Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

262 91. országos ülés április 28-án, hétfőn. 18S8. Meszlényi Lajos: T. ház ! A ki ezen szakaszt csinálta és a bizottság, mely azt elfogadta, egyes munkákban talán olvashatott a halászatról, de ezen szakaszban egy oly intézkedés foglaltatik, mely a praxisban teljesen kivihetetlen. A 8 §. első bekezdése a következőkép szól: „a ki halászni vagy rákászni akar, halászjegyet váltani és azt halászás vagy rákászás közben magával vinni köteles". Én t. ház, Magyarország egyik leghaldúsabb tava mellett lakom és ismerem a balatoni halászatot. Tudom, hogy néha éjjel a legnagyobb viharban alig felöltözködve, sőt nyáron némelykor ruha nélkül megy a halász halászni. Hol viszi tehát magával a halászjegyet ? (Derültség.) Miből lesz csinálva a halászjegy, melyet a halásznak a ladikban vagy a hajóban és néha a térdig érő vizben magával kellene vinnie? csak nem akasztanak vaspléht anyakába ? (Derültség.) Hisz az ellenőrzés ugy is történhetnék, hogy azok, kik halászati jegyet váltottak a községnél nyilvántartatnának és igy a csendőrök mindig tudnák, kik vannak halászatra jogosítva. Ennélfogva indítványozom, hogy a 8 §. első bekezdéséből e szók „ és azt halászás vagy rákászás közben magával vinni" kihagyassanak. (Helyeslés.) TÖrS Kálmán (olvassa a módosűványt). Gróf Széchenyi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! (Hajüuk!) Hoitsy Pál képviselő ur módosítványát bátor vagyok elfogadásra ajánlani, de csak azon esetben, ha a t. ház fentartja az e törvényjavaslatban a rákoknak kímélésére vonatkozó többi szakaszokat. (Helyeslés.) Justh Gyula képviselő ur indítványa, szerintem, nem szükséges; mert ezen törvényjavaslatban a fejezeteknek beosztása nagyon egyszerű. Az V. fejezet szól a hatóságokról. Ezen V. fejezetnek a felírása után, a ki csak a legkevesebb jártassággal is bir egy törvénykönyv forgatásában, ha egyik szakaszban azt látja, hogy hatóságokról van szó, két lapnak a fordításával megtalálja az V. fejezetet és ott megtalálhatja, hogy melyik az a hatóság, melyről szó van. Még hozzá nehézségekbe is ütköznék az, ha Justh Gyula képviselő ur indítványa elfogadtatnék, mert nem volna elégséges csak ezen egy szakaszban megemlíteni a 48. szakaszt, hanem meg kell említeni minden további szakasznál is, melyekben hatóságokról van szó. Azon kivül pedig, minthogy az illető hatóságnak határozata fellebezhető, ennek folytán fel kellene még említeni a felebbezésről szóló szakaszokat is, ez pedig nagyon complicálttá tenné a törvényjavaslat szövegezését. Én tehát kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék elfogadni Justh Gyula képviselő lírnak indítványát, mert arra semmi szükség nincsen. A Meszlényi Lajos t. képviselő úr indítványát szintén nem tartom elfogadhatónak. A t. képviselő ur javaslata mellett, mint legnyomósabb indokot, oly állítást használ, a mely a törvényjavaslat elfogadása által teljesen mellőztetni fog. A t. képviselő ur ugyanis felhozza az éjjeli viharokat; azt pedig tudjuk igen jól, hogy e törvényjavaslat elfogadása és törvényerőre emelése esetében az éjjeli halászat betiltatik. (Felkiálltások balfélöl: Hát a Babaion ?) Kivételképen. Azon kivül bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy egész előkészület és minden ruházat nélkül még a velenczei tóban sem szoktak halászni a halászok. Egy tarisznyájuk csak van, a melyet elvisznek magukkal a hajóba és ebbe elfér a jegy is. Ha elfogadjuk Meszlényi képviselő ur indítványát, ugy annak consequentiája az volna, hogy az ezen szakasz után következő 9-ik szakaszt telje sen mellőzni kellene, mert ekkor a halászati jegynek előmutatása az ellenőrző közegeknek teljesen lehetetlenné válnék, magának a törvénynek végrehajtása pedig minden esetre ezen 9-ik szakaszban fog leginkább culminálni. Ha nem lesz meg a 9-ik szakasz, akkor azután csakugyan oly törvényt alkalmaznánk, a mely, mint méltóztattak többször állítani, végrehajtható nem lenne. Én tehát Meszlényi Lajos képviselő urnak javaslatát sem ajánlhatom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jobb felől.) Justh Gyula: Ha méltóztatik a t. hágnak megengedni, a t. minist er ur előadására felvilágosításul egy-két szavam volna. (Halljuk!) Engem a t. minister ur felszólalása csak megerősített azon meggyőződésemben, hogy módosítványom elfogadása szükséges, mert ugy látszik, a t. minister ur sincs tisztában azzal, hogy melyik szakasz állapítja meg azon hatóságot, a mely a halászati jogosítvány kiállítására jogosítva van; mert iménti felszólalásában folytonosan a 48. §-t emlegette, pedig ide a 60. §. vonatkozik. A mi pedig a t. minister urnak azon megjegyzését illeti, hogy módosítványom elfogadása esetében valamennyi szakaszt bele kellene tenni, a melyekben a hatóságokról van szó, erre egyszerűen azt felelem, hogy ez felesleges, mert a 60. §-ban mind a három hatóság fel van említve, a melyek e kérdésben dönteni jogosítvák. Tehát tisztán és kizárólag a 60. §. felemlítése szükséges és ezért kérem, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Széchényi Pál, földművelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Én magához a dologhoz nem kívánok szólani, / csak a t. képviselő úrhoz intézek egy kérést. Én egészen tárgyilagosan mondtam el véleményemet a t. képviselő ur javaslata felett. A t. képviselő ur ennek folytán nincs jogosítva arra, hogy kritikát mondjon a felett, vájjon ismerem-e vagy nem a törvényjavaslatot, melyet a ház elé terjesztettem. Maradjunk tárgyilagosak és akkor talán jó tör-