Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-74
74. országos ülés márex í iins 2-íin, pénteken 1888. 51 500,000 métermázsára teszi, A mennyire én tudom, az az alapos számítások szerint 370.000 és 400,000 métermázsa közt váltakozik. Tehát már •ez az Ő számításában rovásunkra eső hátrány minden esetre kisebb és ebből ismét ugy tudom 170,000 métermázsa — természetes átlag számokban beszélve — az, mely saját termelésünkből eredő ezukor által fedeztetik, tehát nem lehet 400,000 mázsának számítani azt a mennyiséget, amely után, mint ő monda, az adó az osztrák kincstárba foly. az eddigi törvény szerint sem, azt pedig tán nem fogj'a tagadni, hogy a jelen törvényjavaslatnak, épen általa is felolvasott szakasza •értelmében ezen összeg az eddiginél is minden esetre kisebb lesz; mert ha elfogadnám is az ő j?zámítását, hogy Magyarország kivitt 100 ezer métermázsát, behozott Austriából 400 ezret — mert ő igy számította, bár kimutattam számításának alaptalanságát — ha akkor eddig fizetett volna a 400 ezer mázsa után, most fizetni fogna csak 300 ezer mázsa után, tehát azt, hogy e törvényjavaslatban ez irányban is bizonyos correeíivum foglaltatik, megtagadni a t. képviselő urnak saját számításai alapján nem lehet, (Helyeslés jobbfelől.) Abban a t. képviselő úrral, hogy az ezen alapon megalkotandó czukoradó-törvény a magyar kincstárnak valaminagy jövedelmi többletet hozni nem fog, készségesen egyetértek és már a költségvetés benyújtásakor tartott exposémban is megmondottam, hogy a czukoradót csak felemlítem, mert attól, egyelőre legalább, nagy pénzügyi eredményeket nem várok, de igenis azt hiszem, hogy elhárittatván, mint feleztem, a fejlődés elől a legnagyobb akadály Jövőre még ezen irányban is fokonkint nagyobb eredményt fog hozni és lefogja szállítani azon összeget,a mely után adónkat eddig a monarchia másik államának pénztárába fizettük. De kénytelen vagyok még ezen, a monarchia másik államának javára eső, a magyar fogyasztót terhelő összegről szólni. (Halljuk !) Kétséget nem szenved, ha ez az egyedüli dolog volna — a vámterület'közös lévén, a melyen ez fogyasztatik —- ez indokolhatatlan igazságtalanság volna; de azt gondolom, hogy vannak más czikkek is, a melyeknél — ezt talán a t. képviselő nr is tudja — a megfordított viszony áll fenn. Eddig legalább senki sem vette tagadásba és még ma is ilyen a szesz. Helfy Ignácz: 1884! Tisza Kálmán ministerelnök, mint pénzügyminister: Engedelmet kérek, tessék megnézni: az arány változott, de a tény maga megvan ma is. (Ugy van! jobbfelől) Ez az egyik. De azonkívül igen sok más -czikk is van. Mondom, elismerem, a t. képviselő ur teljes joggal támadhatja ezt meg, mert ő minden áron külön vámterületet akar; de egységes vámterületnél ez majd minden czikknél előáll. Mi részben fogyasztunk oly posztót, a mely után a gyárak Austriában adóznak, ők részben fogyasztanak oly búzát és oly lisztet, mely után az adó itt fizettetik; mi fogyasztunk részben oly czukrot, mely után az adó ott fizettetik, ők fogyasztanak részben oly szeszt, mely után az adó itt fizettetik. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ez a közös vámterületnek természetes, elháríthatatlan következménye, valamint ha a szabad kereskedelmi rendszer uralkodnék a világon — a mi bár uralkodnék, adná Isten — meggyőződésem szerint ez a viszony azután kiterjedne még az egész világra, a legkülönbözőbb országokra is. Szabad forgalom mellett akár két, akár három, akár négy állam között legyen az, ez a viszony — azt hiszem — nem mellőzhető ; csak arra kell ügyelni — és arra ügyelünk is— hogy a lehetőleg méltányosan oszoljanak el e viselendő terhek, mindegyik rész megnyerje, egyik az egyiknél, másik a másiknál a maga előnyét. (Ugy van! jobbfelől.) Ezen szempont vezette a kormányt ugy a czukoradónál, mint a szeszadó megállapításánál és épen azért én, azt hiszem, hogy a ki beismeri — pedig maga a képviselő ur is beismeri — hogy az eddigi törvénynyel szemben javítást tartalmaz, annak csakugyan nincs oka ezt a törvényjavaslatot visszautasítani. Javítást tartalmaz abban, hogy behozza a terményadót, mely hogy ma elvesztette a képviselő ur előtt becsességét, sajnálom, de eddig előtte nagy becsben állott; csökkenti azt a körülményt, hogy a czukorfogyasztás czímén az általunk fogyasztott czukornak egy része az osztrák kincstárba fizeti adóját. Mindezek oly előnyök, melyek mig e közös vámterület fennáll, azt hiszem, tökéletesen indokolják ily törvényjavaslat elfogadását, a mit ezennel én is ajánlok. (Élénk helyeslés jobb felől.) Törs Kálmán jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! A legközelebbi napokon folytatott és befejezett költségvetési vitát pártkülönbség nélkül és az egész vonalon azon egy alapfelfogás dominálta, hogy a pénzügyi helyzet állami és közgazdasági életünk minden ágára leverőleg nehezedik. Nem forgott fenn kétség arra nézve, hogy az európai válságos helyzetben véderőnk teljes kifejtésére és tökéletesítésére vagyunk utalva; ámde a tekintetben sem voltak nézeteltérések, hogy az e téren felmerülő minden újabbi áldozat és kiadás pénzügyünk romlásának tovább fokozódását jelenti. Elismertetett minden részről az is, hogy közoktatásügyünket tovább kellene fejleszteni; ámde e téren is megállást parancsol a pénzügyi helyzet. Reformálni kellene igazságszolgáltatásunk szervezetét; de itt is felmerül, mint főakadály, a súlyos pénzügyi helyzet. Rendszer, még pedig felfogásom szerint gyökeres rendszerváltozást kell erre
