Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

91. országos Illés április 23-án, hétfőn. 1888. 261 a ház a 3. §-t a bizottság szövegezése szerint vál­tozatlanul, szemben a módosításokkal, igen vagy nem ? Ha a bizottság szövegezése nem fogadtatik el, akkor Vidliczkay képviselő ur módosítása tárgytalanná válik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a törvényjavaslatban másutt is előfordul az „okmány" szó, a melynek megváltoztatását Vid­liczkay képviselő ur inódosítványa czélozta; a képviselő ur az illető helyen majd előterjesztheti módosítványát. Azután fogom majd kérdezni a t. háztól, hogy elfogadja-e a Teleszky képviselő ur által javasolt szöveget. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e változatla­nul fentartani a bizottság által javaslatba hozott szöveget, szemben Teleszky képviselő ur módosít­ványával, igen vagy nem? (Nem!) A bizottság szövege nem tartatik fenn és igy Vidliczkay kép­viselő ur módosítványa tárgytalanná vált, E sze­rint, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 3. §„ Te­leszky képviselő ur szövegezésében fogadtatik el. Következik a 4. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 4. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa az 5. §-t). Törs Kálmán jegyző: Teleszky István! Teleszky István államtitkár: T. kép­viselőház! Az ezen szakaszban a közigazgatási hatá­rozattal szemben a törvény rendes útjának igénybe­vételére megállapított három hónapi határidőt én kissé rövidnek tartom. Igaz, hogy valami hosszú határidő megszabása itt nem szükséges s ennélfogva indítványom nem is nagyon fog eltérni a szakasz­ban megállapított határidőtől; de mégis, ha figye­lembe veszszük azt, hogy a közigazgatási hatá­rozattal szemben a törvény rendes utján a jogo­sultság végleges igazolása eszközlendö a biró előtt; ha figyelembe veszszük, hogy ehhez régi okiratok kikutatása és beszerzése is lesz esetleg szükséges: mégis azt gondolom, hogy erre a há­rom hónap kissé rövid idő és ennek meghosszab­bítása, nézetem szerint, annál kevésbé ütközik aka­dályba, mert már a közigazgatási határozat által meg van állapítva a tényleges állapot, a mely mindaddig, mig a biró nem ítél, fentartatik, mert a törvény rendes utjának igénybevétele csak bir­tokon kivül engedtetik meg. Ezen rövid indokolással van szerencsém in­dítványozni, hogy a határidő 6 hónapra terjesz­tessék ki. Kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módo­sílványt): Az 5. §. harmadik sorában e helyett „3 hónap" tétessék ; ,6 hónap". Elnök: Ha nem kivan senki szólni, a vitát bezárva, felteszem a kérdést. Az első kérdés az lesz, fentartja-e a ház változatlanul az 5. §-t, szemben Teleszky István képviselő ur módosítvá­nyával, a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és igy Teleszky István módosí­tásával fogadtatik el. Következik a 6. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 6. és 7, §-okat és a II. fejeset czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 8. §4). Törs Kálmán jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. képviselőház! (Halljuk!) Én azon szerény módosítást kivánom beadni, hogy az első sorban ezen szót: „rákászni" méltóztassék ídhagyni. A rákokra nézve úgyis van már bizonyos óvintézkedés, a mennyiben a rákokat, ha a 8 centi­métert el nem érték, viszsza kell ereszteni; tehát az által gondoskodva van, hogy mértéken felül ne pusz­títtassanak. Azon kivül ha valaki rákot akar tenyész­teni, arra nézve is van intézkedés, hogy más jogos tulajdonából el ne lehessen vonni. De ha ezt a szót igy benn hagyjuk, akkor oly kicsiségek és zaklatások fognak előfordulni, melyek nem érdem­lik meg, hogy ily szigorú intézkedést fenntartsunk. Hiszen méltóztatik tudni, hogy a rákászatot kik szokták űzni és hogy az nem rendesen, üzletszerűen szokott történni, hanem a ki rákot akar enni, az kiküldi agyereket, hogy fogjon rákot. Hogy ennek a gyereknek, aki kimegy és néhány rákot akar fogni, halászjegyet is kelljen váltani és még a községházához kelljen elmenni és 2 frot lefizetni: ez, azt hiszem, oly kicsiség, hogy ez által sem a törvény intézkedéseinek praejudicálva nem lesz. sem semmiféle jogtalanság senkin történni nem fog, ha ezt az egy szót kihagyjuk. Azért alázatos módosítványom az lenne, mél­tóztassék az első sorban ezen két szót: „vagy rá­kászni" kihagyni. (Helyeslés.) Törs Kálmán: (olvassa) : Módosítvány. A 8. §. első sorában e szók: „vagy rákászni" ki­hagyandók. Justh Gyula: T. ház! A 8. §-ban nincs ki­mondva, hogy melyik hatóság állítja ki a halász­jegyeket, hanem csak általánosságban az mondatik, hogy „a hatóság állítja ki". Az előadó úrhoz e tekintetben kérdést intéztem és csak hosszas keresés után állapítottuk meg, hogy a főszolgabíró az illetékes hatóság. Azt hiszem, helyes volna, ha azon szó után „hatóság" legalább odatétetnék: „(60 §)". Ez esetben, a ki ily jegyet akar szerezni, nem lesz kénytelen óra számra keresni a törvényben, hogy tulaj donkép melyik hatóságról van itt szó. Bátor vagyok ennélfogva módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Törs Kálmán jegyző (olvassa):,, Módosít­vány. A 8 §. harmadik sorában ezen szó után „hatóság" zárjel között tétessék 60 §."

Next

/
Oldalképek
Tartalom