Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-87
87. országos ülés április 13-án, pénteken. 1888. 201 hozott és ez igen helyes volt, mert azon csekély tengerpartot, a melyet birunk, kellőleg kell kihasználnunk. Szükségtelen és felesleges költségeket azonban még Fiume kedveért sem szabad tenni. Ha lehetséges s ugy hiszem, hogy lehetséges, valószínű, csaknem bizonyos, hogy a Lloyd-társulat mindazt, a mit a magyar kereskedelem érdekében kivánunk, teljesíteni képes és minek teljesítésére szorítható, ugy egy ugrást a bizonytalanba tenni, igen téves politikának tartom. Igen drágán meg kellene fizetni ezen új experimentumot, mert a kik ismerik az Adria keletkezésének és fejlődésének történetét és a kik most némi megelégedéssel mutathatnak reá az elért eredményekre: azok kénytelenek elismerni, hogy az Adriának létesítése aránytalanul nagy, szükségtelen áldozatokba is került. S nagy kérdés, vájjon nem oldatott volna-e meg a fiumei kikötő nyugat felé irányzott érdekének képviseltetése előnyösebben, hogyha erre nézve is a Lloyddal külön szerződés köttetett volna ? A tengeri hatalmak példáján, azt hiszem, szabad okulnunk. Ha Angolország, melynek hatalmas tengeri flottája van, vagy Francziaország és Olaszország sokkal magasabb praemiumokat adnak az Oriental-Peninsular, a Messagerie-Maritime és a genuai gőzhajó-társulatoknak: ugy hiszem, a mi monarchiánk is helyesen cselekszik, hogyha bizonyos nehézségeknek ki nem teszi magát, melyek könnyen előállhatnak abból, ha rendelkezési joga bizonyos számú hajókra ki nem terjed. Gaái Jenő képviselő ur könnyen mondhatja, hogy ha van szükség hajókra, a haderő tengeri szállítására, majd akad elég. De én azt hiszem, hogy helyesen teszi a monarchia, ha bizonyos dolgokat megkaphat is másutt és mégis szükségesnek látja, hogy gyárakat állítson,ha nem elégszik meg azzal, hogy a lőport és az ágyúkat csak külföldön vegye, a monarchiának e fontos direct és indirect védelmi eszközeit magának biztosítja. Ha pedig ezt nem teszi, ha előáll az az eset, hogy a Lloydhajót nem ingyen, hanem bizonyos fizetés mellett bocsátja rendelkezésére: akkor ezek szolgálatában tartása egészen másképen lenne, sokkal drágábban megfizetendő, a mint annak a mostani szerződés mellett kellend történnie; mert akkor a társulatnak módjában áll a feltételeket megszabnia. Az lehetséges, hogy h a a subventiót Magyarország meg nem adja, a Lloyd-társulat tovább is fenn fog állani, vagy mint csupán Austria által segélyezett vállalat, vagy mint általában nem subventionált vállalat még akkor sem fogna liquidálni. De akkor azok, a kik oly nagy súlyt fektetnek arra, hogy Fiume Trieszt mellett lassan-lassan magasabb jelentőségre tegyen szert, azok kiadnák kezökből épen azt a hatalmas fegyvert, mely által a Lloyd képes volna Fiume rovására Triesztet igen nagy előnyben részesíteni. KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. IV. KÖTET, Én ugy hiszem, t. ház, hogy a Lloyduak fenns állása s a mi érdekeinkhez való lekötése tisztán gazdasági szempontból is czélszerű és szükséges. Arra nézve pedig, a mi mondatott, hogy a Lloyd nekünk gazdaságilag egyenesen ártott az által, hogy bizonyos külföldi versenyeket lehetővé tett: csak azt kérdem, elgondolható-e, hogy az orosz gabna a Lloyd-társulat gőzhajóin kivül más hajókat ne talált volna, hogy Triesztbe vagy egyáltalában hozzánk szállittassék ? Én meg vagyok győződve, hogy az orosz gabna akkor ép ugy jött volna hozzánk, mint jön most. Tehát t. ház, én elismerem azt, hogy ha azon gazdasági érdekektől, a melyek előítélet nélkül s nem politikai és közjogi felfogásokból kiindulva a szerződés mellett szólnakjia —mondom— ezektől eltekintünk is: nem lehet, mint igen helyesen történt, a törvényjavaslat indokolásában, fel nem ismerni és lehetetlen nem méltányolni azon parancsoló politikai indokokat, a melyek követelik, hogy a monarchia, a mennyire csak lehetséges, keleten egységes, hatalmas és ismert lobogóval bíró hajózási társaság által legyen képviselve. A külfölddel szemben Magyarország érdekei, bárminők legyenek is azok, csak a monarchia nagyhatalmi állása folytán és annak utján érvényesíthetők. Bárminő legyen is közjogilag az unió Magyarország és Austria között — és azt hiszem, miután erre vonatkozólag a terminológia közjogilag megállapítva nincs, ezt lehet igy is és másként is nevezni — ha gyakorlatilag veszszük a dolgot, a külföld megszokta és ez ránk nézve nem hátrány, hanem előny, Magyarországot Osztrákországgal együtt kifelé egységes nagyhatalomnak tekinteni. És ez által érvényesülnek Magyarország érdekei, ugy hiszem, jobban és biztosabban, mintha Magyarország egészen külön volna kénytelen érdekeit érvényre juttatni. Minthogy tehát ugy találom, hogy a Llo} T dtársulat a mi érdekeinket ugy kereskedelmi, mint | politikai tekintetben képviselni képes s eddig képviselte is, minthogy reánk nézve nagyon fontos, hogy az 50 éven át ismert lobogó fennálljon és ezen lobogó használatára nekünk befolyásunk legyen, a szerződést elfogadom. Lukáts Gyula: T. ház! Ha a triesti Lloyd 20 évi működését bárminő szemüvegen át szemlélem is, nem tudok azon meggyőződésre jutni, hogy ezen vállalat Magyarországra nézve fontos, vagy szükséges volna. Elismerem azonban annak Austriára való fontosságát: de nekünk szolgálatokat nem tett és nem is tehetett. Egy alkalommal a ministeri padodról hallotttam ugyan, hogy Triestnek és Fiumének érdekei egymás mellett nagyon szépen fejlődhetnek sazok egymással összeütközésbe nem jöhetnek; én azonban ezt paradoxonnak tartom és azt hiszem, hogy két egymás közelében levő kikötő, melynek mindI egyike más és más gazdasági érdekekkel biró két 26