Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-75

75. orsjiágoí ülés márezim 3-An, szombatén. 1888. Q9 hen, tudniillik a midőn már a magasabb praemiumról van szó, nem 1 forint 26 krajczárral, hanem 1 forint 55 krajczárral kell sokszorozni, tehát nagyon természetes, hogy ha az egyik tényező magasabb, azért a másik, La kisebb is, még is nagyobb összeg jöhet ki. Ha meg méltóztatik nézni a számadásokat, melyeket — hiszem — lesz alkalmam kezeihez szolgáltatni, a mikor talán felelni méltóztatik rá, igazolva fogja látni, hogy e 2.800,000 métermázsa, melyet mondott, csak akkép jő ki, ha teljesen egyformán veszi ugy a raffinált, mint a közönséges nyers czukrot, a mi azonban teljesen téves, mert a praemiumot, melyet a t. képviselő ur számított, a nyers czukor után számította, tehát a praemium, a mivel ezt sokszorozni kell — mert máskép nem tudom, hogyan hozza ki a képviselő ur — egyedül a nyers czukornak adott praemium; de akkor nagyon természetes, hogy a raffinált czukrot is át kell számítani a nyers czukor hasisául és akkor sokkal nagyobb összeg fog kijönni, tudniillik akkor az átlag nem 2.800,000 métermázsa, hanem nagyobb összeg. Ezek a számítások, melyek itt alapul szolgálnak és a melyeket a t. képviselő ur kifogásolt, meg vannak igen részletesen az osztrák indokolásban és az osztrák bizottság jelentésében. Azt hiszem, felment engem a t. képviselő ur attól, hogy részletesen, az egyes számokra kimutassam tévedését. Abból meg fog győződni, hogy midőn azt hitte, hogy itt furfang forog fenn a magyar kormány részéről, saját számításaiban nem jelentéktelen hibába esett. Én tehát visszatérek, t. ház, arra, hogy nézetem szerint, hogyan kell és hogyan helyes egyedül e törvényjavaslatnak tárgyalása és igen röviden egy pár kérdésben akarom összefoglalni álláspontomat e tekintetben. (Halljuk!) Az első kérdés reám nézve az lesz, hogy elismervén azt, hogy a czukoripar helyzete nálunk kedvezőtlenebb, mint Austriában, vájjon a jelen törvényjavaslattal czukeriparunk helyzete egészben véve javul-e, vagy pedig rosszabbul ? És itt nem szükséges más tekintélyre hivathoznom, mint azon t. képviselő úrra, a ki tegnap közvetlenül Horánszky Nándor képviselő ur után felszólalt, a ki igen részletesen kimutatta, hogy milyen kedvezőtlen a magyar czukoripar helyzete ma, a ki számokban mutatta ki azt, hogy akkor, midőn a magyar ezukorgyáros 10 forint adót fizet, az osztrák gyáros 6 frt 67 krajczárt, sőt bizonyos esetekben, midőn a magyar gyárosra 15 forint adó esik, ugyanakkor az osztrák gyárosra nem esik több, mint 3 forint 94krajczár. Több ehhez hasonló számokban mutatta ki az említett képviselő ur azon aránytalanságot, mely keletkezik abból, hogy minálunk a répa képezi a megadóztatás alapját. Azt hiszem, hogy nem mi vitatjuk meg először ezt, ez régen elismert tétel és ha szabad azt a megjegyzést tennem a közvetlenül előttem szólt t. képviselő urnak, elméletileg maguk a németek és francziák is elismerik azt. Hiszen a legnagyobb theoreticus német ember, Wolf, évek előtt sürgette már a terményadóra áttérést. Ha tehát a t. képviselő urnak az az ellenvetése van a terményadó ellen, hogy a németek nem becsülik azt eléggé, ugy méltóztassék azt most ezen alapon bátran elfogadni. Ne méltóztassék azt hinni, hogy az a hátrány, a mi abból származik, hogy Magyarországon a répának czukor tartalma csekélyebb mint Austriában, a terményadó mellett is fenmaradna. Utalok itt e tekintetben arra a munkálatra, melyet egy szintén ellenzéki képviselő ur, a ki egy kiváló szakmunkát adott ki, irt és mely a „Nemzetgazdasági Szemlében" is megjelent s a melyben e szakférfiú kimutatja azt, hogy annak daczára, hogy nálunk a répa kevesebb czukortartalommal bir, az a terményadó mellett semmiféle akadályt nem. képez, sőt ellenkezőleg, előnyös is lehet, mert épen a kevesebb czukortartalmú répafajok adják a legnagyobb termést, ugy hogy egy holdnak aránylag kevesebb czukortartalommal biró répatermése több czukortartalmat ad, mint ugyanazon súly mellett nagyobb czukortartalommal biró répatermése egy holdnak, Tehát, hogy ezen rendszer mellett egészben véve a kevésbé czukorgazdag répából termelés sokkal előnyösebb módon fog történni, mint eddig, nem hivatkozhatom más tekintélyekre, mint ismét azokra, a kik e kérdésben felszólaltak. Azt hiszem, hogy mindazok, a kik e kémesben eddig felszólaltak és a kiknek szava súlylyal bir, készségesen elismerik azt, hogy a terményadóra áttérés egyenesen a magyar czukortermelés érdekében van. Már most, t. ház, ha ez kétségtelen, hogy pedig ez kétségtelen, azt talán Horánszky Nándor t. képviselő ur is hajlandó némileg elismerni akkor, midőn azt mondja, hogy esetleg, ha keletkeznének újabb gyárak, azoknak különös fontosságot nem tulajdonít. Nem tudom, szó szerint jól idéztem-e, de körülbelül ez volt a gondolat. Én nem merek semmiféle adórendszerért kezességet vállalni, hogy az minden tekintetben jó lesz; de ha azt látom, hogy egy új adó következtében mozgalom indult meg arra nézve, hogy tekintélyes, vagyonos czégek pénzöket ezen iparágba fektessék — és csakugyan van ilyen mozgalom nálunk is — az reánk nézve megnyugtató lehet az iránt, hogy e törvényjavaslatot megnyugvással fogadjuk. És ha a képviselő ur azt teszi hozzá, hogy ebben a kormánynak érdeme nincs és hogy ez azért keletkezett, mert Austriának kedvező, ennek az érvnek a horderejét nem értem. Mert reám nézve nem az a kérdés, hogy kisebb-e vagy nagyobb-e a kormány érdeme, de ellenzéki megítélés mérlegéül sem szolgálhat az érdem kisebb vagy nagyobb volta; mert azt hiszem, hogy minden törvényjavaslatot objectiv szempontból kell meg-