Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-99

6 99. országos ülés májns S-án, kedden. 1888. lehetne a kormányt vádolni, ha a törvényjavaslat indokolásában a szükségletet egy főösszegben, kellő részletezés nélkül terjesztette volna elő. Ha a t. képviselő urak ellenzéki állásukból, nem mondom kötelességükből folyólag bármikor kérdést intéztek volna a minister úrhoz e tételek előzménye iránt, a felvilágosítást tőle meg is kapták volna, ugy mint a minister ur mindenre felelt, a mit tőle akár a bizottságban, akár e házban kérdeztek ; s a felelettel semmire adós nem maradt. Ha a kormány oly álláspontot akart volna elfoglalni, a minővel vádolni méltóztatnak, nem egyezett volna bele oly könnyen a pénzügyi bizottság azon javaslatába, hogy az ellenőrzés megkönnyítése szempontjából e tételek a költségvetésben ezentúl még részletesebben mutattassanak ki. Ha a kormány nem akart volna köteles nyíltsággal és őszinteséggel eljárni, azt mondta volna, itt egy törvényjavaslat, kérek felhatalmazást egy 17 milliós kölesönre és hallgatott volna arról, hogy közelebb iijabb nagyobb beruházásokra lesz szükség, Mert bizonyára olvasták a t. képviselő urak az indokolásban, hogy ezentúl fog kelleni a magyar államvasutaknál még 1,200 kocsi 200 mozdony; kell gondoskodni a dunai hídról, a deés-zilahi vasúti összeköttetésről. Hát midőn a kormány a végből, hogy a helyzet tiszta képét tárja fel, ma, midőn nagy áldozatot kér az országtól, már előre jelzi azon további áldozatot, illetőleg beruházást is, melyeket kérni fog, akkor a köteles nyíltság hiányával a kormányt vádolni nem lehet. (Élénk lidyeslés a jobboldalon) De gr. Apponyi t. képviselő ur egyéb érvelése is e vád körül forgott. Pedig mi van e törvényjavaslatban ? A 7. §-ban világosan ki van mondva, hogy a kormány nemcsak a pénzügyi művelet lebonyolításáról, de a kamatbiztosításnak az egyes vasutak'közt miként leendő megosztásáról részletes jelentést fog tenni. Midőn tehát a kormány előre megmondja, hogy a törvényhozás előtt nemcsak a, pénzügyi művelet lebonyolítását fogja bejelenteni, hanem kimutatja majd részletesen azt is, mily alapon osztotta meg e kölcsönt a vasutak között: akkor azt mondani, hogy a kormány az ellenőrzés elől ki akar térni, joggal és méltányosan nem lehet. (Helyeslés jóbbfélöl.) Méltóztassék megtekinteni az 1. §-t. is. Hiszen az első szakaszban nem is egy fix összeggel kéretik az állami kamatbiztosítás emeltetni. hanem csak az mondatik, (Halljuk! Halljuk!) hogy 732,677 osztrák aranyforintot a kamatbiztosítási emelés meg nem haladhat. Tehát egy maximalis összeg megállapításáról van szó, melyen belül fog a, kormány eljárni és melyen belül fog a t. ház elé számadást és jelentést terjeszteni. Csalódni méltóztatnak, ha azt hiszik a képviselő urak, hogy a kormány magát felmentetni kívánja, vagy a zárszámadási kötelezettség alól kibújni kivan. Ezek a tételek a költségvetésben rendszerint előfordulnak, rendszerint fordulnak elő a zárszámadásokban is. Ezek a tételek a számszék és a törvényhozás jóváhagyása alá is esnek s ezen kötelesség alól a t. kormány ezen törvényjavaslat elfogadásával nincsen felmentve ése szerint minden erre alapított érvelés és okoskodás önmagától elesik. T. ház! Gróf Apponyi Albert képviselő ur igen szépen méltóztatott kifejteni, hogy ő az ellenőrzésnek nagyobb hatályát, mint az alkotmányosság egyik garantiáját, fölébe helyezi azon néhány száz ezer "forint évi megtakarításnak, melyet a ministerelnök ur kilátásba helyezett. Tökéletesen igaza van gr. Apponyi képviselő urnak, csakhogy nem ez a kérdés; mert az ellenőrzés ellen senki sem vétett. A kérdés az, vájjon czélszeríí-e ezen függő kölcsönöket és ezen állam által adott beruházási összegeket convertálni vagy pedig nem ; erre a kérdésre pedig nem kell, hogy mi feleljünk, erre megfelelt már Horánszky képviselő ur, a ki méltóztatott elismerni, miszerint ezt a formát és ezt a pénzügyi módozatot, melyet a kormány választott— ezek voltak szavai — elég szerencsésnek tartja. Es tényleg mi történik itten? Nem történik, t. ház, egyéb, minthogy főleg hadászati szempontból az államnak nagyobb beruházásra van szüksége és hogy ne kellessen az államnak közvetlen kölcsönt felvenni, azt mondja a kormány, hogy én ezt akkép akarom fedezni, hogy biztosítom az általam ezen vasutaknak adott beruházási összegek visszafizetését. Másfelől azt mondja a kormány, hogy ezen újabb beruházások folytán az államra egy nagyobb évi teher is hárulna. Hogy ne érezze ezt az állam s különösen, hogy a következő költségvetések ezen nagyobb terhet ne érezzék, ennélfogva ezt kapcsolatba hozta egy conversióval' sezt átérhet felosztja az évek bizonyos sorára. Heify Ignácz képviselő ur méltóztatott még a munkács-beszkidi vasutat is felhozni és azt méltóztatott mondani, miszerint ő azon meggyőződésben és azon feltevésben szavazta meg azon törvényjavaslatot, hogy ily czímen újabb áldozatok a törvényhozástól kéretni nem fognak. A. t. képviselő urnak állandóan az a panasza, hogy a kormánynak nagyobb a hatalma, mint a mennyi szükséges volna. Ugy látszik, hogy ő a kormányra még egy nagyobb hatalmat is szeretne ruházva látni, azt tudniillik, hogy a szomszéd államok stratégiai vasutainak fejlődését és általában haderejének fejlesztését is a magyar kormány parancsszóra megakaszthassa, mert csak oly kormány ígérhetett volna a képviselő urnak ilyesmit, melynek módjában állott volna az is, hogy ily ígéretet beválthasson. A t. képviselő ur továbbá az állam-