Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

258 91. országos Ülés április 23-án, hétfőn. 1888. tette ki, melyek általában jogi rendelkezéseket nem tartalmaznak. Ez meglehet igaz; denem lehet tagadni, hogy az I. fejezet csupán és igen fontos jogi kérdéseket foglal magában. Ha e jogi kérdé­sek iránt nem az illető bizottság mondott véle­ményt, vájjon mi, t. ház, nem vagyunk-e nemcsak feljogosítva, hanem kötelezve is, hogy kérjük, méltóztassék e kérdések iránt azon bizottságot meghallgatni, melyet a ház e czélból megválasz­tott. (Élénk helyeslés balfelöl.) Méltóztassék megfon­tolni, hogy nincsen semmi ok arra, hogy e tör­vény ma alkottassék s ne inkább egy pár nappal vagy héttel később. (Helyeslés balfélöl.) Hiszen nincs e javaslatban semmi sürgős ; de ha netalán azt mondaná a minister ur, ne töltsük híjába az időt, hiszen ugy is már sok napot vesztettünk el a nélkül, hogy a, ház valamivel foglalkozott volna, azt gondolom, hogy semmi sem akadályoztatja azt, hegy a többi fejezetekbe belemerjünk, ezt az egy legfontosabb fejezetet azonban azon bizottság­hoz küldjük vissza, a mely ennek megfon­tolására, az a fölött adandó véleményadásra a leg­hivatottabb. Mert bár legyenek is, a mint hogy, megenge­dem, vannak a közgazdasági bizottságban is fér­fiak, kik a törvénytudományban jártasok, de hogy az nem kizárólag és nem kiváltképen az ő szak­májuk, az már a bizottság rendeltetéséből követ­kezik. Ennélfogva arra kérem a t. házat, hogy miután egyfelől azon első fejezetben igen fontos jogi kérdések nyernek megoldást és pedig nem csak az anyagi oldalát a törvénynek, hanem az eljárást illetőleg is; miután másfelől semmi ok sem forog fenn, hogy ezen törvényjavaslat megalkotá­sát siettessük, mert mindössze egy pár napi ha­lasztásról van szó: méltóztassék ezen első fejeze­tet az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Elénk l.elyeslés hal és szélső halfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Széchényi Pál földmivelési-,ipar-és kereskedelemügyi minister: Engedje meg, t. ház.hogyegypárszóvalmotiváljam még egyszer azt, hogy az igazságügyi bizottsághoz való visszauta­lás az én felfogásom szerint felesleges. Először is azon fejezetek, melyek jogi kérdéssel foglalkoz­nak, az igazságügyi ministerium által lettek ennek fogalmazványa szerint a törvényjavaslatba beik­tatva. Az igazságügyi ministeriumban tehát a do­log meglatoltatott, a házban mindenkinek jogában áll hozzászólani és meg fog mindenki hallgattatni, másrészt pedig én a tárgyalás megakasztását lá­tom abban, ha ily paecedenst alkotunk. Méltóztas­sék visszaemlékez id, hogy ugy a vadászati, mint a vizjogi és ipartörvénynél is és nagyon sok más organikus törvénynél, melyeket nekem volt sze- j renesém a t. ház asztalára letenni, szintén fontos jogi kérdések voltak és soha sem volt az az eset, hogy a ház megkövetelte volna, hogy ezen tör­vényjavaslatok az igazságügyi bizottsághoz utal­tassanak. Ha ezt most megkezdjük, jövőre termé­szetesen ez a gyakorlat meg fog maradni és akkor minden törvényjavaslat egyúttal az igazságügyi bizottsághoz fog menni, a mi annyira fogja lassí­tani a ház tárgyalásait, hogy én ebben előnyt semmikép sem látok. Ennélfogva újra arra kérem a t. házat, hogy méltóztassék a tárgyalásba bele­menni és a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl). Emich Gusztáv a közgazdasági bizott­ság előadója: T. ház! A minister ur nyilatko­zata után csakis még azon határozati javaslatra vonatkozólag vagyok bátor szerény megjegyzést tenni, melyet Petrich képviselő ur beadott és mely azt tartalmazza, hogy a törvényjavaslat a napi­rendről vétessék le és tüzetesebb iutézkedés végett a ministerimnhoz utasittassék vissza. Azt hiszem, ha méltóztatik a t. ház latolni ép azokat, melyeket Eötvös képviselőtársam elő­adott és melyekben főkép azon kifogást emeli, hogy a törvényjavaslat túlságos zaklatást, detail intézkedéseket foglal magában és másrészt ezt összevetjük azzal, mit Petrich képviselő ur mon­dott, hogy a javaslat nem elég részletes s ő a kormány sokkal nagyobb ingerentiáját kívánja : ebből tisztán, világosan látszik az, hogy ezen tör­vényjavaslat, mely a hazai viszonyoknak minden­esetre megfelel, de tekintetbe véve a külföldön tett tapasztalatokat, a helyes közép utat követi. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen határo­zati javaslat mellőzésével a törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz : elfogadja-e a ház Eötvös képviselő ur azon indít­ványát, mely szerint a halászatról szóló törvény­javaslat első fejezete az igazságügyi bizottsághoz utasittassék véleményadás és jelentéstétel végett? Ha az elfogadtatik, akkor a törvényjavaslat az igazságügyi bizottsághoz fog utasíttatni. Ha azon­ban nem fogadtatnék el, akkor azon kérdést fo­gom feltenni, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem 1 Ha a törvényjavaslat elfogadtatik, akkor Petrich Ferencz képviselő ur határozati javaslata el fog esni. Ha pedig nem fogadtatik el, akkor fel­teszem a kérdést Petrich Ferencz képviselő ur ha­tározati javaslatára. Kérdem tehát, elfogadja-e a ház Eötvös Károly képviselő ur indítványát, mely szerint a törvényjavaslat első fejezete visszauta­sittassék az igazságügyi bizottsághoz vélemény­adás és jelentéstétel végett ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el az

Next

/
Oldalképek
Tartalom