Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-106
V06. országos ülés májas 28-án, hétfon. 1888. \ Q3 ezek nagyfontosságú fejlődését és szaporodását is szükségessé teszik, tagadhatatlanul szintén mezőgazdasági, forgalmi, pénzügyi és közgazdasági tekintetben egyaránt nagy fontosságúak nálunk az ipari gyárak is és azt minden elfogultság nélkül lehet constatálni, hogy e tekintetben véleménykülönbség sem az illetékes körökben, sem pedig a közönségben nincs. Nálunk a particularismus, vagy érdekhajsza nem fejlődött ki és remélem, nem is fog kifejlődni. De ha e különböző gyárakra itt benn az országban kell tekintettel lennünk, mennyivel nagyobb figyelemmel kell lennünk arra, hogy az osztrák gyáraknak szintén jogos érdekei oly mértékben elégíttessenek ki, hogy ránk veszélyt a versenyképesség és termelés tekintetében ne hozzanak. És ezért, t. ház, előre kérem, hogy ha nem méltóztatnak a pénzügyi bizottságnak e tekintetben tett javaslatában egy teljesen jó megoldást találni, méltóztassanak ezt e nehézségeknek tulajdonítani. A mit talán az egyik kezünkkel adni akartunk, azt némileg kénytelenek voltunk a másikkal visszatartani. De azt hiszem, hogy a eompromissium tekintetében meg vannak óva érdekeink e téren is azon adótételekben, melyek itt javasolva vannak és azt hiszem, hogy mezőgazdasági gyárainknak virágzását és fennállhatását ezek nem veszélyeztetik sem a bértermelés szempontjából az ipari gyárakkal szemben, sem az osztrák verseny irányában. A rendszerből folyik az, hogy kénytelenek vagyunk mindenütt ott, a hol kedvezményes, vagy adómentes szezfőzés van, megszorítást alkalmazni, mert ha akár a kis üstöknek, akár pláne általában az adómentes főzdéknek jelentősége pénzügyi és közgazdasági tekintetben nem nagy és a verseny szempontjából azt lehet mondani, alig számított idáig, azon veszélynek vagyunk kitéve az adónak rendkívüli emelése következtében, hogy az egy egészen jó üzletté válhatik és speculatio tárgya lehet, kivetkeztetheti magát a házi szükségeknek megfelelő természetéből és lehet belőle egy közgazdasági tényező, a mely nemcsak a mezőgazdasági gyáraknak, de magának a pénzügyi eredménynek is rovására van. Mert igen természetes, hogy a mily mértékben ily kedvezményes, vagy pláne adómentes szesz termeltetik és az látja el a belpiaczot, a nagy adótétellel sújtott másik szesz nem vétetik oly nagy mérvben igénybe. E szempontból tartottuk szükségesnek egyfelől a kis üstökre, nevezetesen a lisztes anyagokkal dolgozókra általában, az adózásra vonatkozólag megszorításokat alkalmazni, hogy igy inkább megközelítsük a valódi adózást, noha távolról sem érjük el; másfelől pedig a pénzügyi bizottság radieális lépést is tett, a mennyiben az adómentes szeszfőzést általában megszüntette. Nem tudom, nem ment-e túl a kellő határon, de intentiója a dolog természetéből folyik s azon követel menynek kivánt megfelelni, hogy biztosittassék a contingentált mennyiség teljes mértékben a beltermelésnek ésbiztoittsassék a törvényjavaslat pénzügyi eredménye, minthogy azonban az adórendszer azon alapeszmére van fektetve, hogy adót csak akkor kell fizetni, midőn a szesz a fogyasztás czéljából a forgalomba átmegy, két irányban fontos intézkedésekre volt szükség. Az egyik, hogy a termelésnek nagy békójává lett volna, hogy ha sem a gyárban, sem másutt nem lett volna szabad adómentes szeszmennyiséget tartani, mert akkor, mondhatni, csak megrendelésre lehetett volna dolgozni, pedig ily nagy iparnál ez lehetetlen. Másfelől gondoskodni kellett a kivitelről, mely adómentessé tétetett. Mindkét czélnak egy közös intentió felel meg, melyet e törvényjavaslat nem hangzatos czímen, de elég czélszerú'en hoz be forgalmunkba s ez a szabad raktározás intézménye. Ennek jelentőségét nem kell a ház előtt fejtegetnem. Egyfelől a termelésnek szabad fejlődését biztosítja, a mennyiben annak elhelyezéséről adómentesen gondoskodik, másfelől a kereskedelmi conjuncturák szabad kizsákmányolását és a kényszerhelyzet feloldását jelenti; harmadszor a hitelrendszernek újabb alapot nyújt a warrantok által és negyedszer a mi speciális viszonyaink között a monarchia két fele közti forgalom szabályozására is lényeges befolyással lesz. S ezért valamint Németországban a kormány azonnal intézkedett e tekintetben, mi is felhívtuk a koimány figyelmét, hogy erre nézve practicus, mélyreható gyors intézkedésekre van szükség, nemcsak, hogy termelésünkre ez új adórendszer által békók ne vettessenek, de egyszersmind a monarchia két fele közti forgalom szempontjából is. Mert e törvényjavaslat is azon alapelven nyugszik, melyet a a t, ház már a czukoradónál is elfogadott, tudniillik, hogy a monarchia két fele közt az elszámolás a forgalom alapján a kivitel leütésével történik. És ennek az a nagy fontossága van, hogy mi lehetőleg korlátlanul s minden békótól menten biztosíthatjuk Austriába való kivitelünket. Azt hiszem, ezt még csak színeznem, magyaráznom sem kell. Azért nagy súlyt fektetek arra, hogy e tekintetben a szükséges intézkedések minél gyakorlatibb, egyszerűbb módon biztosittassanak annyival is inkább, mert megint a németországi tapasztalatokból látom, miszerint daczára annak, hogy kellő igyekezettel volt a német kormány, egyszerűen utasításaival követeti el némely hibát s a megszorítások képezik úgyszólván kizárólagosan a panasz tárgyát a német szesziparnál és e tekintetben igen tanulságos intézkedéseket tartalmaz. Természetes dolog, hogy a kivitel adómentességénél fogva ennek biztosítására csak egy mód van még és ez a nyilt kiviteli praemium.