Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

246 91. roszágos ülés április 23-án, hétfőn. 1888. tétetik függővé. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ebben a törvényjavaslatban, t. képviselőház, a kormánytól függ például annak végleges megállapítása, hogy kiméieti térnek a halászatnál mi tekintessék. Egyszerűen véve, az a kérdés, hogy kiméleti térnek mi tekintessék, ugy látszik, nem valami fontos ;de miután e törvényjavaslatnak valamelyik szakasza kimondja azt, hogy a kiméleti térre még ludat, kacsát sem szabad bocsátani, tehát utolsó vonatkozásban a kormányhatalomtól függ annak engedélyezése, hol legeltesse, hol nevelje a falusi népség a maga kacsáját, hídját; s a baromfitenyésztés bizonyos vidékenként, községenként, helyenként megszüntettessék-e, vagy pedig fentartassék egészben vagy részben, azt hiszem, nekünk nem lehet feladatunk a kormányhatalmát még odáig is kiterjeszteni, hogy nálunk a baromfitenyésztés, a tollkereskedés, valamint minden más, a mi ezzel összefügg és a halászatnál sokkal fontosabb dolog, mikép tartassék fenn ezentúl. Kormányi intézkedésektől, kormányi hatalomtól függ a javaslat szerint megállapítani, mely viz tekintessék zárt víznek, hol korlátlan a halászati jog, mely viz tartassék nem zárt viznek, a hol társulati kényszer áll fenn. A kormánynak adatik meg a hatalom, hogy a társulási kényszert kimondhassa, hogy a társulati közgyűlést összehívhassa. A kormánynak adatik meg a hatalom, hogy a nem zárt vizek halászati jogát bérbe adhassa. A kormány kezébe van adva a hatalom, hogy magánjogok gyakorlatát az ország központján ő űzhesse. Neki van kezébe adva a hatalom arra, hogy igen sok büntető határozatot hozhasson akár közvetlenül, akár mint legfelsőbb hatóság s. a. t. Ez az irány, t. képviselőház, már régóta követtetik és mint ezen törvényjavaslat is mutatja, rendületlenül fenáll ma is. Ez az irány, fájdalom, majd a szeszadó törvényjavaslatnál s egyéb sok minden törvényjavaslatnál még tovább fog menni, ugy, hogy ha ebben az irányban folyton előre haladunk, maholnap Magyarországon nem lesz kenyérkereseti mód, nem lesz jog, szabadság a magánjogi téren, a mely ne a kormány engedélyezésétől, vagy jóakaratától tétetnék függővé. Az ilyen irányban való haladás ellen nekünk, legalább e párt részéről tiltakoznunk kell. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Hiszen sokszor felemlittetett ebben a házban, hogy a mint voltak viharos korszakai a nemzetnek a történelemben, a mint voltak szerencsétlen korszakok, midőn az itt levő vagy azokhoz hasonló piros székekben nem a mi hazánkfiai ültek és felettünk nem azok basáskodtak, hanem idegen kormány creaturái és emissariusai, ugy, bár nem hiszem, hogy közel állunk hozzá — természetesen nem is óhajtom, hogy bekövetkezzék — de nem lehet kizárni azon lehetőséget, hogy jövőre is lehetnek eshetőségek, midőn a nemzet viszályban van talán a koronával, midőn a nemzet viszályban áll talán a szövetséges nemzettársakkal és a nemzeti kormány helyett azon kormányok kiküldöttei foglalnak helyet ama székeken ; és hogy ha azon idegen kormány mindazon jogot gyakorolja, melyet ezen kormány a maga kezébe ragad, mivé lesz akkor a nemzet, hova lesznek annak jogai? Hiszen, szabadságunk megvan, értem az elméleti nagy szabadságokat; a sajtó, a választás, a követválasztás, a gyülekezési jog és egynehány ilyen elméleti szabadságunk megvan; de a világ semmiféle elméleti szabadsága nem ér semmit, sőt azon szabadság gyakorlása visszaéléssé válik, hogy ha a kenyérkereset, ipar, munka, kereskedelem, a magánjogi életnek minden jogai és viszonyai a kormányhatalomtól tétetnek függővé, ha azt mondhatja a kormány a népnek: neked jogod van követedet megválasztani, de ha vadászni, halászni akarsz, ha malmot akarsz felállítani, én adom néked az engedélyt, tőlem függ, hogy azt visszavegyem; ha a regaleügyek, a szeszadó, a közigazgatási dolgok minden jogviszonyai a kormányhatalomtól függnek: azt kérdem akkor Széchényi Pál gróftól, mit ér akkor a választási szabadság ? (Elénk derültség a halon.) És mit ér akkor a képviselőválasztási jog is, ha a kormány kezében minden, a szabadságra vonatkozó dolgok összehalmoztatnak ? (Helyeslés a szélső baloldalon ) Pedig korlátlan hatalmat ad a kormánynak e törvényjavaslat is. Az előadó ur felhozta Francziaország, Anglia, Poroszország vagy nem tudom miféle állam példáit, a mire az a megjegyzésem, hogy ha nálunk porosz, angol és egyéb olyan közigazgatási rendszer lenne, a mely rendszer önmagáért az igazságért és a jogérdekért áll fenn, akkor hivatkozása megállana; de nálunk a közigazgatás igen sok esetben s különösen criticus időkben csupán korteskedési érdekben működik. A különbség tehát igen nagy; mert ha biztosít az előadó ur arról, hogy olyan közigazgatási rendszerünk lesz, mint a porosz vagy angol, akkor azt mondanám jó, ne csak a halászatot, hanem a pióczaszedést is a kormány engedélyétől tegyük függővé, de a létező körülmények között a mi közigazgatási rendszerünk mellett nem állok rá. Azt mondja továbbá az előadó ur, hogy a törvényjavaslat lehető teljességgel megszabja a halászatnak űzését; de nemcsak „lehető teljességgel", hanem „tökéletes teljességgel" megszabja, sőt még a rákászatot is oda sorolja. Azt kérdem, mikép tartozik a halászat körébe a rákászat, vagy ha a rákászat oda tartozik, miért nem tartozik oda a teknőcz-szedés, a békaszedés, a súlyom-szedés, a nadály-szedés?De nem azért teszem fel ezt a kérdést, hogy a kormány és a t. előadó ur ezekre is kiterjeszszék a törvényjavaslatot, (Derültség a szélső haloldalon) hanem csak azért, hogy nem akarom kiterjesztetni a rákászatra