Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-98

388 98 » országos ülés méjui de sokkal nagyobb kára volt már eddig is az ál­lamnak pénzügyileg a kellő ellenőrzés elhanyago­lásából, annak laza gyakorlásából, mint a hány 100,000 forintot ezen combinátió által a kormány megtakarítani vél. Ha a kettő között kell válasz­tanunk : egy oly combinatiót meghiúsítani, a mely esetleg a jelen esetben valami megtakarítást esz­közölne, vagy pedig a laza felügyeletnek és ellen­őrzésnek azon rendszerét tovább folytatni, a mely­nek az állam az utolsó években a hírhedt 22 mil­liós és egyéb túlkiadást köszönte, akkor az állam­pénztár érdekében nem haboghatunk, hanem a szigorú ellenőrzés elvének fentartását elébe kell helyeznünk a pillanatnyi, ezen esetben talán elő­állható megtakarításnak. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én azt az Álláspontot, melyet Horánszky kép­viselő ur kifejtett, az előzmények alapján logicus­nak és helyesnek tartva, a törvényjavaslathoz jelen alakjában nem járulhatok, hanem a határo­zati javaslatot fogadom el. (Élénk helyeslés bal­felöl.) Baross Gábor közmunka és közlekedés Ügyi minister: T. ház! Méltóztassék meg­engedni, hogy részben személyes kérdésben, rész­ben pedig a tárgyhoz szólhassak röviden. A személyes kérdésben a következőket mondhatom. (Halljuk! Halljuk!) Ha irritál valami, t. ház, az csak az, hogy ma fisicailag nem vagyok azon kedvező helyzetben, hogy szabadon beszélhessek, csak ez feszélyez; de az, hogy Horánszky Nándor képviselő ur bizonyos kifejezésekkel élt, engem a legkevésbé sem bántott. Azonban az előttem szólt t. képviselő ur használt egy jelzést, a melyet nem hagyhatok viszonzás nélkül és ez az, hogy azt állította, hogy én el vagyok az ellenzék részéről kényeztetve és ennek következtében engedem meg magamnak, hogy az ellenzéket gyanúsítsam. Hogy én az ellenzék részéről elkényeztetve lennék, azt nem vettem észre (Tetszés jobbfelöl) és megvallom, hogy ezt a szemrehányást gyermekesnek tartom. (Mozgás balfelöl.) Ha pedig a képviselő ur azt hi­szi, hogy én a kényeztetést számba veszem és nem pedig az általam minden körülmények között meg­becsülendő jó indulatot, (Tetszés jobbfelöl) akkor csalódik. De feltéve, hogy kényeztetés volna is, a miben az ellenzék részesíteni szíveskedett: akkor sem következketik ebből az, hogy oly kifejezése­ket, mint mystificatio, szó nélkül hagyjak és visz­sza ne utasítsak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ne méltóztassanak ily kifejezéseket használni és sem részemről, sem pedig azon párt részéről, a mely­hez tartozni szerencsém van, soha sem fognak viszonzásra találni. Egyébként, a mint a minister­elnök ur is megmondta, ha megtámadnak, igyeke­zünk azt visszautasítani tehetség szerint. (Helyes­lés jobbfelöl.) De én nem is gyanúsítottam, t. ház, hanem azt mondottam, hogy azon ellenindokokat, melye­s ä-éü, szombaton. 188S, ket Horánszky Nándor képviselő ur felhozott, az ügy nagyságához képest nem tartom elég komo­lyaknak és bátor vagyok ez állításomat gróf Apponyi képviselő úrral szemben azért megismé­telni, mert az ő egé»z okoskodását, melyet az előlegek kérdésében itt hangoztatott, sajnálatomra és ne méltóztassék ezt ugy venni, mintha kérkedni akarnék valamelyes kivételes ismeretekkel, de kénytelen vagyok annak tulajdonítani, hogy a do­loggal nem foglalkozott. (Mozgás a baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy miután ez a t. ellenzék szerint a leglényegesebb pont, erre nézve rövi­den a következőket előadjam. (Halljuk! Halljuk/ jobbfelöl.) A garantirozott vasutak évenkint készí­tenek költségvetéseket, a mint azt minden vasút megteszi. A költségvetés áll két részből. Az egyik az üzleti rész, a másik a beruházási rész. Ezen elő­irányzat bemutattatik a kormánynak. A kormány az előirányzatot letárgyalja és miután az elő­irányzati kiadások fedezésére első sorban a vasút üzleti jövedelmei szolgálnak, ezen üzleti jövedel­mek is praelimináltatván, a hiány évenkint kamat­biztosítás czímén az állam részéről megfizette­tik. Ezen ekként évenkint a pénzügyi és köz­lekedésügyi ministerek által közösen megállapított költségvetések eredményei szerint praeliminált állami biztosítási összegek az állami költség­vetésbe j'önnek, az állami költségvetés kapcsán évenkint megszavaztatnak. Igaz, hogy ezen kamat­biztosítási összegek minden egyes részletükben, minden egyes vasútra nézve nem voltak előirá­nyozva és indokolva, de a főbb összegek - - mint az évek óta mindig évenként egyaránt történik — ki vannak mutatva. így az 1888. évi költségvetési előirányzatban ezen eljárás ezen zárszóval van még indokolva: „Ezen előirányzat az 1887. évre törvényhozásilag megállapított 7 millió 485,691 forintnyi előirányzathoz képest 127,000 forinttal, az 1886-ban tényleg kiutalványozott 7 millió 800,100 forinthoz képest 436,380 forinttal ked­vezőbb. Már most, t. ház, itt nincsen oly előlegekről szó, a melyeket a pénzügyminister egyszerűen az államcassából kivesz és odaad azon vasutaknak, hanem itt tényleg azan vasutaknak kamatbiztosítás útján adott előlegekről van szó, melyek mint kamatbiztosítási előlegek, a költségvetésben benn­foglaltatnak. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) Már ha a képviselő ur oly nagyon szigorú, akkor visszafor­díthatnám a dolgot és azt mondhatnám: „Tisztelt ellenzék, mely oly nagyon kéri minden tételnek indokolását, hogy van az, hogy e nyilvánvaló költségvetési tételnek részletes indokolását még eddig nem követelték?" (Felkiáltás bal felöl: Töke­szaporítás !) De hát rossz az, ha tőkeszaporítás ? Horánszky Nándor (Közbeszól); Majd meg­mondom !

Next

/
Oldalképek
Tartalom