Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-92
5)2. országos ülés április 24-én, kedden. 188S. gg9 Ezek után a süllőre, az éjjeli halászatra s a Balatonnak ezzel kapcsolatosan felvetett speciális viszonyaira vonatkozólag vagyok bátor nyilatkozni. (Halljuk!) A süllőre nézve Austriában ég Felso-Krajnában 25 centiméter a minimum; más országokban e minimum a 40 centimétert túlhaladja; nálunk 40 czentiméterben állapította meg a minimumot a szaktanácskozmány, kijelentvén, hogy ha ez nehézségekkel találkoznék, esetleg 35 centiméterre le lehet azt szállítani, de azon alul nem, mert több vidék speciális viszonyai, a hol a süllő folyókban előfordul, megkívánják, hogy a minimumot ennél kisebb méretre ne szállítsuk le. A 35 centiméter hosszúság megfelel körülbelül egy lábnak. Magunk is tudjuk tapasztalásból, hogy egy láb hosszú süllő nem valami nagy és értékes hal s azt a halász különben sem azért fogja ki, hogy rajta különös nyeresége legyen. Azt hiszem tehát, hogy ha ennek folytán Pulszky Károly képviselő ur javaslatát a minimumra vonatkozólag elfogadjuk, a helyes középúton járunk. A mi azt illeti, hogy nem lehet a halakat megmérni, én ugy vagyok informálva, hogy kivált ezen ragadozó halfajok korosztályonként szoktak együtt lenni és ha a halász bizonyos nagyságú halat fog, már tudja, hogy azon a helyen, abból a fajtából nagyobb halat nem foghat s azért megválaszthatja a helyet, a hol oly nagyságú halat foghat, a mely a törvényben megállapított méretnek megfelel. így tehát az ellenőrzés lehetséges. A mi Somogymegyének szabályrendeletét illeti, az oly időből származik, mikor halászati törvény még nem volt s a mikor a halak kímélésére és szaporítására gond nem fordittatott. Természetes tehát, hogy az a megye, a mely a Balatonnak egyik felét birja, nem hozott a halászokra nézve károsabb szabályrendeletet, mint a túlparton levő megye, mert mindkét megyének érdekében volt minél több szabadságot engedni a halászatnak. A mi az éjjeli halászatot illeti .... Eötvös Károly: Erről egy későbbi szakaszban lesz szó ! Gróf Széchényi Pál föidmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Tudom, de előhozatott Fenyvessy Ferencz t. képviselő nr által, a ki tőlem nyilatkozatot óhajtott, hogy a Balaton viszonyaira azon diseretionarius hatalomnál fogva, a melylyel a minister felruháztatik, adandó alkalommal tekintettel legyek. Bátor vagyok kijelenteni, hogy nemcsak a Balatonnak, de minden oly speciális vidéknek viszonyára, a mely a törvénytől eltérő intézkedést igényel, nemcsak hajlandó vagyok, de kötelességem is ezek érdekében a megfelelő rendelkezéseket tenni. (Helyeslés.) Tény az, hogy a Balatonon fogas süllőt csak éjszaka lehet halászni azért, mert a hőség nappal oly nagy, hogy az akkor kifogott hal megromlik és a halász azt használni nem képes. Ilyenformán például a Balatonra nézve okvetlenül szükséges lesz az éjjeli halászást megengedni; mert ha kifogták a halat, azt a vizbe visszabocsátani nem lehet, hanem el kell tovább szállítani. így van ez más vidékeken is, melyeknek speciális viszonyai vannak és melyeknek tekintetbe vétele, az illető ministernek szigorú kötelessége kell, hogy legyen, azért, hogy az illető vidék érdekeit meg ne sértse. Én tehát kérem a t. házat, hogy Pulszky Károly képviselő urnak azon inódosítványát, mely a fogassüllő méretét 40 centiméterről 35 centiméterre kívánja leszállítani, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A 20/ §-hoz egy módosítvány alatott be, mely a fogassüllő méretét 40 centiméterről 35 centiméterre kívánja leszállítani. A többi méretekre nézve nem adatván be módosítás, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 20. §-t, szemben a Pulszky Károly képviselő ur módosítványával változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el és igy a 20. §. Pulszky Károly képviselő ur módosítványa szerint fogadtatott el. Következik a 21. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 31. §-t). Eötvös Károly: T. képviselőház ! Ha már a rákra is ki van terjesztve ez a törvényjavaslat, arra nézve, hogy a rákot a kiméleti időből hagyjuk ki, indítványt nem teszek; hanem a ráknál is csak azt a rákfajt vélem megkimélendőnek, amely azt valósággal megérdemli. A mint egy csomó hal van nálunk, még pedig jó, Ízletes hal, azok közt, melyekre nézve semmi tilalom megszabva nincs, sem méret, sem más tekintetben, ugy a rákok sem egyfélék és azt hiszem, kíméletet csakis az úgynevezett folyami rák — Astacus fluviatilis — érdemel, mig az a másik-féle rák — a zoológiában és a terminus technicusokban nem vagyok annyira jártas, hogy nevét megmondhatnám — mely a Balatonban is tenyészik, a fehér rák, a kíméletet egyáltalában meg nem érdemli, mert élelemre nem jó. Másrészről pedig ez a rák a halak közt igazán pusztító állat, mert sok halat és ikrát eszik meg. Nem is fogja senki s ha a halászoknak a hálójába kerül, ezen feldühödve, hálójukat odavagdalják a kősziklához és még ebben is kárt csinálnak. Eseknél fogva én azt gondolnám, hogy ezt a kiméleti időt csakis a folyami rákra — Astacus fluviatilis — méltóztassék kiterjeszteni s azt indítványozom, hogy a 21. §. 1. pontja igy módosittassék (olvassa) : „a folyami rákot — Astacus fluviatilis — április 1-étől május 15-ig tilos fogni".
