Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-107
J40 107- országos ülés május 29-én, ieddin. 1888. ennek ez a teher-többlet 33 százalékát teszi. Enynyivel több teher éri tehát ez által nem a fogyasztót, hanem a földbirtokost, (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Az ilyen visszásságokat tán el lehetett volna kerülni akkor, ha az italmérési adó tekintetében figyelem lett volna ily esetekre és ügyelem lett volna a különböző természetű zónákra, a mint más fogyasztási adóknál van is ezekre tekintet. Franciaországban például a fővárosban más a szeszadótétel és más a vidéken, (ügy van! a bálbóldálon.) A kettős adótétel nézetem szerint ennek a javaslatnak elengedhetetlen kiegészítő részét képezi és benyomásom az, hogy a kettő közti különbség is olyan, mely megfelel viszonyainknak. Én azt gondolom, hogy ennek a két tételnek kedvező hatása, eltekintve a kiviteltől, attól íügg, hogy milyen viszonyban áll a kisebb adótétel mellett contingentált szeszmennyiség az országban fogyasztott összes mennyiséggel, mert attól függ az, hogy sikerül-e a szesztermelőknek egy bizonyos termelési praemiumot biztosítani. TJgy hiszem, hogy nem igen gyakran, de bizonyos számú évek multán a szerzendő tapasztalatok alapján, kell újból a contingenst megállapítani, mert adataink a fogyasztásra nézve nem levén, meglehet, hogy a contingens téves és azt vagy feljebb kell emelni, vagy lejebb kell szállítani. Ugyanennek szüksége állhat előAustriában is.Helyesnek és szükségesnek tartom ennélfogva — és ez a törvényben is kimondandó lenne — hogy bizonyos számú évek multán a contingens, feltartva a két állam közt e részben most létező arányt, revisio alá vétessék. (Helyeslés a baloldalon) Az eredeti javaslat szerint a contingens felemelésére hatalmaztatnék fel a kormány, a pénzügyi bizottságban tett és elfogadott indítvány által azután a felhatalmazás köre kiterjesztetett és a bizottság előterjesztésében már az foglaltatik, hogy ezentúl a kormány nemcsak felemelheti az osztrák kormánynyal egyetértve a contingenst, hanem le is szállíthatja és pedig a törvényhozás beleegyezése nélkül is. Ez már sokkal aggályosabb a fogyasztás szempontjából. Az előbbi szövegnek nem lett volna ez a jelentősége, mert a contingens felemelése az olcsó adótétel mellett termelhető szeszmennyiség közeledését jelenti az elfogyasztott összes szeszmennyiséghez, a mi csak a fogyasztó javára történhetik, ennélfogva az adótétel súlyosabbá tétele ez által nem következnék he. Ellenkezőleg a contingens mennyiségének leszállítása hatályosabbá teszi a nagyobb adótételt, mert annak befolyása az árak emelésére biztosabb lesz. Ennélfogva nézetem szerint, miután itt az adótétel az árak emelkedése folytán érintetik, ily felhatalmazást lehetlen bármely kormány kezébe adni. (TJgy van! balfelől.) Méltányos és helyes csak az, hogyha már ily intézkedés foglaltatik a törvényben, a jóváhagyás a törvényhozásnak tartas1 sék fenn. (Helyeslés a baloldalon.) Tegnap a t. mij nisterelnök ur készségét jelentette ki az iránt r j hogyha ily értelmű módosítvány tétetik, ő hajlandó lesz azt elfogadni. Ennélfogva, ha más az ily értelmű indítványt meg nem fogja tenni, én a magunk részéről azt kilátásba helyezem. Nagy súlyt fektetek, t. ház, a kivitelre és ennélfogva helyeselnem kell azt, hogy a kivitelt jutalomra vonatkozólag intézkedés foglaltatik e javaslatban. Az, a mi itt e javaslatban előterjesztetik, nézetem szerint a szükségnek megfelel, de hogy meg fog-e felelni a jövőben is, azt persze nem tudjuk. Miután azonban felfogásom szerint a világpiacznak igen nagy befolyása lehet a szesz visszaáramlasztása által a belföldi ár- és termelési viszonyokra, azt gondolom, hogy a kivitel menete figyelemmel kisérendő és talán még inkább itt, mint a contingens megállapításánál, szükség lesz; a koronkinti módosításra, a szerint, a mint a viszonyok a világpiaczon változni fognak. Nagy befolyással lehet a fogyasztás mennyiségére az adómentesség fentartása vagy eltörlése és a kis üstöknek adandó kedvezmény miként leendő megállapítása is. Meg vagyok arról győződve, hogy a pénzügyi bizottság helyesen járt el, midőn az adómentességet a szeszfőzésnél eltörölte. Az, a mit akkor a pénzügyi bizottságban a t. niinisterelnök ur mondott, hogy e tekintetben fentartja álláspontját, bizonyos aggodalommal tolt el engem arra nézve, hogy ő az adómentességet részben vissza akarja a tárgyalás folyamán állítani. Kijelentem, hogy teljesen indokolatlannak, sőt veszélyesnek tartván az adómentes szeszfőzést, ha ilyen indítvány a többség részéről tétetnék, én kötelességemnek tartanám azt visszautasítani. (Helyeslés a baloldalon.) A kis üstöknek adandó kedvezmény is befolyással bir azon szeszmennyiségre, mely az országban fogyasztás czéljából termeltetik. A pénzügyi bizottság azon kérvények folytán, melyek hozzá erre vonatkozólag érkeztek, szükségesnek tartott bizonyos módosításokat. Azonban tisztán csak a lisztes anyagokból dolgozó kis üstök kedvezményeinek megszorítását javasolja; pedig én azt hiszem, hogy ha nem is olyan mértékben, mint a lisztes anyagokat feldolgozó kis üstöknél, indokolva lett volna bizonyos megszorításokat a többi kis üstöknél is megtenni. Mert a dologhogy áll, t. ház? Szó sincs arról, hogy valaki a kis üstöknek adandó kedvezményeket el akarná vonni az azokat most élvezőktől s gr. Dessewffy igen t. képviselőtársam sem akarta ezt tegnap mondott beszédében megvonni. Nem akarja megszüntetni e kedvezményeket a mi részünkről senki sem, mert jogosultaknak tartjuk azokat mindnyájan, belátván, hogy a gyümölcsből, borból r
