Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-94
94. orzBágos ülés április 27-én, pénteken. 1&8S, 32Í sas. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Ha ő egyszer bátorkodik erre rálőni, akkor én is megteszem, hogy elfogadom ezt a törvényjavaslatot, de addig semmiképen nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) _ Győrffy Gyula: T képviselőház! (HaUjuk f) Őszintén megvallom, hogy én e tárgyhoz egyáltalában nem akartam hozzászólani, de a tárgyalás folyamán e törvényjavaslattal kapcsolatban az egyéves önkénytesi intézményről oly téves nézeteket hallottam itt hivatalos auctoritással terjeszteni, a melyekre vonatkozólag szükséges, hogy a nemzet képviselőtestülete felvilágosítást nyerjen; szükséges, hogy ezen felvilágosítás megadassák, ha azt akarjuk, hogy a törvényjavaslat szigorú tárgyilagossággal megbírálható legyen. (Halljuk!) Nevezetesen a t. honvédelmi minister ur kijelentve, hogy a midőn ezen törvényjavaslat azokat az egyéves önkénteseket, a kik a tiszti vizsgát nem tették le, egyenlő elbánásban részesíti a többi tartalékosokkal, ez első sorban kivált a törvény előtti egyenlőség elve alapján történik, melyet itt többen hangoztattak; és kijelenti, hogy Ő ezt feltétlenül szükségesnek tartja mert nem helyesli, hogy azon egy évi önkénytesek, a kik a nekik törvény által biztosított kedvezményt nem használták fel, -még e hanyagságukban meg is védelmeztessenek. Mindenek előtt, t honvédelmi minister ur, tény az, hogy az egyévi önkéntességi intézmény nálunk, szemben a monarchia másik államának egyéves önkéntesi intézményével, határozottan nagy hátrányban van. (Iga;! Ugy van! a szélső balodalon) És ha az egyenlőség elve megsértetik, az épen a kiegyezésnél sértetett meg, akkor, a midőn az egyévi önkénteseknek kötelességévé tétetett, hogy a tiszti vizsgát németül tegyék le. Csodálkozom, t. képviselőház, hogy ilyent lehet e házban állítani, holott nyílt dolog, hogy a csapatiskolái utasítások — igaz, a magyar törvény daczára — határozottan kijelentik, hogy az egyéves önkéntesi tárgyak közül az úgynevezett „Dienst"és „Exercice-Eegleinent !i , meg azugynevezett w Taktika", feltétlenül német nyelven teendők le. És ha ezen utasításokban meg van is engedve a magyar nyelv használata, ez csak annyira terjed, hogy a jelölt kiegészitéskép élhet feleleteiben a magyar nyelvvel. Hogy azonban ez az intézkedés miként haj'tatik végre, erre nézve hivatkozom a t. háznak minden egyes tagjára, a ki valaha egyéves önkéntes volt és hivatkozom azon családapákra, kiknek fiai, mint egyéves önkéntesek szolgáltak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Nem állítom én, hogy egyáltalában ne volnának önkéntesi vizsgáló bizottságok Magyarországon — mert hiszen Austriáról e tekintetben szó sem lehet — ugy összeállítva, hogy esetleg a magyar nyelvet is értékesítheti a jelölt, ha különben az „Exercice" KÉPVH. MAPLÓ. 1887-92. IV. KÖTET. és „Dienst-Reglement"-et németül tudja ; nem állítom, hogy nincs ily loyalis bizottság is: de hogy a törvénynyel szemben az utasítás egyáltalán nem felel meg a magyar önkéntesek igényeinek és nem felel meg a magyar törvény szellemének, hogy e tekintetben a magyar önkéntesek az osztrák önkéntesekkel szemben határozottan hátrányban vannak és úgyszólván örökös páriaságra kényszeríttetnek, azt a minister ur tagadni nem fogja. (Ugy van\ a szélső baloldalon.) És ha ezzel szemben a t. minister ur a tartalékosokról szóló jelen törvényjavaslat folytán azon egyéves önkénteseket,, a kik saját hibájukon kivül a tiszti vizsgát le nem tették, hasonló elbánásban akarja részesíteni, mint a többi tartalékosokat és akkor ami önkénteseink az osztrák egyéves önkénytesekkel szemben, kik ha ezen vizsgát le nem tették, rájuk nézve nyelvbeli akadály nem forogván fenn, ez csakis hanyagságuknak tudható be, igenis hátrányban vannak. De másfelől, t minister ur, én bátor vagyok azon kérdést intézni, hogy ha az önkéntes még a vizsgát is leteszi, a ki a maga hazája, közoktatási rendszere és nemzetisége rovására a német nyelvet annyira elsajátítja, hogy a vizsgát letehesse, miként fog járni azon önkéntes, hogyha ezen feltételnek kész megfelelni, de azon feltételnek, hogy jövedelmet mutasson ki, nem tud megfelelni, a hadügyminister ezen önkénytest nem nevezi ki és igy nem érvényesül rá nézve a törvény előnye. Miért akarják tehát sújtani az ilyen önkéntest, hogy ismét egy évi szolgálatot teljesítsen? A törvény azt követeli, hogy valaki azért, mert szegény, kárt ne valljon. Ezen törvényjavaslat folytán az egyéves önkéntesek helyzete bizonytalan, mert tegyük fel, hogy igénybe veszi valaki az egyéves önkéntesi kedvezményt, de nem az első korosztályban, hanem 24—25 éves korában lép tettleges szolgálatba. Bizalmasan a bizottság t. előadója azt mondta nekem, hogy ezen esetben az önkéntes ezen törvényjavaslat által érintetni nem fog, mert szerinte, hogyha 24 éves korában szolgál, akkor mikor a tettleges szolgálatból kilép, mint tartalékosa harmadik korosztályba lép. De, t. ház, ha ez igy van, tekintettel arra, hogy az önkéntes bármikor teljesítse az egyévi szolgálatot, ő a törvény értelmében, mint tartalékos, a köteles fegyvergyakorlatot háromszor tartozik teljesíteni, tehát feltétlenül háromszor hivatik be. Ha az önkéntes 24 éves korában teljesítő a tényleges szolgálatot, azután be fog esetleg hivatni ezen törvény értelmében is, akkor milesz az ő gyakorlataival, erre szeretnék felvilágosítást nyerni mert mikor a törvény megalkottatik, szükséges constatálni, hogy ezen egyéves önkéntes tartalékos, minő korosztályba tartozik és minő elbánás alá esik, hogyha a behivás akkor is történhetik, mikor tettlegesen nem is szolgál, de a hadsereg 41
