Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-91
256 91. országos ülés április 23-án 3 hétfőn. 1888. letért itt az ország és főváros szivében — hol minden esetre igen sok oknál fogva a halászat is legértékesebb — 600 frtot s igy egy holdra itt is csak 30 kr. esik. No már a kinek vizeink értékéről haltenyésztési szempontból csak legcsekélyebb fogalma is van, hogy ily csekély megváltási alap mellett az állam is a legjobb üzletet csinálná s ugy nemzetgazdasági, mint közegészségi szempontból ily alapon nagy haladást teremtenénk meg, ez előttem tisztán áll; s igy miután még nem fejtettük meg a főkérdést, melyen hal tenyésztésünk jövője alapszik, tudniillik, hogy kié legyen hát vagy kit illet meg köz vizeinken a halászati jog s erre a kérdésre én határozottan azt felelem, hogy az a már előbb említett okokon kivül is minden tekintetben egyenesen az állam kezében volna illetékes helyen, mert igy egyöntetű intézkedés, szakszerű felügyelet mellett, részletekben, megállapított szabályrendeletek alapján bérbeaclva, a benépesítést is állami felügyelet mellett a bérlők terhére róná. Az államnak a halászatból, egyfelől szerződésileg biztosított jövedelme bőven fedezné a kisajátítási összeget; másfelől az eddigi jövedelem alapján a megváltás a legméltányosabb s legigazságosabb lenne a régi jogosultak irányában is s semmi rendkívüli intézkedésre szükség nem lenne. Sez által haltenyésztésünk szempontjából is kedvezőleg lenne megoldva a halászati jog kérdése, szerintem csakis igy lehetne, még pedig az állam előnyével, haltenyésztésünk kérdését eredménynyel megoldani mind pénzügyi, mind nemzetgazdasági, de közegészségi szempontból is s igy mulasztást követne el a kormány s vele a törvényhozó testület, ha e minden tekintetben kedvező alkalmat haltenyésztésiink s halászati viszonyaink megoldására meg nem ragadja. A kezelést illetőleg állami megváltás esetén a halászati területeket nagyobb szakaszokba gondolnám bérbeadni s megint a Dunát venném fel alapul. Azt körülbelül tíz részletben gondolnám hatóságilag megállapított szervezet alapján s szakszerű alapszabályok mellett beosztani s igy mintegy 10,000 holdas részletekbe társulati vállalkozóknak kiadni, a benépesítés terhét is hozzá kötve. Majd megteremtené minden társulat vagy csoportozat ivaroztató tavait s a maga érdekében is iparkodna minden vállalkozó társulat azt annál is inkább fejleszteni, mert azt a maga érdeke is követeíné s miután ilynemű benépesítésre egyedül csak a ponty hal alkalmas — az nem lévén vándor hal — minden csoport vállalkozó 10,000 holdas területén befektetéseit annál is inkább biztosan kiaknázhatná, mert a benépesítést egyformán minden csoportnak állami felügyelet alatt kelvén teljesíteni, ahalak kisebbnagyobb elhúzódása által egymást kiegyenlítve, a vállalkozók érdeke összeütközésbe nem jönne. Csak igy lehetne vizeinknek a természet által halnevelési czéljára megadott, áldott termő értékét kiaknázni s ily intézkedés után elmondhatnánk nyugodtan, hogy ha megrontottuk is más czélért vizeink régi hires halbőségét folyamaink szabályozása által, de azt a lehetőséghez képest újra visszateremtettük s igy mutatnánk meg, hogy érdekünket jól felfogva, legalább ott, hol kezeinket a szövetséges társainkkal kötött közösügyes egyezség le nem köti, azt előnyösen tudjuk érvényesíteni s nem akarunk még e téren is — nyakunkra hozott halaikban—szégyenünkre, drága szövetséges társainknak tovább is adózói maradni. Felszólalásomat tapasztalásból szerzett meggyőződésből teszem s kérem a t. házat, ne rontsuk el elhirtelenkedve halászatunk jövőjét egy czélnak meg nem felelő törvénynyel, inkább hagyjunk időt a javaslat czél- és korszerű átdolgozására s e czélból a következő határozati javaslaíot ajánlom elfogadásra: (Halljuk! Halljuk!) „Határozati javaslat. A tárgyalás alatt levő halászati törvényjavaslat a napirendről levétetik s a földmívelés-,ipar-éskereskedelemügyiministerhez a körülményeknek megfelelő átalakítás végett mielőbbi intézkedésig vissza tétetik." Elnöki A beadott határozati javaslat fel fog olvastatni. Balogh Géza jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Beőthy Algernon jegyző: Gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister! Széchenyi Pál földmivelés-. ipar és kereskedelmi minister: T. ház! Mindenek előtt Eötvös Károly képviselő ur határozati javaslata felett kívánom véleményemet elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Eötvös képviselő ur ugyanis a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz kívánja visszautasittatni. Én pedig kérem a t. házat, hogy e határozati javaslatot ne méltóztassék elfogadni. Indokolom kérésemet már azzal is, hogy azon humoristicus eriticában, melyet a képviselő ur a törvényjavaslat felett gyakorolt, a törvényjavaslat jogi oldalát tárgyaló fejezetre vajmi kevés megjegyzést tett, hanem eriticáját leginkább a többi fejezetekre terjesztette ki, a melyek a hal tenyésztésére és a halászat kezelésére vonatkoznak. Felemlítette a czigányokat, a rákokat, a végrehajtás lehetetlenségét, a ministeri önkényt, de a törvényjavaslat jogi része fölött csakugyan eritikát nem gyakorolt. Ebből tehát azt lehet következtetni, hogy azon megoldást, mely e törvényjavaslatban foglaltatik, ő is a kérdésre nézve legjobbnak tartja. Ennek folytán tehát a törvényjavaslat visszautasítása az igazságügyi bizottsághoz teljesen fölösleges. A mi a törvényjavaslat érdemére tett észrevételeket illeti, felhozatott egyrészről az, hogy
