Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-107

J 44 187. országos ttlésmájus 29-én, kedden. 1858. ügyállás kiderítése és ha szükséges, orvoslása meg nem történnék. (Helyeslés balftlol.) Azt hiszem, az egész t. háznak véleményére hivatkozhatom, midőn azt mondom, hogy ha min­denkor szükséges, hogy a polgárság és katonaság közti jó viszony megzavarása elkerültessék, külö­nösen szükséges ez a mostani időben, a midőn minden ilyen jelenségnek, az említett jó viszony minden megzavarásának kétszeres jelentősége, kétszeresen hátrányos hatása lehet. (Helyeslés.) Ebből és csakis ebből a szempontból szólalok fel és tartom szükségesnek a felszólalást, hogy akár a tényállásnak kellő világításban feltünte­tése, akár pedig, a mennyiben valami hiba követ­tetett volna el, annak orvoslása, e viszony minden ilyen megzavarásának egyszerre véget vessen és a kedélyek minden elkedvetlenedése, felizgatása mellőztessék. (Élénk helyeslés.) Szükségesnek tartom még azt is kiemelni, hogy e kérdésnek itteni bővebb fejtegetését telje­sen fölöslegesnek vélem. Az, hogy a magyar nem­zeti zászló e hazában mindenki által minden körül­mények között tiszteletben tartandó, oly alapigaz­ság, melyet ebben a házban bizonyítani, okokkal, érvekkel támogatni egészen felesleges dolog. (Élénk helyeslés és tetszés.) És tovább menve, még azt is kijelentem, hogy részemről képtelenségnek tűnik fel azt feltenni, hogy ebben a tiszteletben a hadseregnek az a főtisztje, kinek nevével ez a dolog összeköttetésbe hozatott, ne osztoznék; kép­telenségnek tíínik fel ez előttem, t. képviselőház, nem csupán azért, mert tudom, hogy e férfiú egy hazafias magyar városban hosszú évek óta igen fontos és a katonai és polgári elem (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk!) teljes egyetértésével talál­kozó functiókat töltött be, hanem képtelenségnek tűnik fel ezen felül azért is, mert tudom azt, hogy összes intézményeink alapja a törvényekhez és az alkotmányhoz való ragaszkodás és ennek kötele­zettsége alól ebben az országban nem vonhatja ki magát senki semmi körülmények között. (Élénk helyeslés.) Ennélfogva, hogyha oly jelenségek merülnek fel, melyek alkalmasak lennének arra, hogy bizonyos rétegekben az ebbe vetett hitet és tudatot megrendítsék: kötelessége minden képvi­selőnek megtenni az első lépést arra, hogy e tekin­tetben a félreértés minden kételyt kizáró módon eloszlattassék. S azért, mert tudom azt, hogy a nemzeti érzületnek szüksége lehet a hadsereg támogatására, de a hadseregnek szüksége van a nemzeti érzület támogatására, (ügy van! Ügy van!) bátorkodom interpellátiómat benyújtani, kérve annak felolvasását és a t. ministerelnök urnak való kiadását. (Elénk helyeslés) Elnök: Fel fog olvastatni az interpellatió. Tibád Antal jegyző (olvassa) .• „Interpellatió a ministerelnök úrhoz. A hírlapokban különböző hirek jelenvén meg a felől, hogy a Trencsén város tulajdonát képező laktanyán kitűzött nemzeti zászlót Catty tábor­szernagy eltávolíttatta, kérdem a ministerelnök úrtól: 1. Van-e a kormánynak tudomása ez ügyről? 2. Ha van tudomása s ha a közölt tények valók, tart-e s mely intézkedéseket szükségesek­nek, hogy a magyar nemzeti zászló iránti tisztelet minden körülmények közt biztosittassék s a magyar népnek és a katonaságnak kölcsönös jó viszonya az ily esetek által való megzavartatástól meg­óvassék ? Elnök: Következik Madarász József kép­viselő urnak ugyanezen tárgyban való interpella­tiója. (Halljuk!) Madarász József (olvassa): „Kérdés a ministerelnökhöz s általa az összes kormányhoz. A sajtó közlése szerint május hó 25-én Tren­cséuben egy, a megye tulajdonát képező katonai laktanyán kitűzött magyar nemzeti zászlót a po­zsonyi hadtest parancsnoka levétetett, eltávolít­tatott. Tisztelettel kérdem a ministerelnök urat és az összes kormányt, hajlandók-e ez esetről szigorú vizsgálat folytán értesülést szerezni és ha a sajtó közlése való lenne, eszközölni azt, hogy ezen újabban elkövetett sértésért a nemzetnek elégtétel adassék? Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én is azzal kezdem nyilatkozatomat, a mely különben is rövid lesz, a mivel főleg az egyik interpelláló képviselő ur és részben a másik is kezdte, hogy bizonynyal min­denkinek — meggyőződésem szerint legalább e házban — kötelességszerűen szivén fekszik, hogy a nemzeti zászló sérelmet ne szenvedjen; (Helyeslés) de szivén fekszik az is, hogy semmi közbejött körülmény miatt a nemzet és haderő között szük­séges jó viszony és egyetértés meg ne zavartassák. (Helyeslés a jolioldalon.) Ezen nézetből indulva ki, midőn előbb szóval, azután a hírlapból, melyet szóbeli figyelmeztetés folytán megnéztem, értesültem a Trencsénben történtekről, kötelességemnek tartottam intéz­kedni, hogy az ügynek mibenlétéről hiteles tudo­mást szerezzek. Mielőtt ezen intézkedésemre legkisebb válasz érkezett volna, velem közöltetett egy, a pozsonyi hadtestparancsnok által azon czélzattal irt magán­levél, hogy az velem közöltessék, a mely levélben az illető figyelmeztetvén a tények által okozott félreértésre, határozottan nyilvánítja, hogy neki sem soha, sem akkor eszébe nem jutott a magyar zászlót sérteni akarni; ő egyáltalában szólott arról, hogy midőn őt hivatalos működésében fogadják, a zászló kitűzése által való fogadtatás őt meg nem illeti. Hogy a magyar zászló rögtön eltávolittassék, azt ő el nem rendelte, ez az ő nyilatkozatának félre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom