza beömlése oly kedvezővé tétessék, hogy az lényeges hatással legyen a tiszavölgyi árvizszín csökkentésére. Ha az országos háromszögítési és lejtmérési munkálatokat megtekintjük, ugy tapasztalni fogjuk, hogy a Duna esése 20 cm. pro mille, ennél nagyobb esést a Dunának nem adhatunk, de ezen eszményi legnagyobb esés, mit a Duna a Tiszának megengedhet, még sem érhető el, mert a Duna vizszíne 853 m.-nél magasabb Monostorszegnél, mint a Tiszáé Csurognál, daczára annak, hogy az átvágások által az esés 23 mm.-re emeltetett. Tehát, t. ház, ezen rossz esési viszonyok és még inkább az, hogy ezen nem áll hatalmunkban a Tisza alsó szakaszaiban változtatni, bizonyítja azt, hogy mily káros volt az átmetszések oly nagy számú kiásása és a viznek óriási gyors leterelése az esés tetemes növelésével a felső szakaszokban, mint a hogy az történt. (Igás! Ugy van! balfélöl.) Paleocapa az egész Tiszánál csak 15 átmetszést hozott javaslatba, a társulatok csináltak 108-at és ezáltal elérték azt, hogy mig például azelőtt a viz 8 3 / 4 oly sebesen íolyt Újlaktól Csapig, mint a hogy az a martonos-titeli szakaszon elfér, ugy most az 17 oly sebesen foly, mint a hogy az lent elférhetne, Ez azután, t. ház, az igazi árviz csinálás. {Ugy van! balfelöl.) De hát a töltések és az átmetszések már megvannak és ezeket eltávolítani, vagy az összes vonalak mentén áthelyezni nem lehet. Ez egy meglévő hibás szerkezet, melynek azonban hibáit részben javítani és részben hatásuk veszedelmes voltát kisebbíteni lehet. Szerény véleményem szerint először is végrehajtandó lenne a műszaki ártér-fejlesztés a melylyel még a legtöbb társulat nem bir, pedig csupán ez képezheti egyedüli helyes alapját a társulatok öblözetenkint való kikerekítésének, mert már megtörtént az, hogy a terepviszom ok által egy öblözetbe tartozó két társulat közül az egyik, daczára, annak, hogy jó karban lévő és helyesen kezelt védmüvei megmaradtak, mivel a szomszéd rosszul administrált társulat gátszakadás következtében elúszott, szintén el lett árasztva. A védtöltéseknél nem marad egyéb hátra, mint újból emelni és erősíteni még pedig az 1888-iki árvizszín felé 1'50 méterrel és mindenütt patkával látni el, mivel ez által a töltések árviz idején való szivárgásának igen nagy mértékben eleje vétetnék. A gátőrök csekély száma, a mi védekezés idején igen nagy baj, mivel ezek teljesítik a kisebb szakaszokban a megbizható munkavezetést, tetemesen volna növelendő. A füzesítést a legnagyobb consequent ; ával kell keresztülvinni, mert ez ugy a hullámcsapások elleni védelem, mint a védanyag nyerése szempontjából igen fontos. Sokat lehetne ezen a téren még felhozni, (Halljuk! Halljuk! balfélöl) csupán egyet kívánok még felemlíteni, mi által ugy az árvízveszély, mint az általa okozható károk nagysága tetemesen lejebb szállíttatnék. (Halljuk! balfelöl.) T. ház! A mentesített területre kiömlött viznek csupán egy része húzódott vissza az anyamederbe és nagy része, melynek lefolyása nem volt, visszamaradt a mentesített mélyebb fekvésű területekben. Mi történik mostan ezekkel a vizekkel? Ezeknek a vizeknek majd ottan kell elpárologniuk és az árviz által okozott károk oroszlán része ezen körülménynek tulajdonítható, mert ezek a vizek elvadítják és elposványosítják a területet, melyek kigőzölgése újból különböző miazmákat és betegségeket idézhet elő. Itten tehát culturalis és egészségügyi szempontok is találkoznak. Ezeken a bajokon azonban segíteni csak ugy lehet, ha az eredeti szabályozási programm második pontját, a lecsapolást is keresztülviszszük, melyet azonban különböző, de különösen financiális szempontból lehetetlen elválasztani a harmadik pont megvalósításától, a mely az alföldnek egy rendszeres csatornahálózattal való ellátását czélozza. És ezt azért tartom financiális szempontból szükségesnek, mert hogy az örökösen csak fizető érdekeltség túl ne terheltessék. A csatornák a rajtok létesített hajózási vállalat által jövedelmező befektetéssé válván, az építési tőke ez által amortizálható lenne. De hogy ez létesülhessen, bármily csekély
