Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-91
Öl. országos ülés április 23-án, hétfőn. 1888. 259 indítványt. Most kérdem a t. házat, elfogadja-e a közgazdasági bizottság szövegezése szerint a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául; igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a javaslatot általánosságban elfogadja s igy Petrich Ferencz képviselő ur határozati javaslata elesett. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, az I. fejezet czimét és ag 1. §-t, mélyeit észrevétel nélkül elfogadtattak). Petrich Ferencz.' T. ház! Már előbbi beszédemben volt szerencsém kijelenteni, hogy nagy hiánynak találom a törvényjavaslatban, üogy abban a mesterséges haltenyésztés oltalmat, illetőleg védelmet és pártfogást egyáltalán nem talál. Minthogy a mesterséges haltenyésztés teljes mértékben megérdemli a törvény pártfogását és mintJiogy a törvényjavaslatban egyáltalában nincs intézkedés az iránt, hogy a zárt vizek tulajdonosának halászati jogát megsérteni nem szabad és arra, a ki mégis megsérti, milyen büntetés mérendő : ennélfogva bátor vagyok egy új 2. §-t indítványba hozni, mely igy szól: „Árvizkiöntésnek nem tekintetik, ha zárt vizekből mesterséges tenyésztés vagy hizlalás által növelt halak szándékos rosszakaratból, rekesz, zsilip, vagy töltés megrongálása által a mesterségesen feltolatott vizzel együtt mezőgazdaságilag mivelt területekre, vagy azok vizvezető árkaiba eresztetnek el; ily esetben, ha a halak a megeresztett viz által idegen birtokra sodortattak is, azokat kárvallott tulajdonosuk, mint gazdasági beruházást, rögtön vissza szállíthatják; ellenszegülés esetén a hatóságok támogatását igénybe vehetik s azt bármely illetékes közigazgatósági hatóság megadni köteles ; a halak összefogása által okozott kárt azonban a halak tulajdonosa megtéríteni tartozik. Gr. Széchényi Pál, földmivelés , iparés kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy az indítványozott új szakasz egy rosszakaratból történt büntetendő cselekményre vonatkozó intézkedést foglal magában. Ezen esetben a megtorlást mindenki a büntető törvény alapján keresheti, ennek folytán azt abba a törvénybe befoglalni teljesen felesleges. Azon kivül a védelmet a zárt vizekben a törvény amúgy is megadja s igy ez iránt is az intézkedés felesleges. Én tehát az indítványt a háznak elfogadásra nem ajánlom. (Petrich Ferencz szólni kivan.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a képviselő urnak a szólási jogot megadni ^(HaUjuk!) Petrich Ferencz: T. ház! Csak azt akar tam megjegyezni, hogy miután a 2. §. első bekezdése azt mondja, hogy az árvizek kiöntéseilen a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítják, igen czélszeríí volna megállapítani, hogy mi tulaj donképen az az árviz, mert igen jól jegyezte meg Eötvös Károly t. barátom, hogy az árviz fogalmát még a nagy vizeknél is bajos meghatározni s igy igen könynyen azt mondhatná valaki, hogy az árviz idehozta akkor is, mikor ez nem ugy áll. Azért igen szeretném, hogy határozottan kimondassék, hogy midőn napos időben szándékosan eresztetik el a hal, az ne tekintessék árvíznek. Csak azért voltam bátor ajánlani, hogy javaslatom elfogadtassák. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, Petrich képviselő uregyúj, általa szövegezett szakaszt hozott javaslatba, mely ha elfogadtatnék, e szakasz lenne a második és minden utána következő szakasz egy számmal magasabb számot nyerne. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e Petrich Ferencz képviselő ur által javaslatba hozott második szakaszt elfogadni; igen-e vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, kik a javaslatba hozott 2-ik szakaszt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség az új szakaszt nem fogadja el. Következik a törvényjavaslat 2-ik szakasza. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt). Fenyvessy Ferencz: T. ház! Én csak egy kérdést vagyok bátor intézni a t. minister úrhoz. Ez a szakasz azt mondja, hogy árvizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni tilos. Kérdem a t. minister urat, hogy fogja értelmezni e szakaszt, ka az esetleg a vizépítészettel jön összeütközésbe ; mert ennek a szakasznak igen nagy fontossága van, ha a t. halak vissza akarnak térni a mederbe, nagyobb érdekek előtt pedig meg kell hajolni kisebb érdekeknek és ha valaki capricirozza magát, ezen szakasz alapján ledönti a vizgátakat. Vájjon ez esetben mit fog tenni a t. minister ur ? Gróf Széchényi Pál, földmivelés-, iparés keresdelemügyi minister: T. ház! A jelen szakasz 2-ik bekezdése vonatkozik azon halászati módokra, melyek a halakat az eredeti vizbe való visszatérésében akadályozzák. Méltóztatik talán tudni, hogy ilyen áradások alkalmával ott, a hol a viz visszafolyik a mederbe, a halászok rendesen fejszéket és egyes halászati eszközöket alkalmaznak és igy az egész halmennyiséget, a mely vissza akar térni a mederbe,akadályoz hatják. Erre vonatkozik a jelen szakasz intéz kedése, mert ez csakugyan határozottan károsítaná a folyóvízben halászatijogot gyakorlókat. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A2. §. szövege nem támadtatván meg, kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) 33*