Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-91

246 91. roszágos ülés április 23-án, hétfőn. 1888. tétetik függővé. (Igás! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Ebben a törvényjavaslatban, t. képviselő­ház, a kormánytól függ például annak végleges megállapítása, hogy kiméieti térnek a halászatnál mi tekintessék. Egyszerűen véve, az a kérdés, hogy kiméleti térnek mi tekintessék, ugy látszik, nem valami fon­tos ;de miután e törvényjavaslatnak valamelyik sza­kasza kimondja azt, hogy a kiméleti térre még ludat, kacsát sem szabad bocsátani, tehát utolsó vonat­kozásban a kormányhatalomtól függ annak enge­délyezése, hol legeltesse, hol nevelje a falusi népség a maga kacsáját, hídját; s a baromfitenyész­tés bizonyos vidékenként, községenként, helyen­ként megszüntettessék-e, vagy pedig fentartassék egészben vagy részben, azt hiszem, nekünk nem lehet feladatunk a kormányhatalmát még odáig is kiterjeszteni, hogy nálunk a baromfitenyésztés, a tollkereskedés, valamint minden más, a mi ezzel összefügg és a halászatnál sokkal fontosabb dolog, mikép tartassék fenn ezentúl. Kormányi intézke­désektől, kormányi hatalomtól függ a javaslat szerint megállapítani, mely viz tekintessék zárt víznek, hol korlátlan a halászati jog, mely viz tar­tassék nem zárt viznek, a hol társulati kényszer áll fenn. A kormánynak adatik meg a hatalom, hogy a társulási kényszert kimondhassa, hogy a társulati közgyűlést összehívhassa. A kormánynak adatik meg a hatalom, hogy a nem zárt vizek halászati jogát bérbe adhassa. A kormány kezébe van adva a hatalom, hogy magánjogok gyakorlatát az ország központján ő űzhesse. Neki van kezébe adva a hatalom arra, hogy igen sok büntető hatá­rozatot hozhasson akár közvetlenül, akár mint leg­felsőbb hatóság s. a. t. Ez az irány, t. képviselőház, már régóta követtetik és mint ezen törvényjavaslat is mutatja, rendületlenül fenáll ma is. Ez az irány, fájdalom, majd a szeszadó törvényjavaslatnál s egyéb sok minden törvényjavaslatnál még tovább fog menni, ugy, hogy ha ebben az irányban folyton előre haladunk, maholnap Magyarországon nem lesz kenyérkereseti mód, nem lesz jog, szabadság a magánjogi téren, a mely ne a kormány engedélye­zésétől, vagy jóakaratától tétetnék függővé. Az ilyen irányban való haladás ellen nekünk, legalább e párt részéről tiltakoznunk kell. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Hiszen sokszor felemlittetett ebben a házban, hogy a mint voltak viharos korszakai a nemzetnek a történelemben, a mint voltak szeren­csétlen korszakok, midőn az itt levő vagy azokhoz hasonló piros székekben nem a mi hazánkfiai ültek és felettünk nem azok basáskodtak, hanem idegen kormány creaturái és emissariusai, ugy, bár nem hiszem, hogy közel állunk hozzá — természetesen nem is óhajtom, hogy bekövetkezzék — de nem lehet kizárni azon lehetőséget, hogy jövőre is lehetnek eshetőségek, midőn a nemzet viszály­ban van talán a koronával, midőn a nemzet viszályban áll talán a szövetséges nemzet­társakkal és a nemzeti kormány helyett azon kor­mányok kiküldöttei foglalnak helyet ama széke­ken ; és hogy ha azon idegen kormány mindazon jogot gyakorolja, melyet ezen kormány a maga kezébe ragad, mivé lesz akkor a nemzet, hova lesznek annak jogai? Hiszen, szabadságunk meg­van, értem az elméleti nagy szabadságokat; a sajtó, a választás, a követválasztás, a gyülekezési jog és egynehány ilyen elméleti szabadságunk megvan; de a világ semmiféle elméleti szabad­sága nem ér semmit, sőt azon szabadság gyakor­lása visszaéléssé válik, hogy ha a kenyérkereset, ipar, munka, kereskedelem, a magánjogi életnek minden jogai és viszonyai a kormányhatalomtól tétetnek függővé, ha azt mondhatja a kormány a népnek: neked jogod van követedet megválasztani, de ha vadászni, halászni akarsz, ha malmot akarsz felállítani, én adom néked az engedélyt, tőlem függ, hogy azt visszavegyem; ha a regaleügyek, a szeszadó, a közigazgatási dolgok minden jogviszo­nyai a kormányhatalomtól függnek: azt kérdem akkor Széchényi Pál gróftól, mit ér akkor a választási szabadság ? (Elénk derültség a halon.) És mit ér akkor a képviselőválasztási jog is, ha a kormány kezében minden, a szabadságra vo­natkozó dolgok összehalmoztatnak ? (Helyeslés a szélső baloldalon ) Pedig korlátlan hatalmat ad a kor­mánynak e törvényjavaslat is. Az előadó ur felhozta Francziaország, Anglia, Poroszország vagy nem tudom miféle állam pél­dáit, a mire az a megjegyzésem, hogy ha nálunk porosz, angol és egyéb olyan közigazgatási rend­szer lenne, a mely rendszer önmagáért az igaz­ságért és a jogérdekért áll fenn, akkor hivatkozása megállana; de nálunk a közigazgatás igen sok esetben s különösen criticus időkben csupán kor­teskedési érdekben működik. A különbség tehát igen nagy; mert ha biztosít az előadó ur arról, hogy olyan közigazgatási rendszerünk lesz, mint a porosz vagy angol, akkor azt mondanám jó, ne csak a halászatot, hanem a pióczaszedést is a kor­mány engedélyétől tegyük függővé, de a létező körülmények között a mi közigazgatási rendsze­rünk mellett nem állok rá. Azt mondja továbbá az előadó ur, hogy a törvényjavaslat lehető teljes­séggel megszabja a halászatnak űzését; de nem­csak „lehető teljességgel", hanem „tökéletes tel­jességgel" megszabja, sőt még a rákászatot is oda sorolja. Azt kérdem, mikép tartozik a halászat kö­rébe a rákászat, vagy ha a rákászat oda tartozik, miért nem tartozik oda a teknőcz-szedés, a béka­szedés, a súlyom-szedés, a nadály-szedés?De nem azért teszem fel ezt a kérdést, hogy a kormány és a t. előadó ur ezekre is kiterjeszszék a törvény­javaslatot, (Derültség a szélső haloldalon) hanem csak azért, hogy nem akarom kiterjesztetni a rákászatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom