Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-120
120. országos ülés janlns 16-án, szombaton. 1888. 327 A t. ministerelnök ur, midőn tavaly szerencsém volt a t. házat figyelmeztetni a közös katonai nevelő - intézetekben használt tankönyvekben előforduló, a magyar közjogba ütköző tételekre, igen helyesen nem vette azokat pártfogásába, hanem részéről is erélyesen kikelve azok ellen, azt ígérte, hogy minden befolyásával oda fog hatni, hogy azok a fennálló közjogot sértő helyek nemcsak a magyarországi katonai intézetekben használt tankönyvekből, de egyáltalában a monarchia másik államában használt tankönyvekből is kikitszöboltessenek, hogy igy közjogunk azok által is respectáltassék. Örömmel constatálom, hogy egyrevideált ily tankönyvben, mely azóta jelent meg, nevezetes javítások történtek e tekintetben, értem a geographiai tankönyvet. És ha ez a ministerelnök ur befolyásának tulajdonítható, akkor elismeréssel tartozom irányában; de ha ő akkor szavának emberül megfelelt: nem kételkedem, hogy ha hasonló esetekre fog figyelmeztettetni az austriai hatóságok helytelen tiílkapásai ellen — ugy annak rendje szerint meg fogja óvni a magyar közjogot. Ez irányban alkalmat nyújt számára a kérvényi bizottság javaslata, ha azt a t. ház határozattá emeli. Eszein ágában sincs nekem ez ellen felszólalnom, sőt a mint remélem, ha az egyhangúlag elfogadtatik: a t. ministerelnök ur a törvényhozás óhajtásának eleget fog tenni a már jelzett irányban, mert ideje, nagyon is ideje annak, hogy ebben a tekintetben már egyszer a magyar állam méltóságának és fennálló közjogi helyzetünknek respectáltatása az austriai hatóságok részéről is megköveteltessék. Jól tudom, hogy közös állam-czímer nincs, nem is kívánom, hogy legyen és ugy vagyok meggyőződve, hogy atöbbség tagjai sem kivánják,legal.ábbuemiskivánhatják helyesen, mert az 1867 : XII. törvényczikkben a közös ügyek mind meg vannak határozva, de az közös állam-czímerről nem intézkedik s a közös ügyeket szaporítani nem áll érdekében egy magyar embernek sem. Azonban t. ház, daczára annak, hogy a bankjegyekről nagyon helyesen kimaradt a kétfejű sas, mert bizonyos helyen nem akarták, hogy egyik oldalra az osztrák, a másikra a magyar czímer tétessék s igy minden czímer kimaradt: akkor szükséges az is, hogy egyáltalában mindazon közösügyes nyomtatványokon, melyeken nem szükséges, vagy maradjon ki a czímer, vagy pedig alkalmaztassák ugy, a mint Helfy t. képviselőtársam mondta, megfelelő helyen a magyar czímer, egyenrangúlag az osztrák államok czímerével, valamint hogy a diplomatiai testületeknél is használtassék ugy a magyar, mint az osztrák zászló, a megfelelő külön czímerpaizsokkal. De t. ház, annál sürgősebb ez a dolog, mert csaknem minden nap követtetik el ez irányban helytelenség. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) íme, épen most a képviselőház folyosóján osztogattak közöttünk azon gyászos haláleset alkalmából, mely nemcsak egy bölcs uralkodót, de egy nemeslelkíí nagy embert is ért, az udvar részéről egy „Hoftrauer-Anzeige-t' ! . Ezen is ott díszlik a kétfejű sas. T. ház! Engedelmet kérek, hogy ehhez a kérdéshez, a jelen megdöbbentő hir hatása alatt illő komolysággal — heraldikai szempontból is hozzászólhassak. Nem fogom untatni a t. házat hosszas fejtegetésekkel; de talán lesznek némelyek, kik nincsenek teljesen tájékozva a kétfejű sasos czímerről; engedelmet kérek tehát. hogy erre nézve némelyeket megjegyezzek. (Halljuk! a Sääső baloldalon.) A kétfejű sas tudniillik még a római császárság idejéből való, melynek először egy feje volt és csak midőn a római császárság nyugativá és keletivé lett, akkor változott a sas kétfejűvé, az egyik fej Rómát, a másik fej pedig Bizanczot jelentvén. Az orosz czár is épen azért használja államczímerül a kétfejű sast, mert magát a bizanczi császárok utódjának tartja. Viszont a régi osztrák császárok, vagyis rosszul fejeztem ki magamat—• a római szent birodalmi császárok is, a legkülönbözőbb családbeliek egyaránt, folyton használták czímerül a kétfejű sast, mint a nyugatrómai császárok utódai. A pajzsba mindig beletették saját, családi czímeriiket, volt légyen a császár Wittelsbach, mint például VII. Károly, a kinek sarcophagján a müncheni Liebfrauen-Kircheben ott látható a kétfejű sas szivpajzsában a bajor czímer. De méltóztassék a német tekintetben bár nagy emlékezetű, reánk magyarokra azonban nem igen örvendetes emlékű, a miről szólni nem akarok — Mária Terézia pecsétjét és czímerét is megnézni. Azon időben, mikor férje még nem volt német császár, hanem VII. Károly uralkodott, tehát 1741 — 1745. között, Mária Terézia összes czímerei és diplomái nélkülözik a kétfejű sast. Rajtuk van Magyarország és Spanyolországegyesített czímere és ő ugy irja magát: „Regina Hispaniarum ac Hungáriáé". Soha, mondom, a kétfejű sasnak hire nem volt addig, mig Mária Terézia férje német császárrá nem választatott. Ismétlem, a kétfejű sas csak a római birodalmi császárok, nem a Habsburg-Lothaxiugi család czímere. Csak azok a jelvények, melyek a kétfejű sas közepén vannak a Habsburgok czímere, a mint például József főherczeg azt felvétette a margitszigeti épületekre, kétfejű sas nélkül. Ha azt a czímert látnám a Hoftrauer-Anzeige-n, semmi kifogásom nem volna ellene, mert az az uralkodó ház családi czímere, melyet respectálunk. A kétfejű sas azonban nem csak nem a Habsburgcsalád czímere, hanem ma már illetéktelen hagyomány ; mert ma az osztrák császár nem a nyugati birodalom, nem a „heiliges römisches Reich" császárja. Ezt a kétfejű sast 1806-ban, mikor a
