Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

91. országos ülés április 23-án, hétfőn. 1888. £55 érdekében egy jó törvénynek czélja az nem lehet, hogy a halászat jogát minden eredmény nélkül, — mint a subagallért — változtassa, sem hogy bélyeges engedélylyel halainkat, a sok új halászati jogosult által kiirtassa s nem csodálkoznám, ha a javaslatot finánczok készítették volna. Ha már a haltenyésztés terén szerzett tapasztalásomnál fogva illetékesnek érzem magamat a javaslatot birálva, annak árnyoldalaira reá mutatni, jogosan kérdezheti tőlem bárki, hogy mily alapon oldanám hát én meg haladó irányban haltenyésztésünk kérdését s ha a t. ház megengedi — mert hisz most van ennek helye — lehetőleg röviden elmondom e feletti nézetemet. Mint márkijelentettem, semmiféletörvény nyel, czélszerű s gyakorlati intézkedés alkalmazása nélkül, halaink tenyészetét előmozdítani nem fogjuk soha; azért jeleztem első sorban, hogy a mesterséges tavi haltenyésztést mindenek előtt a törvény oltalmába kell venni, annak felvirágzásához az államnak segédkezet kell nyújtani azon okból is, hogy az igy létre hozott zárt vizekből, a könnyű szerrel megteremthető milliárdnyi apró szaporasággal tetszés szerint és olcsón közfolyamainkat az onnét kipusztult hasznosabb halfajokkal benépesíthessük s ezt az intézkedést önmegadóztatás alakjában, terület arányban kivetve indítványozom létre hozni s minden halászati jogosultra azt évenkínt törvényes rendelettel birtok aránylag ki kell vetni. Az én nézetem szerint egy kataster hold benépesítésére évenkint 100 darab egy éves potyka babaikó elég, ennek darabja 1 krral biztosan előteremthető s igy egy kataster hold benépesítése évenkint 1 frtba kerülne. Onjaváért s a halászat érdekében ezt az áldozatot minden halászati jogosult meghozhatja s ha ezt teszszük hazánk összes közfolyamában, biztosítom a t. házat, hogy az esetben egy pár év múlva nemcsak az ingeniek asztalára kerül a drága hal, hanem az ismét általános napi eledel s köztáplálékká fog válni s ennek eredménye még hadköteles ifjaink testi fejlődésén is kedvezőleg fog meg látszani; mert a sorozásoknál már a megdöbbenésig mutatkozó visszaesés okait, ha jó helyen keressük, azt halaink pusztulásával könnyen összehozhatjuk; addig, mig népünknek, különösen az alföldi magyar fajnak napi eledele volt a hal, ivott reá — ha volt neki — bort, de ha ez nem volt, ivott rá vizet; mert halra pálinkát inni én még soha sem nem láttam, sem nem hallottam ; ez természetellenes. De most halat nem kap s miután népünk más húst nyalánkságnak tekint, csak egyedül a zsiros sertés húst és szalonnát eszi, ez pedig itatja a pálinkát, ez által harapódzottéi a veszedelmes test-és lélekölő szeszivás s ily megváltozott természetellenes életmód teremtette meg népünk között a testi és lelki nyomorékokat. Csak halat, olcsó és sok halat teremtsünk a népnek s ez által, mint kedvencz élelme által, a további testi és lelki visszaeséstől is megszabadul s a már elharapódzott pálinkaivás a megváltoztatott rendes életrendszer mellett magától meg fog szűnni s egészségi helyzetünk javulni fog. Bocsánatot kérek, t. ház, e kitérésért és visszatérve a benépesítési eszme fejtegetésére, az a kérdés merült fel, vájjon ez a benépesítési vállalat kifizetné e magát? s honnét vennénk az apró szaporaságot folyamaink benépesítésére? E kérdésekre, t. ház, az idő rövidsége miatt, de mint ide vágókérdésre a lehetőségig gyakorlatból merített számokkal felelek s könnyebb tájékozásul vegyük fejedelmi Duna folyamunkat számításunk alapjául, mely tudomásom szerint mintegy százezer kataster hold kiterjedésű. Ha egy holdnak benépesítését a már megtett számítás szerint 1 forintban állapítjuk meg — miután a leggyöngébb eredménynyel is egy kataster hold vízterület halban évenkint 50 kiló húst megterem — lenne az 1 forint befektetés ellenében évi jövedelem holdankint, a halnak kilóját 40 krajczárral számítva, 20 frt s igy az egész Duna vonalon 100,000 frt befektetés által 2 millió frt értékű jövedelmet teremtenénk meg halban; szaporítás és benépesítés tekintetéből pedig, miután alkalmas helyen egy kataster hold ivarozó tóra lehet legkevesebb 10,000 darab apró babaiko szaporaságot számítani, kedvező viszonyok közt 2 — 3 annyit is, e szerint az egész Duna vonal benépesítésére legrosszabb esetben elég volna 1000 kataster hold ivarozó tó, melynek holdja apró halakban 10,000 darabot, 1 krral számítva darabját, évenkint legalább 100 frtot jövedelmezne s igy ha állami intézkedés utján azok biztosan elárusíthatok lennének, az ivaroztatást, mint jövedelmező üzleti ágat arra alkalmas helyen bárki is felhasználná. Ha tehát meghozzuk az önadóztatásra kötelező törvényt s a benépesítésre a kormány felügyeleti jogával élni fog, biztosan állítom, hogy a benépesítésre szükséges halban hiány nem lesz. Nem tudom, vannak-e hiteles statistikai adataink arról, hogy az illetékes halászati jogosultaknak évenkint átlag a Duna folyam halászata 1 mennyit jövedelmezett, de a mint én magamnak az adatokat megszereztem, az eddigi rablókezelés mellett átlag kataster-holdankint alig jövedelmezett 'A frtot. No már ennek tőkésített megváltási alapja oly kevésre rúgna, hogy szakszeríí kezelés és benépesítés mellett azt vizeink jövedelme egy pár év alatt kifizetné. Hisz ha 20 évi átlagos jövedelmet veszünk például váltságdíjul, ez kataster-holdankint is 5 frtra rúgna. S hogy számításom alapos, bizonyítja Budapest városának mostani, életben levő szerződése is, mert vállalkozó fizet évenkint körülbelül 2,000 hold terű-