Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-116

266 1I6, «KAgos ülés június 11-én, hétfőn. 1888. igy az általános vitát megnyitom. Első szó illeti a bizottság előadóját. ííeményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! A közlekedésügyi minister urnak a vicinális vasutakra vonatkozó 8 előterjesztése fekszik ez idő szerint a t. ház asz­talán. A mai napirenden ugyan ezek sorából csak 2 törvényjavaslat áll, a 177-dik és 180-dik számú. Azonban, ugy hiszem, felemlíthetem ezen tényt, mely újabb és örvendetes tanúságot képez arra nézve, hogy vicinális vasutügyünk egészséges irányban fejlődik és hogy azon üdvös mozgalom, melyet a törvényhozás az 1880-dik XXXI. t.-cz. által oly szerencsésen megindított és mely az 1888-dik IV. t.-cz. által új lendületet nyert, foly­ton tart, a fővonalak ki vannak építve, de azért a vállalkozási szellem nem szünetel, hanem folyton új tervekkel és munkákkal lép fel, melyek hivatva vannak vagy arra, hogy egyes, eddig a közlekedés szempontjából elhanyagolt vidéket bevonjanak az ország vasúti hálózatába, vagy arra, hogy a meg­levő fővonalak közt összeköttetést létesítsenek. Minthogy ezen vasutak többnyire az államnak minden nevezetesebb megterheltetése nélkül építtet­nek ki, a mellett pedig nemcsak helyi, de némely­kor katonai és többnyire általános forgalom poli­tikai szempontok által indokolva vannak, a közle­kedésügyi bizottság helyesléssel veszi tudomásul ezeknek kiépítését s ugy hiszi, hogy az erre vonatkozó előterjesztések a házban is hasonló kedvező megitéltetésben fognak részesülni. Áttérek most az előttünk fekvő 177-ik számú törvényjavaslatra, fentartva magamnak, hogy a 178. számú törvényjavaslatot előterjeszszem. A 177. számú törvényjavaslatban tárgyalt Debre­czentől Füzes-Abonyig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút, valamint az Oháttól Polgárig terjedő szárnyvonal egyikét fogja képezni a neve­zetesebb vicinális vasutaknak. Ezen vonal kiépí­tése minden tekintetben indokolt. Hivatva lesz az az ország egyik leggazdagabb vidékét bevonni az ország vasúti hálózatába, oly vidéket, mely eddig közutakkal nem birt, mert a talajviszonyoknál fogva ott körutaknak létesítése nem is lehetséges. Ily helyeken a vasútnak kettős feladat jut és a közlekedésügyi bizottság már ezért is szívesen fogadta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Mint­hogy ezen vasút kiépítésével a Tisza áthidalása is jár, ezen törvényjavaslat által a vidéknek egy másik régi óhaja és szüksége is kielégítést nyer; ez óhaj annyira jogosult, hogy annak államköl­csön utján való kielégítése is czélba van véve. Ezen vonal tudniillik valószínűleg nemcsak sze­mély, hanem teherforgalomra is be lesz ren­dezve. Ezen vonal megépítése tehát helyi szem­pontból teljesen indokolt, de beállhatnak oly kö­rülmények is, melyek annak kiépítését állami szempontból is igazolják és a közlekedésügyi bizottság helyesléssel vette tudomásul a közle­kedésügyi minister urnak azon előre látó intéz­kedését, hogy a pálya építése és berendezése, az állomások egymás közti távolsága, azoknak fel­szerelése és hossza olyan legyen, hogy nemcsak a polgári, hanem a katonai igényeknek is meg­felelhessen. Az országos vasúthálózatban ezen vonal fontossággal bir annyiban, mert hivatva van a magyarállamva suták és az északkeleti vasutak közti összeköttetést létesíteni; de gondos­kodás történt itt is az iránt, hogy a forgalmat a fővonalak irányától el ne térítse, hanem ellenkező­leg, hogy a vicinális vasutak igazi feladatának megfelelően, a főpályákat inkább alimentálja. A részletekre nézve megjegyzem, hogy a vonal hossza 132-9 kilométert tesz. Az építési tőke 4.500,000 forintban, vagyis kilométerenként 33,860 forintban lett megállapítva. Ezen építési tőke nagysága kellőleg indokolva van az általam említett körülmények által, hogy tudniillik a pályát árviz ellen biztosítani, nagyszámú ártéri hidakat építeni és a Tiszát áthidalni kell. A mi a tőke beszerzését illeti, azaz 1888. évi IV-ik törvényczikk alapján fog megtörténni. Egyébként az engedélyt kérők 200,000 forintnyi óvadék letételére köteleztettek és az engedély­okmány csakis ezen biztosíték letétele után fog részükre kiadatni. Ezen vasút közgazdasági szem­pontból hasznos, indokolt, pénzügyileg biztosított­nak mondható, az engedélyezés pedig teljesen megfelel a fennálló törvényeknek. Magától értetik, hogy a t. ház abban a helyzetben lesz, hogy an­nak idején az engedély-okmány felett ítéletet mondhasson. Ezek alapján a közlekedésügyi bizottság ajánlja, hogy a képviselőház ezen törvényjavas­latot ugy általánosságban, mint részleteiben fo­gadja el. (Élénk helyeslés joblfelőL) Elnök : Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavas­lat czímét, az 1—3. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadva lévén, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napi­rendjére tűzetik ki. Következik a közlekedésügyi bizottság 189. számú jelentése a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által az eszék-batrinjai helyi érdekű vasút és pleternicza-pozsegai szárnyvonalának engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyá­ban 180. szám alatt beadott törvényjavaslatról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (Felolvasottnak tekintjük!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom