Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-99
99. orBiAgot ülés május §»án, kedden. 1888. J valamint Horánszky Nándor és Helfy Ignácz képviselő urakat. Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Az előttem szólt t. képviselő ur hangsúlyozni méltóztatott, hogy az ellenőrzést hatályosabban kivánja gyakorolni s ezért nem járul hozzá, hogy ezen törvényjavaslat mostani alakjában váljék törvénynyé. Méltóztassék a t. képviselő urnak meggyőződve lenni — s ezt előadásom további folyamán talán lesz szerencséin igazolhatni is — hogy itt ellenőrzés gyakorlásáról nincsen szó, hogy itt a kormány a maga részére semmiféle absolutoriumot sem kivan; hogy nem kér egyebet, mint a mit a költségvetések megszavazásában, a zárszámadások elfogadásában eddig kapott és a mit esetleg jövőben a zárszámadások elfogadása által kapni fog. Méltóztassanak megengedni, hogy miután a bizottság, a melyet képviselni szerencsém van, szintén meg lett támadva, visszatérjek azon eriticára, melyet a t. ellenzék a kormánynyal és a bizottsággal szemben egyaránt gyakorolt. (Halljuk! Halljuk!) Gróf Apponyi Albert t. képviselő ur szives volt a pénzügyi bizottság jelentéséről megemlékezve, ezen jelentés harmadik bekezdését felolvasni. Megengedem, hogy a képviselő ur ezt egész loyalisan tette és hogy ama bekezdést szóról szóra olvasta fel. De bocsásson meg nekem a t. képviselő ur, az, a mit nem helyeselhetek, az, hogy nem méltóztatott tovább olvasni; mert azzal, a mit felolvasni méltóztatott, nem volt a beruházási előlegeket illetőleg minden megmondva, amit a pénzügyi bizottság állított, a t. képviselő ur pedig beszédében azt mondta, hogy ez az egész informatio, a mivel a háznak a bizottság szolgált. A bizottság, t. ház, azt is megmondotta, hogy ezen tételek — értem különösen a beruhá-. zási előlegeket — rendesen benfoglaltatnak az illető vasutak költségvetéseiben, hogy e költségvetések a kormány által jóváhagyattak s ezen az alapon lettek a tételek évenkint a mindenkori kamat garantia főösszegéhen az állami költségvetésben megállapítva. Ennél azonban még többet is mondott a bizottság, mert a jelentés 3-ik lapján azon óhajának ad kifejezést, hogy az állami költségvetésben a kamatbiztosítási összeg indokolásánál a kamatbiztosítás azon része, mely beruházásokra adott előlegek vagy függő kölcsönök engedélyezése folytán merül fel, mindenkor külön mutattassák ki. Helfy képviselő ur azt mondja, hogy ez az ő kérésére tétetett, de engedjen meg a képviselő ur, hogy emlékezetének annyira segítségére legyek, hogy a concret indítványt Hegedűs Sándor képviselő ur tette meg a bizottságban. De nemcsak gróf Apponyi kép viselő ur, a kinek ezen kis helyreigazítással tartoztam, hanem Horánszky és Helfy képviselő urak is főleg abból indultak ki, hogy ezen az i állam által beruházási czélokra adott előlegek nem voltak ellenőrizhetők, miután a törvényhozásnak ezekről tudomása nem volt és hogy itt egy absolutorium sanctio szándékoltatik adatni oly dolgokra, a melyeket a kormány önhatalmúlag csinált s általában a kormány a köteles nyíltságot és őszinteséget a törvényhozással szemben nem tanúsította. Ez volt beszédüknek a lényege és ezért vélték megtagadni a múltból való előlegek és a függő kölcsönök conversióját. Méltóztassanak a t. képviselő urak megengedni, de már az 1886-iki zárszámadásban —a mely az utolsó zárszámadás, a melyre hivatkozhatom — ezek a 6%-os ezüst előlegek, mert ezekről van szó, előfordulnak. Méltóztatnak ugyanis tudni, miszerint az 1875: XLI. törvényezikk határozta meg az ilyen beruházási előlegek természetét és ezen beruházási előlegek 6°/o ezüsttel kamatoznak, mig az úgynevezett garantiális előlegek 4%-kal kamatoztatnak. Az 1886-iki zárszámadásban, melyet a képviselőház letárgyalt, a 152-ik lapon, továbbá a 154-iken is ugy a tőkék, valamint a kamatok ki vannak tüntetve. De nemcsak a zárszámadásokban, mert azoknak ezen része csak az 1884-ik évre terjed a vasúti leszámolások folytán, de a mindenkori költségvetésekben is, névszerint az 1885., 1886., 1887. és 1888-iki költségvetésbe ezek a tételek nemcsak egy főösszegben lettek felvéve, mert a költségvetés rovatába természetesen csak főösszegek vétethetnek be, hanem az indokolásban részletezve is lettek. (Halljuk! Halljuk!) Ha méltóztatnak a költségvetési indokolást megtekinteni, akkor meg méltóztatnak találni azt, a mit az ellenzéki szónok urak kerestek, hogy tudniillik mondassék meg, hogy hol volt az megmondva a törvényhozásnak, hogy ilyen beruházási czélokra is az állam által a garantiális előlegeken kívül és felül előlegek adattak. Méltóztassanak kegyesen felütni az 1885-iki költségvetési részletezés első füzetét és méltóztassanak annak 89-ik lapján megnézni, hogy ezen beruházási előlegek természetű összegek külön 305,300 forintban vannak kitüntetve és ki van mondva, hogy az engedélyezett beruházásokra adatott ez előleg. Ezt megtalálja a t. képviselő ur az 1886-iki költségvetési indokolásban és az 1 887-ikiben is. Tehát a ki részletesen foglalkozott a dologgal — nem kívánom, hogy mindenki egyenlő részletességgel foglalkozzék minden tétellel — de ki a költségvetés e részével részletesen foglalkozott, annak kellett tudnia, hogy az állam csakugyan adott ily beruházási előlegeket. De tudnia kellett azért is, mert az 1887: XXXIII, törvényezikk megalkotásakor, tudniillik a gácsországi j vasutkölcsönnek megszavazásakor már szó volt ! ily természetű előlegek conversiój'áról. (Halljuk! I Halljuk.') A nyíltság és őszinteség hiányával akkor
